Kategória: Cikk

Azt kérdi, mi lenne itt, ha a nagy vi­lágmérkőzés úgy végződnék, hogy a zsidóság Kelet- és Közép-Európában vissza­nyerné régi, háborúelőtti hatalmát? Érdemes eltűnődni ezen a kérdésen. Hiszen, ha a zsidó remények e pillanatban teljesen hervadtak is, az ő gigantikus nemzet­közi suttogó-szolgálatuk, az ő állandó pro­pagandájuk és agitációjuk percre se hagyott fel. Nem mondtak le tehát arról, hogy mindezért valaha ellenszolgáltatást kapnak.

Mi lenne itt nálunk, ha a megnyir­bált, letűnt, visszaszorított zsidó nagysá­gok egy szép napon, valami nagy nemzet­közi fordulatnál egyszerre csak idegeik­ben éreznék, hogy övék a jövő, hogy nagy  nemzetközi hatalmak támogatják visszajövetelüket? Mi kezdődnék itt, kérdi ön, ha egy szép napon diadallal térne vissza Hatvani Lajos és Boros László Párisból, a Színházi Élet Ince SándoraNew Yorkból, velük jönne esetleg Károlyi Mihály öreg titkára Simonyi Henry és Göndör Sándor is megérkeznék egy fedélzeten Incével, a Vígszínházban díszelőadást tartanának Molnár végleges hazatelepe­dése alkalmából, Londonból is hazahívnák Bíró Lajost és Salusinszki nagy nyi­latkozatban jelentené be Földi Mihállyal együtt, hogy pört indítanak a régi vállalatuk visszaszerzéséért, a Terézvárosban pedig mozgalom indulna meg Fábián Béla és Vázsonyi János restaurálásáért. Oláh György: Ha ők győznének… részletei…

1945. ÁPRILIS 30: BERLIN ÉS EURÓPA ELESTE ÉVFORDULÓJÁRA

Amikor Berlin körül már majdnem bezárult a gyűrű és a Harmadik Birodalom feladott minden reményt, felbomlottak a német Elit Hadosztályok, civilek és katonák menekültek az agyonbombázott városból,a francia önkéntesek egy kis csoportja kapcsolatot teremtett a Führer-bunkerrel. Puaud tábornok parancsnoksága alá tartoztak.

Ők voltak az utolsó ellenállók a Führer „barlangja” körül. Kapualjtól-kapualjig harcoltak a rommá lőtt házak között előretörő T34-esek ellen. A francia SS volt az egyetlen egység, amely az utolsó napokban még területet vett vissza az ellenségtől. Hátukban a bunker, előttük a Vörös-hadsereg, az összeomlás végső óráiban e párszáz francia fiatal jelentette a végső védővonalat. Sagittarius: A Charlemagne SS-Divízió utolsó csatája részletei…

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia Bárdossy László volt az első, aki ötvennégy évvel ezelőtt vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt. Őt követték aztán a Szálasi-kormány tagjai, élükön a Nemzetvezetővel. Bárdossy László megbocsáthatatlan bűne volt, hogy nevéhez fűződött az 1941-es szovjetellenes beavatkozás. Mártír halála annak idején megrázta egész Európát. Mint nagy elődje, az első felelős magyar miniszterelnök gróf Batthyány Lajos, ő is bátran halt meg az idegen hatalom fegyverei előtt.

Felesége Bárdossy Lászlóné adatai és feljegyzései alapján a magyar mártírium legmegrázóbb jelenetét Oláh György írta meg. A történelmi dokumentumot itt közöljük a magyar fiatalság és az utókor számára. Oláh György: Bárdossy László utolsó szavai… részletei…

Kovács Alajos: A zsidóság térfoglalása Magyarországon. Budapest, 1922. A szerző kiadása: 80 lap.

