Posted on Hozzászólás most!

Bangha Béla: Szocialisták a papságról

Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – IX. kötet

Ritka szép szót mondott a katolikus papokról a belga szociáldemokraták vezére, Vandervelde. „Én, úgymond, személyesen is számos papot ismerek s a meggyőződésben különbség, mely tőlük elválaszt, sohasem fog abban akadályozni, hogy tisztelettel ne hajoljak meg erkölcsi és értelmi értékük előtt. Akiket pedig személyesen nem ismerek, azokról sincs okom feltételezni, hogy ne volna köztük is éppen annyi becsületes ember, mint akár az orvosok vagy jogászok között. Sőt hajlandó vagyok feltenni, hogy már maga az életmód, melyre ők magukat kötelezték, bizonyos értelemben az ő javukra dönt. A papok a mi legveszedelmesebb ellenségeink, sokkal veszedelmesebbek, mint azok az élvezet- és haszonkereső burzsoák, akiknek a vallás csak eszköz hatalmi pozíciójuk megtartására; a papok eszméi a mieinknek egyenes ellentéte és szociális működésük tönkreteszi a szociáldemokratákét. Bangha Béla: Szocialisták a papságról részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Dr. Vértesi Frigyes: A zsidóság és a «jogrend»

Megjelent: Magyar Kultúra, 1925. évf.

A bombamerényletekkel kapcsolatban a zsidó sajtó nem győz eleget sopánkodni, élőket és holtakat vádolni. Bűnbakot keres, a merénylet okait kutatja, szidja a jogrendellenes állapotot, ahelyett, hogy mea culpa-t mondana saját bűne miatt, amely nem kis mértékben járult hozzá, hogy ilyen bűntények megtörténhessenek.

Vogelsang írja: «Most, amikor a zsidó, mint vissza-visszatérő történelmi Isten-ostora megérdemelt bérünket kifizeti azzal, hogy a mi nyakunkra lép, akiknek Krisztus szelíd igája túlságosan nehéznek tetszett: most akarunk ellene felkelni és szégyelljük oktalanságunkat, amely ily mélyre süllyesztett bennünket.» (Id. Dr. J. Eberle: Die Überwindung der Plutokratie, 331. o.) Ez az iga-lerázás kétféle módon történhetik: azoknak a módján, akik Krisztus szelíd igáját hordják, akik dolgoznak egész erejükből és küzdenek a zsidó iga ellen, de csak az erkölcsi törvények által megengedett módon,— és azokén, akikről lerázták ők a krisztusi szelíd igát, hogy helyet készítsenek lábuknak azok nyakán, akikből kiölték a kereszténységet a sajtójukkal. Most ezek lesznek a zsidók számára Isten ostora, amely egész életüket nyugtalanná fogja tenni. Így lesz az utóbbi nagy bűnük büntetésük is. Dr. Vértesi Frigyes: A zsidóság és a «jogrend» részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Ifj. Mattyasovszky L. Kornél: Istóczytól Szálasiig

Megjelent: 1939.

A nemzeti gondolat, amely a törzsi magyarság uralkodó nemzeti eszménye volt, Dózsa György tüzes trónján vált első ízben a történelem hamujává. Magyarország történelme attól az időtől kezdve az európai hatalmi kérdések, a szláv és germán imperializmusok ütköző pontjában, a magyar sorsharc keserves útja volt.

Legújabb kori történelmünk a népi és faji — nevezhetjük népnemzeti — gondolat első kiemelkedő harcosa Istóczy Győző volt, aki a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben huszonhat tagú parlamenti párttal hirdette a zsidóság és az abszolutizmus bűneit és aki elsőnek bontotta ki egész Európában a faji szocializmus azóta új Európát formáló zászlaját. Ifj. Mattyasovszky L. Kornél: Istóczytól Szálasiig részletei…

Posted on Hozzászólás most!

H. K.: Királyság vagy köztársaság?

Megjelent: Út és Cél, 1958. évfolyam

Az angliai „Hídfő”-ben Marschalkó Lajos, a közismert kitűnő közíró igen érdekes és értékes cikksorozatot kezdett el „Új Magyarországot!” címmel s e sorozatban a legfontosabb és legsúlyosabb magyar problémákat veti föl és tárgyalja.

