Posted on Hozzászólás most!

Dévai Imre: Kereszténység és zsidóság

Megjelent: A Cél, 1936. évf.
Megjelent: A Cél, 1936. évf.

A mai kereszténység — őszintén szólva — zavarban van. Nem tudja egyensúlyba hozni azt a tényt, hogy a kereszténység alapítója, Jézus, zsidó származású volt és hogy az ó-testamentumot az újnak alapjává tette, azzal a kellemetlen és egy cseppet sem hízelgő véleménnyel, vagy mondjuk így: „hírnévvel”, mely ezt a népet körüllengi. Ideje volna már egyszer szembenézni e kérdéssel és feltenni becsületesen a kérdést, hogy milyen álláspontot foglaljon el a kereszténység, mint kereszténység, a zsidósággal szemben. Pontosabban: milyen összefüggést keressen a kereszténység azokkal a benne levő elemekkel, amelyek a zsidó theológiából jöttek át.

Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a kereszténység olyan fa, mely gyökereit az ó-szövetség világába mélyeszti. Önkéntelenül — és tegyük hozzá, jogosan, — felvetődik a kérdés a ma élő keresztény népek ajkán, akik tanúi a zsidóság világhatalmi törekvéseinek, vajon helyes-e ez? Dévai Imre: Kereszténység és zsidóság részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Jablonkay Gábor S. J.: A metafizika jogosultsága

Megjelent: Magyar Kultúra, 1934. évf.
Megjelent: Magyar Kultúra, 1934. évf.

A tudós cikkíró e tanulmányában a keresztény bölcselkedésnek egyik alapelvét mutatja be s igazolja, s bár szakszerűsége folytán éppen nem könnyű olvasmány, mégis szolgálatot vélünk tenni ily cikkek közlésével is a művelt katolikus olvasóközönség magasabb igényeinek. Szerk.

Voltaire egy állítása szerint a metafizika abban áll, hogy az egyik ember beszél s nem tudja, mit mond, a másik meg úgy tesz, mintha értené a beszélőt. A szellemes hírben álló gúnyolódó nem vette észre, hogy mikor ezt mondta, maga is metafizikát űzött a saját meghatározása szerint. Az ily megjegyzések kétségkívül nem kis mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gondolkodáshoz nem szokott emberek előtt a metafizika elveszítse hitelét. E mondás szerzője sem tudta, mit mond, s mások úgy tettek, mintha értenék. Mert az ember akarva, nem akarva, lépten-nyomon metafizikával foglalkozik s még a metafizika ellen is csak metafizikával tud okoskodni. Jablonkay Gábor S. J.: A metafizika jogosultsága részletei…

Posted on Hozzászólás most!

dr. Balogh György: A spanyol forradalom háttere

Megjelent: Magyar Kultúra, 1931. évf.
Megjelent: Magyar Kultúra, 1931. évf.

A spanyolországi események nem állnak még oly tisztán a világ szeme előtt, hogy lezáró ítéletet mondhatnánk rólak. Azonban minden jel arra mutat, hogy a demokrácia mákonyos jelszava alatt megint nagy betörés történt egy színtiszta katolikus és királyhű országba, egy törpe, de nagyhangú kisebbség forradalmi úton magához ragadta a hatalmat és népköztársaságot játszik Spanyolországban; természetesen a nép megkérdezése nélkül. „Tout comme chez nous“; egészen úgy, ahogy nálunk is csinálták 1918 októberében s novemberében. A tisztességes közönség félreáll és hallgat, reszket s meg van félemlítve a vértörvényszékkel fenyegetőző, városokat kirabló diktatúra hangos lármája miatt, némán várakozik s engedi tenni-venni a minden lében kanál forradalmi elemeket. dr. Balogh György: A spanyol forradalom háttere részletei…

Posted on Hozzászólás most!

A liberalizmus hatása a nemzeti lélekre

Megjelent: Magyar Kultúra, 1926. évf.
Megjelent: Magyar Kultúra, 1926. évf.

Ma már a komoly szemlélő szemében nem lehel kétséges, hogy legújabb rettenetes nemzeti katasztrófánk csiráit az ú. n. reformkorban nemzetünk lelkébe jutott liberalizmus oltotta be, ez vitte arra a meredek lejtőre, amelynek alján az összeomlás bekövetkezett. Szekfű Gyula tudósunk Három nemzedék, Egy hanyatló kor története c. mélyreható tanulmányában (Budapest, 1920) ezt az állításunkat behatóan igazolja és többször hangsúlyozza. «A liberáliséivá tömegek közé szórva, ideális szellemi javítás helyett rombolást végez, szabadság és humanizmus helyett terrort szül. A forradalmi terror esetei 1848-ban és 71-ben … a legliberálisabb Franciaországban jöttek létre, bizonyságot tévén a lejtőről, melyre a liberalizmus viszi a benne bízó országokat». (86. l.) Az Ész és Szabadság jelszavai alatt a liberalizmus komoly elvi ellentétben állt mindig a katolikus Egyházzal, főképp minden tekintély elvi tagadásával és állandó izgatásával az Egyház ellen. (84.) S így vallási és erkölcsi téren bomlasztóan hatott. A liberalizmus hatása a nemzeti lélekre részletei…