Kategória: Cikk

Kultúra és faj

Ha az emberfajok csupán külső, testi sajátságokban különböznének egymástól, a fajiságnak, a fajkérdésnek alig volna nagyobb jelentősége, mint pl. annak, hogy melyik faj miként ruházkodik. Tehát lehetne esetleg arról vitatkoznunk, melyik faj szebb testalkatú, vagy melyiknek a testi adottságai a megfelelőbbek bizonyos körülmények között, de a szellemi alkotásokba kultúra szempontjából a fajok között nem volna különbség. Márpedig az embert elsősorban éppen a szellem, a kultúra jellemzi.

Ha áttekintjük földünk szellemi, kulturális térképét, lehetetlen tagadnunk, hogy a szellemi élet, a kultúra nem ragyog egyformán az emberi nem egész elterjedési területén. Földünk felszínén nemcsak a földrajzi alakulatok mutatnak különböző magasságokat, hanem a szellemi élet is hol égbetörő ormokban csúcsosodik ki, hol pedig mocsaras mélységekben laposodik el. És, ha a szellemi színvonalnak ezt az eloszlását összevetjük a fajok eloszlásának térképével, a fajok és a kultúrszínvonalak között olyan összefüggést találunk, ami aligha írható pusztán a véletlen rovására.

A kultúrának eloszlását nem lehet pusztán a környezettel, a földrajzi, klimatikus, megélhetési viszonyokkal, közlekedési lehetőségekkel se magyaráznunk. Ezeknek is lehet ugyan nagy szerepe a kultúra kifejlődésében, mert pl. a sarkvidékek zord klímája nyilván mérhetetlenül kedvezőtlenebb a kultúra kifejlődésére, mint a Földközi-tenger vidéke. Ámde, ha egyedül a földrajzi adottságok határoznák meg a kultúra fejlődését, akkor földünk szellemi térképének ősidők óta állandóan ugyanolyannak kellene lennie, amint a hegyek, folyók és a tengerpartok eloszlása se változott. Somogyi József: Kultúra és faj részletei…

JOM KIPPUR.

Furcsán fest ma reggel Belsz szent városa. Alig pitymallik még. A mély eresszel védett alacsony házi­kókból különös világítás árad ki: az elsárgult ablak­üvegek mögött mindenütt sajátságos jelenet játszódik le. Az asztalokon gyertyák ragyognak és körülöttük ülnek a zsidók, férfiak és asszonyok vegyest. Kezükben egy szárnyas baromfi összekötött lábakkal; megforgatják a fejük felett, szárnya egy-két tollát megperzselik a gyer­tyalángnál és a földre dobják, mert e bűvös hókusz­pókusszal már akkor Izrael összes bűneinek hordozójává lett.

Künn a téren nemsokára az asszonyok és gyerme­kek hosszú sora vonul a sakter háza felé; viszik a sok kakast és tyúkot, hogy kósermódra levágják. Be nehezek volnának, ha a bűnnek is súlya volna! A szent mészáros körül a vér patakzik a sárban; az állatok vergődnek és sikoltoznak. Egynémelyik félholtan, átvágott nyakkal próbál elmenekülni, borzasztóan rikácsolva. A leölt álla­tok kiáltására a zsinagógából a zarándokok üvöltése felel; a templomszolgák ostorozzák őket, ezzel bűnhőd­nek azokért a törvénysértésekért, melyeket tudtukon kí­vül az évben elkövettek. Négykézláb állva ordítoznak az ütések alatt. Maga a fájdalom nem volna elég ahhoz, hogy ilyen kiáltásokat hallassanak. Azért üvöltenek, mert bűn terheli lelkiismeretüket. Végre, három óra felé össze­verve, csuromvizesen a szent víztől, szétbomlott páje­szekkel és örömtelt szívvel hazatérnek vagy a betha­midrasba mennek, hogy elköltsék a bűvös szárnyast kippur böjtje előtt, mely nemsokára megkezdődik és csak holnap, az első csillag felkeltekor fog végződni. Jean et Jérôme Tharaud: Jom Kippur részletei…

(The bolshevik persecution of Christianty by Francis Mac Cullagh. New-York. E P. Dutton. XX+401 old.)