A legelső probléma az államforma kérdése: királyság vagy köztársaság. A cikkíró nem ad határozott választ a felvetett kérdésre, rábízza a majdani nemzeti döntésre. Szerinte az államforma kérdése nem létfontosságú. Az államforma csak keret, amelyet ki kell majd tölteni tartalommal s ez a tartalom lesz a fontos. A jövendő tartalom vet föl kérdéseket s nekünk e kérdések megválaszolására kell előkészülnünk.

Az alábbiakban a magunk véleményét szeretnénk az államforma kérdésével kapcsolatban elmondanunk, mert mi e tekintetben is kristálytiszta álláspontot akarunk képviselni. Igaz, hogy a nemzet akarata kell, hogy döntsön ebben a kérdésben, viszont a nemzet a politikai pártok befolyása alatt fog dönteni. Tudnunk kell tehát, hogy a nemzet véleményét milyen irányban akarjuk majd befolyásolni és hogy álláspontunkat milyen érvekkel támasszuk alá. H. K.: Királyság vagy köztársaság? részletei…

Posted on Hozzászólás most!

A Szent Korona vándorútján

Megjelent: Út és Cél, 1956. évfolyam

Általánosan ismert tény, hogy Salzburg és vidéke felett az év legnagyobb részén sötét, borús fellegek borítják az eget. A sötét felhők bőséges terhe leszakad és esik az eső, vagy a hó, vagy a kettő vegyesen. — A salzburgi polgár beletörődött sorsába, nem méltatlankodik, nem szörnyülködik az állandó „Schnürlregen” miatt, tudván, hogy ezen változtatni nincs módjában. — Fő a nyugalom és a jó kedély. E tekintetben aztán nincsen semmi hiba.

Két ilyen zsinóresős nap között, augusztus 10-én, pénteki napon, verőfényes nap ragyogott az égen, bőven ontotta aranysugarát a szépséges vidékre. Mondtam is M. J. barátomnak, hogy nincs igaza a babonának, pénteki napon is lehet szerencséje az embernek. — Lám, milyen remek időt fogtunk ki, hogy megvalósítsuk korábbi tervünket: ellátogatni Mattseeba, felkeresni azokat a nyomokat, amelyek már szinte feledésbe merültek. Pedig a magyar sors fontos eseményei fűződnek ezen ősrégi osztrák városkához. Keressük meg hát a közönyösség homokjával immár majdnem belepett nyomokat. A Szent Korona vándorútján részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Mecsér András: Egy kis laikus örökléstan a zsidójavaslat tárgyalásához

Megjelent: Egyedül Vagyunk, 1939. évfolyam

Valahányszor a zsidóbizottságban asszimilációról beszéltek a baloldalon, mindig az volt az érzésem: itt egy nagy hadakozás indult meg a természet örök törvényei ellen. Mindig úgy éreztem, mintha olyan zenekar kellős közepére kerülnék, amely minden hangjában, minden szólamaiban hamis. Pedig egy fajta nem akkor hal meg, amikor az utolsó tagja is kihal, hanem már akkor, amikor gyöngeségből, vagy a nagylelkűséggel való tetszelgésből megtagadja az önfenntartás nagy természeti törvényeit, melyek mögött mindig maga az élő Isten áll.

Ha zsidókérdésről beszélünk, sosem felejtsük el, hogy minden teremtett lény bizonyos mértékig csírasejthez kötött, így alá van véve a csírasejt átörökítő törvényeinek is. Minden élőlény az őssejt hordozója. Ez a törvény az a vörös fonál, amely a mi kis szűkös földi körünkben minden élőlény vizsgálatánál az örökkévalóság, a végtelenség felé mutat. Minden lény végigfutja a teremtés, a Genezis minden fázisát. Nekünk, kik akár passzióból, akár hivatásból örökléstannal foglalkozunk, a Biblia örökszép Genezise is többet mond, mint másnak. (Megjegyezni kívánom, hogy a zsidók az ő teremtéstanukat már készen kapták az ős-szumir kultúra eszmekincseiből.) Mecsér András: Egy kis laikus örökléstan a zsidójavaslat tárgyalásához részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Fiala Ferenc: A visszahozott zászló

Magyar Összetartás 1. szám (1999. okt.)
Magyar Összetartás 1. szám (1999. okt.)

Ha a régi nemes eszmékért küzdve, a hajdani címmel újjáéled egy lap, hogy továbbvigye a nagy okok miatt lehanyatlott zászlót, akkor az ember kissé romantikus lesz és elgondolkozik a régi eseményekről és elsüllyedt napokról.