Ilyen és hasonló címeken könyvek, füzetek, röpiratok, cikkek, tanulmányok és elmefuttatások — kivált a kommunizmus óta — garmadával jelentek meg. Ma, 1923-ban a zsidókérdést tárgyaló mű, mindent jelent, csak szenzációt nem. Ezért — noha megjelenésekor a keresztény sajtó eléggé felhívta rá a figyelmet — könnyen megeshetik, hogy Kovács Alajos művének jelentősége és súlya könnyen elkerüli a felületesen szemlélő figyelmét. Szükséges tehát hangsúlyoznunk, hogy e tanulmányt a Központi Statisztikai Hivatal első tisztviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a jelenleg legnagyobb magyar demográfus írta. E mű megjelenése nem a zsidóellenes röpiratok eggyel való megszaporodását jelenti, hanem a zsidókérdés irodalmában alapvető jelenség. Pezenhoffer Antal: A zsidóság számadatai részletei…

A forradalmak az államélet ismétlődő jelenségei, melyek már a legrégibb időkben is felette sűrűn fordultak elő. Természetes dolog tehát, hogy az emberiség első nagy gondolkodói a forradalmakról is megemlékeztek műveikben akkor, mikor az emberi tökéletlenség megnyilvánulásáról vagy az államélet jelenségeiről beszéltek. E megemlékezések között kivált nagy értékű Aristotelesnek a forradalmakról adott tanítása egyrészt azért, mert abban örökérvényű igazságokat állapít meg, másrészt pedig azért, mert e tanítás végeredményben a katolikus egyháznak a forradalmakról adott tanításával megegyező.

Forradalom Aristoteles szerint a) az alkotmánynak — értsd: államformának — erőszakkal való megváltoztatása, b) vagy valamely pártnak oly irányú erőszakos tevékenysége, melynek célja a kormány gyeplőjének megszerzése, c) vagy az alkotmány megszorítása, illetve tágítása, egy bizonyos hatóság felállítása vagy eltörlése. Aristoteles «Politiká»-jában a forradalmak azon eseteivel foglalkozik, melyek az alkotmány (államforma) megváltoztatására irányulnak, míg fentebb említett másik két esetre csak példákat hoz fel. Dr. Kamocsay Jenő: Aristoteles tana a forradalmakról – keresztény tan részletei…

Mi az igazság? — kérdezte Pilátus a bírói széke előtt álló Jézustól, és nem várva be a feleletet, — kiment. Tette ezt avval a férfiúval szemben, aki azt mondta: Az igazság tesz titeket szabadokká, — de azt is mondta: Én vagyok az igazság. Mi az igazság? kérdik évezredeken át az emberek maguktól és másoktól; de vele szemben sokan szintén Pilátus módjára viselkednek. A válaszra nézve azonban sokkal nagyobb az eltérés azoknál, akik nem állnak a krisztusi világnézet alapján. Éppen ez a nagy eltérés kelti föl sokakban a vágyat, hogy megismerkedjenek a keresztény bölcselet válaszával is és óhajtják a keresztény bölcselet intenzívebb tanítását egyetemeinken, mint azt újabban a szegedi alföldi katolikus nagygyűlés is kifejezte. A megvalósulásnak még bizonyos elvi és főképp személyi akadályok állják útját, de az eszme már él a lelkekben és az igazság megismerésével együtt gyakorlati eredményeket is várnak a komolyabb gondolkodók. Jablonkay Gábor S. J.: Megismerhető-e az igazság? részletei…

Azt mondja Fechner, aki a modern tudománynak oly nagy szolgálatokat tett: „Tépd ki a világból az imádságot, és elszakítod a kapcsot Isten és az ember közt, némává teszed a gyermek nyelvét atyjával szemben”. (Willmannál: Gesch. des Idealismus 1907. III. 931.) Az Istenhez való kapcsolata tényleg megszakadt sok mai embernek; a gyermek nyelve elnémult az atyával szemben. De nem szabad általánosítanunk. Az imádság lehet néma szava a léleknek, melyet a mai világ legkevésbé vesz észre; hiszen elvesztette az utat az ember lelkéhez; pszichológiája is megáll a lélek kapujánál, midőn legfőbb gondja az érzékek, ingerek, képzetek vizsgálata. Hogy venné észre a lélek legbensőbb rezdüléseit az, akinek a lelke magában ezen rezdüléseket nem érzi? A lélekismeretnek, lélekmegtapasztalásnak végső feltétele — nosce teipsum, ismerd meg tenmagadat! Aki önmagában nem tapasztalja meg az imádságot, még ha hallja is más imádságát, érthetetlen marad előtte. — Nem szabad általánosítani! A mai ember kifelé él és tudománya is kifelé érdeklődik. dr. Kühár Flóris O. S. B.: A modern ember lelkivilága és a liturgikus imádság részletei…

A ZSIDÓK ELŐTT ALÁZKODÓ KERESZTÉNYEK SZÍVES TUDOMÁSÁRA!