Keveset tudunk a vörös Oroszországból, amely sokkal jobban el tud zárkózni a külföld elől, mint a cári kormány idején. Azért vesszük szívesen ezt a kötetet, amely vörös köntösben jelenik meg előttünk. A szerző Írország északi részéből származik, ahol a lakosság többsége protestáns. Ő maga azonban katolikus, aki büszkén vallja magát annak. Mint az ulsteri katolikusok, úgy ő is alaposan ismeri a hitigazságokat és tisztán látja a protestantizmus gyöngéit. Az orthodoxia katolikus alépítményét és protestáns elhajlását tehát helyesen tudja értelmezni. Az írek szellemességét egyesíti második hazájának, Amerikának élelmességével. Angol nyelven írva, az angol hidegvér is meglátszik írásán. Ekképp minden kvalifikációja megvan hozzá, hogy a bolsevisták által űzött vallásüldözésről alaposan tájékoztató tudósítást írjon.

A könyv voltaképpeni tárgya a 99—281. oldalon részletesen elmondott peres eljárás, amelyet a bolsevisták Cieplak címzetes érsek, apostoli kormányzó, 14 pap és Sharnas világi fiatalember ellen lefolytattak. A vád az volt, hogy megszegték a Szovjetköztársaság törvényeit, különösen kettőt: 1. nem adták át a petrográdi katolikus templomok ingó vagyonának leltárát és a rekvirált szent edényeket sem voltak hajlandók átszolgáltatni, sem a templomokat nem engedték bezáratni. 2. A hit igazságaira oktattak 18 évnél fiatalabb egyéneket. Dr. Báró Vécsey József Aurél: Egyházüldözés a bolsevista Oroszországban részletei…

II.

A BEMUTATKOZÁS

A Vörös Hadsereg megérkezése | Az első tapasztalatok | A Kommunista Párt bemutatkozása, a kommunista rendőrség | Népbíróságok, népítéletek | Háborús bűnperek | Trianon | Az ezeréves magyar múlt

 

Néhány hónappal azután, hogy a Vörös Hadsereg magyar területre lépett, de még nem foglalta el az egész országot, Nagy Ferenc, az ország későbbi miniszterelnöke a nagy kelet-magyarországi városba, Debrecenbe utazott. Ebben a történelmi hagyományokban gazdag, öntudatos polgárság és parasztság vezetése alatt álló városban alakították meg ugyanis az új, ideiglenes kormányt, s ide várták Magyarország szovjet főparancsnokát, Vorosilov marsallt. Nagy Ferenc, a polgári-paraszti Kisgazda Párt egyik legfőbb személyisége, még a marsall megérkezése előtt a szovjet követtel, Puskinnal folytatott diskurzust az általános helyzetről. Csonka Emil: A forradalom oknyomozó története 1945-1956 részletei…

1970. augusztus 8-án a Hungarista Mozgalom N.S.W.-i Központi Szórványának vezetője és a Munkatörzs egyik tagja az Ausztrál Nemzeti Szocialista Párt meghívására részt vett a Párt N.S.W.-i szervezetének gyűlésén.

Az ausztrál bajtársak két jelöltet neveztek ki a novemberi szenátusi választásokra. A közelmúltban Canberrában lezajlott időközi választástól eltekintve, melyen Dr. Edward R. Cawthron indult a nemzetiszocialista szavazatokért, 1945 óta ez az első eset, hogy egy képviselőválasztáson jelöltek indulnak a HOROGKERESZTES ZÁSZLÓK ALATT.

Gratulálunk a bátor, fiatal pártnak. Segítségükre leszünk, hogy annyi szavazatot kapjanak, amennyi csak lehetséges. Kötelességünk, hogy a szavazati joggal rendelkező új-ausztrálok, elsősorban a magyarok és kelet-európaiak figyelmét felhívjuk az Ausztrál Nemzeti Szocialista Pátra. Ezek az emberek a Vörös Pokolból szabadultak és ez az első lehetőségük, hogy megállítsák a judeo-kommunista összeesküvők és lakájaik előretörését új hazájukban. Sagittarius: Mozgalmi hírek részletei…

