Posted on Hozzászólás most!

Bangha Béla: Karácsony

Megjelent: Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – XVIII. kötet

Krisztus Jézus született, örvendezzünk!

Karácsony különleges helyet foglal el az ünnepek sorában. A szeretet ünnepének, az öröm s a béke napjának nevezik s talán egyetlen ünnepet nem ülnek meg az emberek oly féltékenyen, otthoniasan zárkózott, meleg ünnepléssel, mint ezt.

A római Martyrologium is szokatlan ünnepélyességgel hirdeti meg ezt az ünnepet: „Az 5199-ik évben a világ teremtése után, a 2957-ikben az özönvíz után, a 2015-ikben Ábrahám születése után, az 1510-ikben Mózes és a zsidó népnek Egyiptomból való kivonulása után, az 1032-ikben Dávidnak királlyá való felkenetése után, a 65-ik évhétben Dániel jövendölése szerint, a 194-ik olimpiászban, a 752-ik évben Róma város építése után, Octavianus Augustus császár uralkodásának 42-ik évében, midőn az egész világ békében volt, Jézus Krisztus, örök Isten s az örök Atyának fia, hogy a földet az ő kegyes eljövetelével megszentelje, kilenc hónappal a Szentlélektől való fogantatása után, mint igazi ember Betlehemben Szűz Máriától megszületett.” Ezt az örömöt már sok száz évvel előbb hirdették a próféták: „A nép, mely sötétben járt, nagy fényességet lát, azok számára, kik a halál árnyékának országában laknak, világosság támad… Örvendenek előtted, mint ahogy örvendenek aratáskor, mint ahogy ujjonganak a győzők a szerzett prédának, amikor szétosztják a zsákmányt… Bangha Béla: Karácsony részletei…

Posted on Hozzászólás most!

dr. Boroviczény Nándor: A szolidarizmus eszméje a középkorban

Megjelent: Magyar Kultúra, 1925. évf.

A középkort a keresztény együvétartozás nagy gondolata jellemzi. Abban az időben, amikor Aquinói szt. Tamás él — 1226-tól 1270-ig — ebben a légkörben élnek az emberek. A nagy pápa, III. Ince, 1216-ban meghalt; az aki VII. Gergelynek azt a fenséges eszméjét akarta megvalósítani, hogy fel kell állítani Jézus Krisztus egyeduralmát a földön, a legfelségesebb, a legideálisabb szolidarizmust. Egy évvel előbb, 1215-ben volt a IV. lateráni zsinat, a legfényesebbek egyike, a nagy keresztény egységnek ragyogó illusztrációja. Ez az egység a hitben, a pápában, mint Krisztus helytartójában és a fegyelemben tehát a hitbeli szolidaritása középkori társadalmi szolidaritás alapja. És ez az együvétartozás nem külsőség, hanem belső átélés, forró, lüktető valóság; nem frázis, hanem életet és vért, vagyont és munkát követelő kötelesség. Elvi és dogmatikus: Credo unam — ecclesiam! Az egy Isten, az egy Megváltó, az egy pápa, az egy keresztség, az egy Oltáriszentség, az egy végcél, a jó cselekedet érdemeinek közössége, az élők, a szenvedő és üdvözült lelkek nagy, szent összekapcsolt társasága és egymás közt való intenzíven tevékeny érintkezése és a mindezt egybetartó hit egysége már a gyermeki lélekbe a szolidaritásnak a legfölségesebb képét állította be. dr. Boroviczény Nándor: A szolidarizmus eszméje a középkorban részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Vízöntő: 1956

Megjelent: Út és Cél, 1978. évfolyam

Közel egy generáció telt el 1956 óta. Ebben a távlatban kíséreljük meg kiértékelni a fölkelést, elemezve a tragédiára vezető okokat. Nemcsak azt nézzük meg, hogy ml történt, hanem azt is, hogy mit jelent mindaz, ami megtörtént. Ennek a nagy drámának utolsó, véres fejezete egy sokkal szélesebb síkú és mélyebb globális háttérbe helyezendő be. Ekkor érthetjük csak meg azt, hogy az 1956-os fölkelés egy általános Világdrámának egyedi, helyi változata.