 

Naiv okoskodás, hogy a zsidók azért érvényesülnek, mert okosabbak, mint a keresztények. A zsidókat nem „magasabbrendű” intelligenciájuk juttatta mai pozíciójukba; sikerük egyetlen titka: eszközeik aljassága.

Bizonyságképpen közrebocsátunk egy XV. századi levelet. 1489. január 13-án Chemor, a franciaországi Provance Arles városának rabbija tanácsért folyamodott az akkortájt Konstantinápolyban székelő Nagy Sanhedrinhez. Tudakolta, mitévő legyen a zsinagógát fenyegető arlesi polgárokkal szemben. A Sanhedrin Chemor rabbinak küldött válasza: Sagittarius: A rabbik tanácsa részletei…

1. Imádd az egy igaz Istent és benne isteni alkotását: fajodat! Ha ettől eltérsz, úgy idegen Isteneket és faragott képeket imádsz!

2. Fajod érdekei mindenkor szentségként álljanak előtted és minden ténykedésedben fajod érdekei vezéreljenek! Semmi körülmények között se hagyd magadat erről az útról eltántorítani, mert Istennek szent nevét csak ezen az úton való haladással nem veszed hiába!

3. Megemlékezz róla, hogy a fajod fejlődésében végbemenő események napjait ünnepléssel szenteld meg!

4. Tartsd különös tiszteletben fajod sajátos jellemvonásait kidomborító, fajod érdekeiért eredményesen, önzetlenül, minden időkben működő fajtestvéreidet és kövesd példájukat, mert fajod csak így lehet hosszú életű a földön! Macsói Gábor: Fajvédelmi tízparancsolat részletei…

Galánffy János dr. felsőházi tagnak

1937. évi június hó 25-én, az országgyűlés felsőházában mondott beszéde:

„Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Rámnézve fokozottabb mértékben áll az a feszélyezettség, amelyet Koós felsőházi tag úr ő méltósága itt kifejezett, mert hiszen az idő azóta is előhaladt és ezzel egyenes arányban természetesen a mélyen t. Felsőház türelme is meglehetősen megfogyatkozott. Ha mégis engedelmet kérek arra, hogy mint ennek a költségvetési vitának az utolsó szónoka, egy kérdéssel foglalkozzam, teszem ezt azért, mert én ezt a kérdést olyan fontosnak, talán azt mondhatnám, Magyarország sorsára nézve valósággal sorsdöntőnek tartom, hogy lelkiismeretben kötelességemnek érzem, hogy ezt a kérdést egy kissé bővebben megvilágítsam, mint ahogyan az a vita eddigi folyamán történt. Ez a kérdés az úgynevezett zsidókérdés. Galánffy János dr.: A zsidókérdés részletei…

Elvitathatatlan és szinte megcáfolhatatlan, hogy a mi korunk, a fajvédelmi harcnak kora, a világtörténelem egyik legszebb, legragyogóbb fejezetét írja, dacára annak, hogy ebben az életnek nevezett hömpölygő folyamban állók, még a legtisztábban látók sem tudják teljesen áttekinteni a történés nagyszerű áramát.

Régi igazság, hogy minden tárgyilagos ítélethez távlat kell. Ezt a távlatot csak az utánunk jövők kapják meg, ők tudják s fogják majd felmérni igazán ennek a kor-tartamnak hősi erőfeszítését, nagylendületű küzdelmét, erényét és hibáit egyaránt. Mi már többé-kevésbé helyesen ítélkezhetünk az egyptomi birodalom fénykoráról, pragmatice kimutathatjuk hanyatlásának s pusztulásának okait, az olasz rinascimentóról táplált véleményünk is helytálló lehet, azonban a mi korunkról még nem mondhatunk ítéletet, mert még semmiféle kor sem hordozott arculatán annyi ellentétes vonást, küzdelme nem volt annyira ezerfelé tagolt, harca olyan gigantikus méretű, mint a miénk. Mégis, ennek dacára is meg kell kísérelnünk, hogy felvázoljuk értékítéletünket korunkról, hogy világosabban álljon előttünk a cél: mit s hogyan akarunk, mely ugyanakkor igazságunknak, mint hitvallásunknak hirdetése is. F. Papp Zoltán: A fajvédelem lélektana részletei…

1919. május 1. Ki kellett tűznünk a vörös zászlót.