A múlt év nyarán az egyháztörténeti emlékekben gazdag Eisenachban mintegy 100.000 tag képviseletében gyűlést tartottak azok a különböző német csoportok, amelyek a faji vallás eszméjét vallják. Ezen az összejövetelen céljaik, elsősorban a történeti vallásokkal való egyenjogúsítás elérésére, megalakították az «Arbeitsgemeinschaft der deutschen Glaubensbewegung»-ot. A szövetség ebben a formájában időközben felbomlott, de a germán nemzeti vallás érdekében folyó propaganda egyre erősödik s észrevehetően mély hullámokat vet a német szellemi élet tükrén. Az ősi germán természetvallás felújítására törekvő balszélső fronttól az evangéliumi kereszténység nemzeti szellemű átalakításán fáradozó mérsékeltebb irányig, a legkülönbözőbb színezetű vallási eszmék és reformtervek jelennek meg nap-nap után. Szinte már áttekinthetetlen a pro- és kontra irodalom. A könyvek és röpiratok hatalmas tömege s az új eszméket terjesztő folyóiratok mellett a katolikus és a protestáns teológiai szaklapoknak is a faji vallás kérdése ma Németországban legaktuálisabb témája. Kecskés Pál: Faj és vallás részletei…

^*) Megjelent: Huber Lipót: Zsidóság és kereszténység Krisztustól a középkor végéig c. művének harmadik fejezetében, 128-149. old. Kalocsa, 1936.

Katolikus Ferdinand és Izabella uralkodása alatt.

Miután aragóniai Ferdinand és kasztíliai Izabella koronáikat egyesítették, és így — a még mohammedán kezekben maradt kis Granadától eltekintve — az egységes Spanyolországnak alapját megvetették¹⁾, elérkezettnek látszott az idő minden idegen elem eltávolítására, hogy így egész Spanyolországot teljesen keresztény országgá tegyék.

¹⁾ Ferdinand, a „Katolikus” II. János, Aragónia királyának (1458—1479) második fia; szül. 1452-ben, meghalt 1516-ban. Még mint trónörökös 1468-ban Szicília királya lett; 1469-ben pedig házasságra lépett Kasztília tizenkilenc éves trónörökös nőjével, Izabellával (szül. 1451; megh. 1504.), aki testvérének, IV. Henriknek halála után, 1474-ben foglalta el Kasztília trónját; Ferdinand pedig 1479-ben követte elhalálozott atyját az aragóniai trónon, mint II. Ferdinand. Az okos uralkodópár a két királyságot egységes Spanyolországgá egyesítvén és felvevén a spanyol királyi címet, megvetették Spanyolország alapját, amely ettől fogva fokozatosan az újkor elejének legnagyobb hatalmasságává lett. Huber Lipót: A spanyol inkvizícióról* részletei…

A zsidó világuralmi és társadalombontó törekvésekkel szemben világszerte kezd ébredni a félrevezetett s kihasznált keresztény népek öntudata. Azonban mint mindenütt, sajnos, e téren is bizonytalan és tapogató ez az ösztönös ébredés és nem mindenben találja meg az érvényesülés helyes útját. A zsidókkal szemben védekező keresztény öntudat még nem kereszténység, annyira nem, hogy még a speciálisan zsidó bűnök és hibák utánzásától sem véd meg.

Nagyon sok hirtelen-keresztény van, aki a kereszténységről, mint természetfölötti hitről és szigorú önfegyelmezést sürgető morálról tudni sem akar s az ilyeneknek kényelmes expediensül kínálkozik a kizárólag faji alapon értelmezett kereszténység. Szerintük a zsidók, a szemiták alacsony erkölcsiségű népfaj, ők pedig, az árják és turániak, felsőbbrendű lények; ezzel számukra el van intézve a kereszténység és zsidóság kérdése. A zsidóknál minden rossz, még az Istenük és az ószövetségi szentírásuk is; a kereszténynél minden jó: a kereszténység a fajjal együtt adva van. Bangha Béla: Antiszemitizmus és ószövetség részletei…

Nemzeti vértanúink halálának huszonötödik évfordulóján a tisztelet és szeretet érzésével emlékezett meg a salzburgi magyarság nevében ft. Mihályfy János, salzburgi magyar r. kat. lelkész akkor, amikor az elmúlt 25 év folyamán akadtak magyar emigrációs papok, akik erre nem voltak hajlandók. Részletesen és megrázóan vázolta azokat a kommunista és szabadkőműves vezetőegyéniségeket, akikért viszont elmondták a gyászmisét.

A gyászmisén részt vett a tiroli testvérek kíséretében Henney Árpád vezetőtestvér is.