Összetartás!…

Valamikor zászló volt. Zászló, amely egy gondolatot szolgált kezdettől fogva egészen addig, amíg az örökre megszűnt magyar reakció urai reá nem kényszerítették a hallgatást. Olyan független volt, mint kevés magyar újság azokban az időkben. Nem függött semmiféle tőkétől és semmiféle párttól. A becsületet, a Hungarizmus tiszta gondolatát szolgálta olyan önkéntességgel és odaadással, ami már egymagában szálka volt a politika akkori hatalmasai előtt.

Amikor 1944 őszén a miniszterelnökség páncélszekrényében őrzött sajtóalap számláit egészen 1920-ig visszamenően átnéztem, akkor a juttatások listájából csak az „Összetartás” hiányzott. A negyed évszázad alatt nem volt magyar napi- vagy hetilap, amely hosszabb-rövidebb ideig tartó ellenállás után be ne kopogtatott volna a kormánypénzek felett rendelkező sajtófőnökök, vagy a magyarországi nagytőke fellegvárát jelentő GyOSz ajtaján. A listában a kormánylapoktól kezdve egészen a Szociáldemokrata Párt lapjáig ott szerepeltek az összes napi- és hetilapok. Fiala Ferenc: A visszahozott zászló részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Idejét múlta-e a Hungarizmus?

Megjelent: Cél, 1964. évfolyam
Megjelent: Cél, 1964. évfolyam

Egyszer és nem egy helyen hangzott el az a kijelentés, hogy a Hungarizmus felett az idő átlépett, ma már nem felel meg a kor követelményeinek és gyökeres megreformálásra szorul.

Különösképpen az 56-os fiatalok, — akik kevésbé ismerik a Hungarizmus ideológiáját — hajlamosak alaposabb elmélyülés nélkül elfogadni a főként ellenséges és egységbontó körökből származó, kizárólag romboló és bomlasztó céllal terjesztett, divatos szólamokat, de magukat hűséges, jó hungaristáknak valló testvérek részéről is történtek hasonló kijelentések és megállapítások.

Nézzük meg hát van-e alapja ezeknek a szólamoknak, igazuk van-e a jóhiszemű aggodalmaskodóknak?

A fedelet rövid és világos; nincs!

A Szálasi Ferenc által meghirdetett Hungarizmus az ezeréves Magyarország területén élő népek korszerű nemzeti, gazdasági és szociális életrendjét jelölte ki, amely életrend és életösszhang alkotó tényezői az időtől és külső körülményektől teljesen független, állandó jellegű elemei a Hungarista Magyar Birodalom életrendjének. Idejét múlta-e a Hungarizmus? részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Bangha Béla: Pünkösd titka

„A Szentlélek leszálla mindazokra, kik az igét hallgatták.”
Csel. 10, 44.

Pünkösdhétfőn.

Dogmáink közt a legelvontabbak s leghomályosabbak egyike a Szentlélek tana s ha világi katolikusaink nagy része amúgy is messze van a teológiai behatolástól, hát a Szentlélek teológiájával talán leginkább van megakadva. Nagy baj ez is, mert nagyon sok mélyen katolikus gondolatot, az egész vallási világtörténést nem lehet megérteni a Szentlélek teológiájának némi ismerete nélkül.

Hogy a Szentlélek teológiája a legtöbb világi katolikus előtt hétpecsétes könyv, közvetlenül onnan érthető, hogy hiába, mihelyt „lelket” mondunk, elvontságot mondtunk. Az „Atya” és a „Fiú” fogalma és szerepe még csak érthető valahogy, mert hiszen kézenfekvő emberi analógiákon épül. De „Lélek”, „Szentlélek”, „Spiritus”, „Pneuma” — magukban is oly szavak, amelyeket a hétköznap embere lehetőleg messze elkerül s ha szól is róluk, óvatosan kerülgeti az értelmüket, tudván, hogy ezen a fogalmi területen legkevésbé otthonos és itt bizonyulhat legkönnyebben tudatlannak. Bangha Béla: Pünkösd titka részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Bangha Béla: Pünkösd

Megjelent: Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – XVIII. kötet

„Íme, megújítok mindeneket!”
Jel. 21, 5.