A XX. század eseményeinek tanulmányozásakor gyakran beleesünk abba a csapdába, hogy a tények magyarázatát annyira leegyszerűsítjük, annyira az emocionális jó-rossz banális kategóriáira építjük föl, hogy végülis hamis fikciók világába keveredünk. A mai igények már fejlettebb gondolkodást követelnek, semhogy megelégedjünk a népmesék gonosz mostoha és a hős királyfi fogalmának felállításával, ahol semmi lehetőség nincs sem több kategória bevonására, sem magasabb szintézisre való emelésre. Így sorakozik fel sokak gondolkozásában 1956, mint ahol hősök és mártírok állnak az egyik oldalon, s velük szemben a gonosz gyilkosok, akik csak azért gonoszak, mert a mesék gonosz boszorkánya is gonosz. Vízöntő: 1956 részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Bangha Béla: Szocialisták a papságról

Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – IX. kötet

Ritka szép szót mondott a katolikus papokról a belga szociáldemokraták vezére, Vandervelde. „Én, úgymond, személyesen is számos papot ismerek s a meggyőződésben különbség, mely tőlük elválaszt, sohasem fog abban akadályozni, hogy tisztelettel ne hajoljak meg erkölcsi és értelmi értékük előtt. Akiket pedig személyesen nem ismerek, azokról sincs okom feltételezni, hogy ne volna köztük is éppen annyi becsületes ember, mint akár az orvosok vagy jogászok között. Sőt hajlandó vagyok feltenni, hogy már maga az életmód, melyre ők magukat kötelezték, bizonyos értelemben az ő javukra dönt. A papok a mi legveszedelmesebb ellenségeink, sokkal veszedelmesebbek, mint azok az élvezet- és haszonkereső burzsoák, akiknek a vallás csak eszköz hatalmi pozíciójuk megtartására; a papok eszméi a mieinknek egyenes ellentéte és szociális működésük tönkreteszi a szociáldemokratákét. Bangha Béla: Szocialisták a papságról részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Dr. Vértesi Frigyes: A zsidóság és a «jogrend»

Megjelent: Magyar Kultúra, 1925. évf.

A bombamerényletekkel kapcsolatban a zsidó sajtó nem győz eleget sopánkodni, élőket és holtakat vádolni. Bűnbakot keres, a merénylet okait kutatja, szidja a jogrendellenes állapotot, ahelyett, hogy mea culpa-t mondana saját bűne miatt, amely nem kis mértékben járult hozzá, hogy ilyen bűntények megtörténhessenek.

Vogelsang írja: «Most, amikor a zsidó, mint vissza-visszatérő történelmi Isten-ostora megérdemelt bérünket kifizeti azzal, hogy a mi nyakunkra lép, akiknek Krisztus szelíd igája túlságosan nehéznek tetszett: most akarunk ellene felkelni és szégyelljük oktalanságunkat, amely ily mélyre süllyesztett bennünket.» (Id. Dr. J. Eberle: Die Überwindung der Plutokratie, 331. o.) Ez az iga-lerázás kétféle módon történhetik: azoknak a módján, akik Krisztus szelíd igáját hordják, akik dolgoznak egész erejükből és küzdenek a zsidó iga ellen, de csak az erkölcsi törvények által megengedett módon,— és azokén, akikről lerázták ők a krisztusi szelíd igát, hogy helyet készítsenek lábuknak azok nyakán, akikből kiölték a kereszténységet a sajtójukkal. Most ezek lesznek a zsidók számára Isten ostora, amely egész életüket nyugtalanná fogja tenni. Így lesz az utóbbi nagy bűnük büntetésük is. Dr. Vértesi Frigyes: A zsidóság és a «jogrend» részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Ifj. Mattyasovszky L. Kornél: Istóczytól Szálasiig

Megjelent: 1939.

A nemzeti gondolat, amely a törzsi magyarság uralkodó nemzeti eszménye volt, Dózsa György tüzes trónján vált első ízben a történelem hamujává. Magyarország történelme attól az időtől kezdve az európai hatalmi kérdések, a szláv és germán imperializmusok ütköző pontjában, a magyar sorsharc keserves útja volt.

Legújabb kori történelmünk a népi és faji — nevezhetjük népnemzeti — gondolat első kiemelkedő harcosa Istóczy Győző volt, aki a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben huszonhat tagú parlamenti párttal hirdette a zsidóság és az abszolutizmus bűneit és aki elsőnek bontotta ki egész Európában a faji szocializmus azóta új Európát formáló zászlaját. Ifj. Mattyasovszky L. Kornél: Istóczytól Szálasiig részletei…

Posted on Hozzászólás most!