Én nem mentem ki a házból. Nem akartam látni a mi tisztességes polgári utcánkat vörös zászlók díszében.

A vérmezőről éktelen zsivaj hallatszott hozzánk. Ott temették Nagy-Magyarországot; ott ülték a halotti torát. Idegenek képeit, szobrait hordozták körül vörös zászlós körmenetben: Lenint, Marxot s más efféléket, az önfeledt, nemzetietlenné vált csürhe pedig torkaszakadtából ordított.

A nap vérvörösen bújt a felhők mögé. Este szélvihar támadt és fekete felhőkből villámok cikáztak. Csak a távoli hegyek álltak csöndesen és pillantottak értelmetlenül a zűrzavaros városra.

Én gyermekkorom imáiban találtam vigasztalást. W.I.G.: Borzalmas emlékek részletei…

A zsidó tőkepénzes gazdálkodásnak az a legnagyobb hibája, hogy az embernek nagy nemzetgazdasági értékét nem ismeri fel eléggé. A gazdasági élet mai irányítói mindig új és új energiaforrások után kutatnak. A szén, földgáz és petróleum után a víz és a szél erejét vonták be energiagazdálkodásunk körébe, de mai nap már a tenger árapályával és hullámzásával, a vulkanikus erőkkel, a légköri elektromossággal, magának a napnak hősugárzásával és a még titokzatos atomenergia erőforrásával is foglalkozunk. S ennek a lázas energiakutatásnak közepette az ember fizikai és szellemi munkaerejének igen tekintélyes része kihasználatlan marad. Ennek a kereszténység lényegétől annyira idegen hibának magyarázatát a mai kapitalizmusban teljes mértékben érvényesülő zsidó világnézet és mentalitás adja meg. Wein Jakab: A zsidó kapitalizmus téves gazdálkodása részletei…

Az elvesztett háború után bekövetkezett fejetlenség zavaros napjaiban gomba módra ütötték fel fejüket a politikai és közélet hirtelen támadt nagyságai. Máról-holnapra „apostolok” és „próféták”, vagy legalább is néptribúnok termettek, akiknek neve tegnap még jótékony homályban szendergett, de ma már vakító fénnyel tündökölt a szerencsétlen magyar fórumon. Jó illatú parkett-táncosok és hintáslegények, bodros fejű sakterfiúk és más kalandorok marcona hadfiakká vedlettek át, a sok mindenféle „tanács“ szakértői és biztosai, pedig élet s halál urai lettek és egy-egy teherautó sofőrje legalább is Prinz Eugénnek képzelte magát.

Ebben a fülledt atmoszférában vetődött fel a Bleyer Jakab neve is, aki a „der-die-das“ csöndes birodalmából kilépve Deus ex machina módjára jelenik meg a Hazai Németek Néptanácsának elnöki székében. Szendrői Miklós: A Méhely-Bleyer-pör részletei…

„Ha szépek, ha jók, ha nemesek a szabadkőművesség céljai, miért titkolják? A szépnek, a jónak, a nemesnek sohasem kellett elbújnia.”
Lyka Emil.

A szabadkőművesség — alkotmánya szerint — filantropikus, filozófiai és progresszív intézmény, melynek célja az igazság kutatása, az általános morál, a tudományok és művészetek tanulmányozása és a jótékonyság gyakorlása.

A szabadkőművesség — alkotmánya szerint — nem politikai és nem hitfelekezeti egyesület. A páholyokban — az alkotmány szerint — egyházi vagy politikai kérdések feletti viták nincsenek megengedve. A páholy békés, semleges hely, melynek küszöbét a profán élet szenvedélyeinek nem szabad átlépni. Dr. Nagy Elek: A jog és a szabadkőművesség részletei…