Hőseink és vértanúink Szálasi Ferenc nemzetvezetővel az élükön a magyarság jövőjét munkáló tetteikkel, kitartó nemzethűségükkel példát mutató áldozatvállalásukkal minden Nemzetéhez hűséges, igaz magyar eszményképeivé emelkedtek. Könyörögve kérte az ájtatos gyülekezet a magyarok Istenét, váltsa valóra Hőseink és Vértanúink életáldozattal megpecsételt óhaját, jutalmazza meg Nemzetünk minden tagját boldog jövendővel a szabad Nagy-Magyarországban. Szálasi Ferenc és a magyar vértanúk és hősi halottak szentmiséje Salzburgban az egyetemi kápolnában részletei…

A nagy emberek a vezérférfiak problémája örök aktualitással bír s ki ne érezné ma fokozott mértékben, hogy nagy társadalmi, gazdasági és világnézeti krízisek idején mily óriási szükség van Istentől küldött igazi vezető egyéniségekre. Mert igen nagy hiány van bennük! Valahogy szélcsendes időkbe jutottunk, amikor a pünkösdi szélvész nem sodor apostolokat a népek és nemzetek élére, a nagy várakozások nem teljesednek be, a remények kezdenek kiszikkadni. A társadalom a létért való küzdelemben kimerülve és a hivatalos orvosokból: a politikai vezetőkből kiábrándulva, kuruzslókhoz és demagógokhoz fordul. Ebben a letargikus állapotban és sötét pesszimizmusban rendületlenül áll Krisztus kősziklája. S minél ádázabb szociális és gazdasági harcok, kulturális és világnézeti küzdelmek tajtékzanak körülötte: jelentősége annál hatalmasabb kontúrokban bontakozik ki. Az Egyház teljes tudatában van világtörténelmi hivatásának, az emberiség lelki vezetésének s éppen azért, mivel nagyon jól tudja, hogy csupán hierarchikus szerveivel az élet óriási módon differenciálódott ágaiba behatolni s ott irányítani nem képes, minden igyekezete arra irányul, hogy világi apostolokat neveljen, akik révén a parlamentekben, az egyetemeken, a szerkesztőségekben és hivatalokban éppúgy, mint a gyárakban és műhelyekben terjeszti Krisztus királyságának az eszméjét. Ez tulajdonképpen a katolikus akciónak legvégső célja. Ezt a célt szervezéssel kívánja elérni, amit csak úgy tud megvalósítani, ha minél több katolikus vezéregyéniség áll a társadalmak élén. Nincs nagyobb szervező erő, mint egy apostoli tűztől lángoló és világító vezéregyéniség. dr. Lotz Antal: A katolikus vezéregyéniség részletei…

Rövid idő multán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. Század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek? Népek, nemzetek, társadalmak válságokon, megrázkódtatásokon, véres kirobbanásokon keresztül keresik a maguk számára a kibontakozás útját. S nekünk, magyar embernek alaposan kijutott a véres kirobbanásokból is. Csaknem háromnegyedmillió, világháborús hősi halott jelzi az örök magyar tragédiák évezredes útját, csaknem háromnegyedmillió magyar férfi, aki nem tudott többé apa lenni, mert nászágy helyett tömegsírok mélyére fektette be őket a végzet. Egy évezred alatt fölösen, olyan adakozó bőséggel, annyi könnyelműséggel folyattuk el a magyar vért, s pazaroltunk annyi építő energiát, hogy most már igazán ideje lenne egy kicsit a magunk lelkébe is nézni és számvetést csinálni, hogy vajon maradt – e még a mások számára adakoznivalónk, vagy célszerű lenne már behúzódni az egészséges népi önzés bástyái mögé, ahonnan nem csalogat ki semmiféle szirénhang… Hubay Kálmán: Nemzeti szocialisták vagyunk részletei…

Tizenkettedik éve már, hogy a vérbefojtott októberi szabadságharc után biztonságot és szabadságot keresve, átléptük a magyar határt mi úgynevezett 56-osok. Az eltelt évek valamennyiönk részére tapasztalatokban és élményekben gazdag időszaknak bizonyultak. Kétségtelen, hogy sokat tanulhattunk és gondolom, tanultunk is a befogadó országokban, aminek majd egykor hasznát vehetjük Hazánk újjáépítésénél. De megtanultuk azt is, hogy itt Nyugaton egyetlen puskagolyót sem készítenek, egyetlen katonát sem képeznek ki a mi Hazánk felszabadítására. Ide kellett jönnünk, hogy lássuk: nemcsak Nyugat, de saját fajtánk sem tesz egyetlen lépést sem azért, hogy a magyar ügyet valamivel előbbre vigye.