H. K.: Királyság vagy köztársaság?

Megjelent: Út és Cél, 1958. évfolyam

Az angliai „Hídfő”-ben Marschalkó Lajos, a közismert kitűnő közíró igen érdekes és értékes cikksorozatot kezdett el „Új Magyarországot!” címmel s e sorozatban a legfontosabb és legsúlyosabb magyar problémákat veti föl és tárgyalja.

A legelső probléma az államforma kérdése: királyság vagy köztársaság. A cikkíró nem ad határozott választ a felvetett kérdésre, rábízza a majdani nemzeti döntésre. Szerinte az államforma kérdése nem létfontosságú. Az államforma csak keret, amelyet ki kell majd tölteni tartalommal s ez a tartalom lesz a fontos. A jövendő tartalom vet föl kérdéseket s nekünk e kérdések megválaszolására kell előkészülnünk.

Az alábbiakban a magunk véleményét szeretnénk az államforma kérdésével kapcsolatban elmondanunk, mert mi e tekintetben is kristálytiszta álláspontot akarunk képviselni. Igaz, hogy a nemzet akarata kell, hogy döntsön ebben a kérdésben, viszont a nemzet a politikai pártok befolyása alatt fog dönteni. Tudnunk kell tehát, hogy a nemzet véleményét milyen irányban akarjuk majd befolyásolni és hogy álláspontunkat milyen érvekkel támasszuk alá. H. K.: Királyság vagy köztársaság? részletei…

Posted on Hozzászólás most!

A Szent Korona vándorútján

Megjelent: Út és Cél, 1956. évfolyam

Általánosan ismert tény, hogy Salzburg és vidéke felett az év legnagyobb részén sötét, borús fellegek borítják az eget. A sötét felhők bőséges terhe leszakad és esik az eső, vagy a hó, vagy a kettő vegyesen. — A salzburgi polgár beletörődött sorsába, nem méltatlankodik, nem szörnyülködik az állandó „Schnürlregen” miatt, tudván, hogy ezen változtatni nincs módjában. — Fő a nyugalom és a jó kedély. E tekintetben aztán nincsen semmi hiba.

Két ilyen zsinóresős nap között, augusztus 10-én, pénteki napon, verőfényes nap ragyogott az égen, bőven ontotta aranysugarát a szépséges vidékre. Mondtam is M. J. barátomnak, hogy nincs igaza a babonának, pénteki napon is lehet szerencséje az embernek. — Lám, milyen remek időt fogtunk ki, hogy megvalósítsuk korábbi tervünket: ellátogatni Mattseeba, felkeresni azokat a nyomokat, amelyek már szinte feledésbe merültek. Pedig a magyar sors fontos eseményei fűződnek ezen ősrégi osztrák városkához. Keressük meg hát a közönyösség homokjával immár majdnem belepett nyomokat. A Szent Korona vándorútján részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Mecsér András: Egy kis laikus örökléstan a zsidójavaslat tárgyalásához

Megjelent: Egyedül Vagyunk, 1939. évfolyam

Valahányszor a zsidóbizottságban asszimilációról beszéltek a baloldalon, mindig az volt az érzésem: itt egy nagy hadakozás indult meg a természet örök törvényei ellen. Mindig úgy éreztem, mintha olyan zenekar kellős közepére kerülnék, amely minden hangjában, minden szólamaiban hamis. Pedig egy fajta nem akkor hal meg, amikor az utolsó tagja is kihal, hanem már akkor, amikor gyöngeségből, vagy a nagylelkűséggel való tetszelgésből megtagadja az önfenntartás nagy természeti törvényeit, melyek mögött mindig maga az élő Isten áll.

Ha zsidókérdésről beszélünk, sosem felejtsük el, hogy minden teremtett lény bizonyos mértékig csírasejthez kötött, így alá van véve a csírasejt átörökítő törvényeinek is. Minden élőlény az őssejt hordozója. Ez a törvény az a vörös fonál, amely a mi kis szűkös földi körünkben minden élőlény vizsgálatánál az örökkévalóság, a végtelenség felé mutat. Minden lény végigfutja a teremtés, a Genezis minden fázisát. Nekünk, kik akár passzióból, akár hivatásból örökléstannal foglalkozunk, a Biblia örökszép Genezise is többet mond, mint másnak. (Megjegyezni kívánom, hogy a zsidók az ő teremtéstanukat már készen kapták az ős-szumir kultúra eszmekincseiből.) Mecsér András: Egy kis laikus örökléstan a zsidójavaslat tárgyalásához részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Fiala Ferenc: A visszahozott zászló

Magyar Összetartás 1. szám (1999. okt.)
Magyar Összetartás 1. szám (1999. okt.)