Voltaképpen fájdalmas dolog, hogy a legtöbb ember nem tudja többé, hogy mi a pünkösd. Ennek az ünnepnek a lelke teljesen idegen lett számára. Még katolikusok közt is akad, aki a karácsonyt valahogy csak érti, a húsvétot is, de a pünkösd tartalma hétpecsétes könyv neki.

Pedig éppen a pünkösd oly titokzatosan gazdag értelmű, oly mindent magába foglaló ünnep, még karácsony és húsvét titkait is, mindent, ami szép e világon: igazságot, erőt, fényt, szeretetet, boldogságot.

Mi hát a pünkösd? Röviden így mondhatnám: a karácsony és húsvét betetőzése. A karácsony s húsvét adományainak összegezése, voltaképpen megszerzése, birtokunkba juttatása. Pünkösd nélkül a karácsony és húsvét merő világtörténelmi dátumok volnának, nagyszerű, de tőlünk távol álló események emléknapja. A pünkösd teszi, hogy a megtestesülés és megváltás hozománya a mienk legyen, hogy gyümölcse ránk is alkalmaztassák, hogy a Szentlélek kegyelme által egyenként és egyénenként is megszerezzük a megváltás kincseit. Bangha Béla: Pünkösd részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Nem Kolumbus, hanem a zsidó Torres lépett elsőnek Amerika földjére?

Megjelent: Harc!, 1944. évfolyam
Megjelent: Harc!, 1944. évfolyam

Megkeresztelkedett zsidók, mint Kolumbus matrózai, Izabella tanácsadói — Zsidó Torres és a dohányüzlet — Az üzlet miatt kellett megbuknia a felfedezőnek

I.

Hat és fél évszázaddal ezelőtt Marco Polo színes kínai és indiai elbeszéléseiért izgult a világ. Valahol Genovában egy Kolumbus Kristóf nevű ember kiszámította, hogy a gömbalakú Föld másik oldalán van a kincses Zipangu s hogy oda a marcopoloi vargabetűk nélkül is eljuthat, ha átszeli az ismeretlen Óceánt. Mivel Itáliában bolondnak tartották, áttelepedett Spanyolhonba, ahol éppen nagy ügyek voltak folyamatban: a spanyol nép akkor igyekezett lerázni a zsidó igát. Aki zsidót agyon nem vert, annak menekülnie kellett. Vagy ha tehette, sürgősen keresztelkednie kellett. A csalásnak a spanyolok beugrottak s elnevezték a cipőben keresztelkedett zsidókat marranusoknak (titkos zsidóknak). Nem Kolumbus, hanem a zsidó Torres lépett elsőnek Amerika földjére? részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Nimrod Attila: 1945. április 28.

Megjelent: Út és Cél, 1970. évfolyam

Ez a nap nem süllyedhet el a tegnapok között!

Huszonöt év pergett le az örökkévalóság homokóráján, hogy a második világháború talmudista koalíciója: a nyugati liberál-kapitalizmus által finanszírozott marxista bolsevizmus kioltotta Benito Mussolininek életét és a Dongo község határában eldördült sortűz egyszermind pontot tett egy dicsőséges korszak után, amelyben a Szép, a Jó és az Igaz eszményei egyengették az Új Európa felé vezető utat.

Ki volt Benito Mussolini az olasz nép számára, aki kirántotta nemzetét a bolsevizmus hínárjából, felelevenítette a klasszikus Róma dicsőségét és megteremtette a világ legelső hivatásrendi államát?

Ki volt Benito Mussolini a magyarok számára, aki nemcsak élő szóval szállt síkra a Hazánkat megcsonkított trianoni igazságtalanság ellen, de erélyes diplomáciai munkája lehetővé tette, hogy az 1920-ban elorzott országrészeink egyrésze ismét magyar legyen? Nimrod Attila: 1945. április 28. részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Vízöntő: A Kék Hadosztály

Megjelent: Út és Cél, 1979. évfolyam
Megjelent: Út és Cél, 1979. évfolyam

Buda elestének évfordulóján emlékezzünk meg a Keleti Front legendás hírű önkéntes alakulatáról, a spanyol Kék hadosztályról.

Első hallásra talán furcsán hangzik, hogy a Kék hadosztály felállítása részben összefügg a portugál parasztgyerekek fatimai víziójával, és az ezzel kapcsolatos próféciával.