Igaz, megérkezésünkkor kedvesen fogadtak bennünket a különböző társadalmi és politikai egyesületek képviselői. Nyájas régi emigránsok biztosítottak bennünket arról, hogy egyelőre még tagsági díjat sem kell fizetnünk, csak csatlakozzunk ehhez, vagy ahhoz a demokratikus egyesülethez. Ez volt az első napon. Találkozás a Hungarizmussal részletei…

Benn a fedél alatt fülledt júliusi meleg, künn súlyos esőcseppek kopogva szaporáztak a kerti lak deszkatetején. Barátommal, egy volt huszárőrnaggyal, a veranda sarkában diskuráltunk. Fogságbeli szenvedéseit mesélte.

I. Egy felöltő miatt.

Kanszkban voltunk hadifoglyok. Untuk már az egyhangú szibériai életet. Mikor az orosz kommunizmus kitört, sokan elhagyták a táborokat s nekivágtak a nagyvilágnak. Utat kerestek a messze hazába. A legtöbben odavesztek. Akik délnek mentek, az Altáj hegység szurdokaiban, vagy a Góbi-sivatag őrjítő borzalmai közt pusztultak el, másokat a kóborló nomádok raboltak ki és gyilkoltak le. Én magam jobbnak találtam maradni és várni. Pedig, Istenem, de nehezemre esett! Az utolsó levél, mit hazulról kaptam, kétségbeejtő hírt hozott. A kisebbik leányomnak udvarolt valaki, és a leány, hajlandóságot mutatott hozzá. És én azt a valakit innen Szibériából jól ismertem, vélem volt egy ideig egy táborban: vallástalan cinikus, titkos alkoholista volt. És nem lehettem otthon, hogy leányom szemét felnyissam, hogy óvjam, megmentsem. Hamvas Endre: Szovjet-fogságban részletei…

A francia valláspusztítás munkáját egész joggal lehetne Voltaire-től és Rousseau-tól számítani s ha mégis félszázados valláspusztításról beszélünk, azt azért tesszük, mert a harmadik köztársaság kultúrharca lényegesen különbözik az előzőktől. Voltaire és Rousseau hittek Istenben és a francia nagy forradalom törvénybe iktatta létét. Az újabb kultúrharcosok azonban maga az Isten fogalma ellen indítottak elkeseredett küzdelmet és nemcsak az Egyházat, hanem magát a vallást akarják megsemmisíteni.

A harcnak ezen szakát a múlt század közepén Comte-tól lehet számítani. Comte Ágoston tudvalevőleg a pozitivizmus megalapítója. A pozitivizmus nem ismer Istent. Az örök nagy kérdésekre, hogy honnan a világ, mi az ember célja, van-e lélek, örökélet, — a pozitivizmus híve vállat von és azt mondja: nem érdekel, mert csak az érdekel, sőt csak az létezik, amit látok, hallok, érzékelek, eszemmel fölfogok. A pozitivizmus nem ismer metafizikát, sem lélektant. És jóllehet e tan korlátokat szab az emberi elme elé és tilalomfákat állít a bölcselet határaihoz ott, ahol az ész az érzék- és természetfelettiek körébe akar hatolni, mégis nagyon népszerű lett. Egy félszázadig valóságos uralkodó csillag volt a tudományos világban. 1881-ben Gambetta egy iskolaügyi kongresszuson bátran merte követelni a pozitív iskolát azon a címen, hogy a pozitivizmus eszméi mindenüvé behatoltak. Goyau írja a „L’école d’aujourd’hui“ című műve elején, hogy a pozitivizmus iránt való lelkesedés egész vallási rajongás színezetét nyerte. dr. Hamvas Endre: Félszázados francia valláspusztítás részletei…

Kétezer kilométer s a kétezer kilométernek minden méterére jut egy-egy felejthetetlen emlék, epizód, amelynek íze haláláig elkíséri az embert: ez volt az én számomra a Felvidék visszafoglalása. A rádió mikrofonjával jártam végig a győrszabadi parttól a jolsvai új határig a megszabadult földet s jóformán elsőnek jutottam mindenüvé, ahol magyarok várták diadalkapuval, virággal, könnyel, elmondhatatlan sóhajtásokkal, a megváltottak örömkiáltásaival a magyarokat. Dövényi Nagy Lajos: Halló, rádió: Itt Komárom, Kassa, Ungvár! részletei…