Ha a régi nemes eszmékért küzdve, a hajdani címmel újjáéled egy lap, hogy továbbvigye a nagy okok miatt lehanyatlott zászlót, akkor az ember kissé romantikus lesz és elgondolkozik a régi eseményekről és elsüllyedt napokról.

Összetartás!…

Valamikor zászló volt. Zászló, amely egy gondolatot szolgált kezdettől fogva egészen addig, amíg az örökre megszűnt magyar reakció urai reá nem kényszerítették a hallgatást. Olyan független volt, mint kevés magyar újság azokban az időkben. Nem függött semmiféle tőkétől és semmiféle párttól. A becsületet, a Hungarizmus tiszta gondolatát szolgálta olyan önkéntességgel és odaadással, ami már egymagában szálka volt a politika akkori hatalmasai előtt.

Amikor 1944 őszén a miniszterelnökség páncélszekrényében őrzött sajtóalap számláit egészen 1920-ig visszamenően átnéztem, akkor a juttatások listájából csak az „Összetartás” hiányzott. A negyed évszázad alatt nem volt magyar napi- vagy hetilap, amely hosszabb-rövidebb ideig tartó ellenállás után be ne kopogtatott volna a kormánypénzek felett rendelkező sajtófőnökök, vagy a magyarországi nagytőke fellegvárát jelentő GyOSz ajtaján. A listában a kormánylapoktól kezdve egészen a Szociáldemokrata Párt lapjáig ott szerepeltek az összes napi- és hetilapok. Fiala Ferenc: A visszahozott zászló részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Idejét múlta-e a Hungarizmus?

Megjelent: Cél, 1964. évfolyam
Megjelent: Cél, 1964. évfolyam

Egyszer és nem egy helyen hangzott el az a kijelentés, hogy a Hungarizmus felett az idő átlépett, ma már nem felel meg a kor követelményeinek és gyökeres megreformálásra szorul.

Különösképpen az 56-os fiatalok, — akik kevésbé ismerik a Hungarizmus ideológiáját — hajlamosak alaposabb elmélyülés nélkül elfogadni a főként ellenséges és egységbontó körökből származó, kizárólag romboló és bomlasztó céllal terjesztett, divatos szólamokat, de magukat hűséges, jó hungaristáknak valló testvérek részéről is történtek hasonló kijelentések és megállapítások.

Nézzük meg hát van-e alapja ezeknek a szólamoknak, igazuk van-e a jóhiszemű aggodalmaskodóknak?

A fedelet rövid és világos; nincs!

A Szálasi Ferenc által meghirdetett Hungarizmus az ezeréves Magyarország területén élő népek korszerű nemzeti, gazdasági és szociális életrendjét jelölte ki, amely életrend és életösszhang alkotó tényezői az időtől és külső körülményektől teljesen független, állandó jellegű elemei a Hungarista Magyar Birodalom életrendjének. Idejét múlta-e a Hungarizmus? részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Bangha Béla: Pünkösd titka

„A Szentlélek leszálla mindazokra, kik az igét hallgatták.”
Csel. 10, 44.

Pünkösdhétfőn.

Dogmáink közt a legelvontabbak s leghomályosabbak egyike a Szentlélek tana s ha világi katolikusaink nagy része amúgy is messze van a teológiai behatolástól, hát a Szentlélek teológiájával talán leginkább van megakadva. Nagy baj ez is, mert nagyon sok mélyen katolikus gondolatot, az egész vallási világtörténést nem lehet megérteni a Szentlélek teológiájának némi ismerete nélkül.