A jezsuita DeCaire leírása szerint azon a napon bizonyos elváltozás ment végbe Fatima környékén a Nap „magatartásában”. Elhalványult, majd újra fölragyogott és egy kör mentén kerékként forgott körbe s közben a szivárvány színes sugaraival ragyogta be az eget. Aztán cikk-cakk alakban közeledni látszott a Földhöz, a bámuló nézőkhöz s végül visszament eredeti helyére. Ezt követően az egyik parasztlányka, Lucia hosszan „elbeszélgetett a Szűzzel”, aki kijelentette, hogy már nem sokáig bírja visszatartani Fiának a világra haraggal lesújtó karját, továbbá pedig átadott neki három próféciát, illetve titkot. Vízöntő: A Kék Hadosztály részletei…

Posted on Hozzászólás most!

H. K.: A hungarizmus hivatása a múltban és jelenben

Megjelent: Út és Cél, 1954. évfolya.
Megjelent: Út és Cél, 1954. évfolya.

A baloldal és az érdekelt zsidóság igyekszik úgy feltüntetni a Hungarizmust, mintha az nem volna más, mint egyszerű antiszemitizmus. Ez azonban éppen olyan ferde állítás, mint minden más, amit a Hungarizmus ellenségei a világba szétkürtölnek. A mi első és legfontosabb célunk a nemzeti béke helyreállítása s ezt nekünk mindenhol és minden alkalommal hangsúlyoznunk kell.

A magyarság karddal hódította meg a Kárpát-Duna medencét s mintha végzetünkbe vált volna, hogy a fegyver azóta se kerüljön ki a kezünkből. Egy évezreden keresztül a magyarság állandóan vérzett, fogyott; pusztult, érthető tehát, hogy saját népi tömegeivel nem tudta betölteni a Duna-medencét egészen a Kárpátok gerincéig. Idegen népek: románok, németek, rutének, szerbek jöttek az országba, letelepedtek s otthonra találtak. A mohácsi vésszel évszázadokra beteljesedett a magyarság sorsa, mert saját maga és a Kárpát-Duna medence fölött elvesztette az irányítást. Harcolnia kellett a külső ellenség és saját uralkodója, ellen, hogy szabadságát biztosíthassa. A napóleoni időkben fellángoló népi öntudat kapóra jött a Habsburgoknak, hogy ezt felhasználva a Kárpát-medence nemzetiségeit a magyarság ellen uszítsák. H. K.: A hungarizmus hivatása a múltban és jelenben részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Bangha Béla: A buddhizmus és a katolicizmus

1. Az ateizmus krédója.

A szabadkőművességről mindenki tudja, hogy gazdasági és politikai uralomra törekvő érdekszövetkezet, amely a kereszténységben s főleg a katolicizmusban éppen azért látja született ellenfelét, mert ez az erkölcsi elv megtestesülése az önérdek mindent legázoló törtetésével szemben. Minthogy azonban a szabadkőműves taktikának legfőbb fogása, hogy tolvajnyelvet használ és sohasem vallja be sem mivoltát, sem igazi célját, sem világnézeti krédóját, a közönség tág köreiben rengeteg hamis felfogás terjedt el felőle.

A szabadkőművesek napilapja most segítségünkre jön, s néhány röpke szóval megpróbálja körvonalazni az ateisták vallási krédóját. A buddhizmus és a katolicizmus külső életének párhuzamairól beszél a Világ c. radikális napilap s miután e téren igazat és mesét, hüszteront, proteront szerencsésen összehord, azzal végzi, hogy elvégre mellékes, igaz-e, amit pl. a kereszténység tanít; fő a hit s a hit tanok nélkül is megáll, mint a tölgyfa repkény nélkül.

Igazán nem volna értelme, hogy egy tudományos folyóirat, a Világ, „tudományos” expektorációival foglalkozzék. Mégis, hogy a móddal megismerkedjünk, ahogy ez a szélhámos társaság a tudományosság tógájában komolykodni próbál s mert ama ritka esetek egyikével állunk szemközt, amikor a szabadkőművesek megmondják, hogy mit akarnak és tanítanak, szóvá tesszük a Világtudományoskodó szerkesztői üzenetét, amelyben a buddhizmus és a katolicizmus érdekes fejezetéhez rakja le a saját kis glosszáit. Bangha Béla: A buddhizmus és a katolicizmus részletei…