Hogy a Szentlélek teológiája a legtöbb világi katolikus előtt hétpecsétes könyv, közvetlenül onnan érthető, hogy hiába, mihelyt „lelket” mondunk, elvontságot mondtunk. Az „Atya” és a „Fiú” fogalma és szerepe még csak érthető valahogy, mert hiszen kézenfekvő emberi analógiákon épül. De „Lélek”, „Szentlélek”, „Spiritus”, „Pneuma” — magukban is oly szavak, amelyeket a hétköznap embere lehetőleg messze elkerül s ha szól is róluk, óvatosan kerülgeti az értelmüket, tudván, hogy ezen a fogalmi területen legkevésbé otthonos és itt bizonyulhat legkönnyebben tudatlannak. Bangha Béla: Pünkösd titka részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Bangha Béla: Pünkösd

Megjelent: Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – XVIII. kötet

„Íme, megújítok mindeneket!”
Jel. 21, 5.

Voltaképpen fájdalmas dolog, hogy a legtöbb ember nem tudja többé, hogy mi a pünkösd. Ennek az ünnepnek a lelke teljesen idegen lett számára. Még katolikusok közt is akad, aki a karácsonyt valahogy csak érti, a húsvétot is, de a pünkösd tartalma hétpecsétes könyv neki.

Pedig éppen a pünkösd oly titokzatosan gazdag értelmű, oly mindent magába foglaló ünnep, még karácsony és húsvét titkait is, mindent, ami szép e világon: igazságot, erőt, fényt, szeretetet, boldogságot.

Mi hát a pünkösd? Röviden így mondhatnám: a karácsony és húsvét betetőzése. A karácsony s húsvét adományainak összegezése, voltaképpen megszerzése, birtokunkba juttatása. Pünkösd nélkül a karácsony és húsvét merő világtörténelmi dátumok volnának, nagyszerű, de tőlünk távol álló események emléknapja. A pünkösd teszi, hogy a megtestesülés és megváltás hozománya a mienk legyen, hogy gyümölcse ránk is alkalmaztassák, hogy a Szentlélek kegyelme által egyenként és egyénenként is megszerezzük a megváltás kincseit. Bangha Béla: Pünkösd részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Nem Kolumbus, hanem a zsidó Torres lépett elsőnek Amerika földjére?

Megjelent: Harc!, 1944. évfolyam
Megjelent: Harc!, 1944. évfolyam

Megkeresztelkedett zsidók, mint Kolumbus matrózai, Izabella tanácsadói — Zsidó Torres és a dohányüzlet — Az üzlet miatt kellett megbuknia a felfedezőnek

I.

Hat és fél évszázaddal ezelőtt Marco Polo színes kínai és indiai elbeszéléseiért izgult a világ. Valahol Genovában egy Kolumbus Kristóf nevű ember kiszámította, hogy a gömbalakú Föld másik oldalán van a kincses Zipangu s hogy oda a marcopoloi vargabetűk nélkül is eljuthat, ha átszeli az ismeretlen Óceánt. Mivel Itáliában bolondnak tartották, áttelepedett Spanyolhonba, ahol éppen nagy ügyek voltak folyamatban: a spanyol nép akkor igyekezett lerázni a zsidó igát. Aki zsidót agyon nem vert, annak menekülnie kellett. Vagy ha tehette, sürgősen keresztelkednie kellett. A csalásnak a spanyolok beugrottak s elnevezték a cipőben keresztelkedett zsidókat marranusoknak (titkos zsidóknak). Nem Kolumbus, hanem a zsidó Torres lépett elsőnek Amerika földjére? részletei…

Posted on Hozzászólás most!

Nimrod Attila: 1945. április 28.

Megjelent: Út és Cél, 1970. évfolyam

Ez a nap nem süllyedhet el a tegnapok között!

Huszonöt év pergett le az örökkévalóság homokóráján, hogy a második világháború talmudista koalíciója: a nyugati liberál-kapitalizmus által finanszírozott marxista bolsevizmus kioltotta Benito Mussolininek életét és a Dongo község határában eldördült sortűz egyszermind pontot tett egy dicsőséges korszak után, amelyben a Szép, a Jó és az Igaz eszményei egyengették az Új Európa felé vezető utat.

Ki volt Benito Mussolini az olasz nép számára, aki kirántotta nemzetét a bolsevizmus hínárjából, felelevenítette a klasszikus Róma dicsőségét és megteremtette a világ legelső hivatásrendi államát?

Ki volt Benito Mussolini a magyarok számára, aki nemcsak élő szóval szállt síkra a Hazánkat megcsonkított trianoni igazságtalanság ellen, de erélyes diplomáciai munkája lehetővé tette, hogy az 1920-ban elorzott országrészeink egyrésze ismét magyar legyen? Nimrod Attila: 1945. április 28. részletei…