Bangha Béla S.J.: Istenhit és istentagadás

700 Ft

Szerző: Bangha Béla S.J.
Cím: Istenhit és istentagadás
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1924.
Oldalszám: 154
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • Epub

Tartalom:

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ.

Bevezetés.
A kérdés jelentősége. Harc az isteneszme körül. Bebizonyítható-e Isten létezése? Az istenérvek logikai értéke. A kérdés megkerülése.

ELSŐ RÉSZ: Az istentagadás főbb elméletei.

I. A szkepticizmus (általános kételkedés).

II. A szubjektivizmus (alanyelviség). A szubjektivizmus tarthatatlan.

III. A pozitivizmus.

IV. A Kant-féle agnoszticizmus. Kant bölcseleti rendszere. A kantizmus bírálata. Kant és az istenérvek.

V. A pantheizmus.

VI. A monizmus. Miben van igaza a monizmusnak? A monizmus bírálata. A monizmus ellenmondásai. A monizmus lehetetlen következményei.

VII. A materializmus. A materializmus bírálata. A) A materializmus nem tudja bizonyítani alaptételét. B) A materializmus lehetetlenségeket állít. A materializmus és az öntudat. C) A lélek léte bizonyos.

VIII. A darvinizmus. A darvinizmus gondolatmenete. A darvinizmus látszólagos támaszai. Darvinizmus és származástan. A darvinizmus bírálata. A kérdés természettudományi része. A darvinizmus bölcseleti tarthatatlansága. A darvinizmus ú. n. „támaszai.” Összefoglalás.

IX. A deizmus.

X. A pesszimizmus.

MÁSODIK RÉSZ: A pozitív istenbizonyítás. (Istenérvek.)
Az istenérvek beosztása.

Az erkölcsi istenérvek.
I. A közmegegyezésből folyó istenérv. A) Amiben az emberiség túlnyomó része megegyezik, csak a természetes józan ész következtetése lehet. Csalás nem lehet a közmegegyezés forrása. A közmegegyezés forrása nem lehet közös tévedés. B) Az összes népek ismerték s vallják az Istent. Ellenvetések. Az ősi isteneszme és a félelem. C) Tehát az Isten létének igaz dolognak kell lennie.

II. A boldogságvágyból folyó istenérv. A) A boldogságvágy minden embernek veleszületett, kiirthatatlan tulajdonsága. B) Lehetetlen, hogy az ember természetes szükségességgel törekedjék olyasmi után, ami semmiképp el nem érhető. C) Ez a boldogságvágy csak a végtelen jóban elégülhet ki teljesen. D) A végtelen jó azonban az Isten.

III. A lelkiismeretből folyó istenérv. A) Az emberi lelkiismeret egy feltétlenül felettünk álló erkölcsi törvényt tételez fel. B) Ez a lelkiismereti törvény Isten nélkül érthetetlen volna. Összefoglalás.

A fizikai (természetbölcseleti) istenérvek.
IV. A világrendből és célszerűségből vett istenérv. A) Ezen az egész alanyi világon a legcsodálatosabb, legsokszerűbb és legállandóbb rend és célszerűség uralkodik. Célszerűség a természetben. A világrend jellege. B) Ennek a rendnek és célszerűségnek alapjának kell lennie. Még egy összefoglaló érv. D) A világ rendjének alkotója csak a világfeletti, értelmes Isten lehet. Ellenvetések a teleologikus istenérv ellen. Rendellenességek (disteleologiák) a természetben.

V. A fizikai mozgásból vett istenérv.

VI. Az élet eredetéből folyó istenérv. A) A földön valamikor nem volt élet. B) Ma a földön van élet. C) Az élet nem keletkezhetik élettelenből. Az ősnemződés bölcseleti lehetetlensége. Az ősnemződés természettudományi lehetetlensége. Ellenvetések. Agy és lélek. D) Az élet tehát csakis Teremtő által jöhetett létre a földön. Pótlás: A világ térbeli végessége s időbeli kezdete. Végtelenül nagy-e és öröktől fogva való-e ez a világ? I. A világ térbeli végességének érvei. Ellenvetés. Ugyanaz más alakban. II. A világ időbeli kezdetének érvei. Az „örök” világ természettudományi lehetetlensége. Az „örök körforgás”.

A bölcseleti istenérvek:
VII. A világtani istenérv. A) Ez a világ nem önmagában bírja létének végső alapját. B) Tehát ez a világ nem lehet magától. C) Vagyis, kell Istennek lenni, aki ennek a világnak létet adott. Ugyanez más alakban. Ugyanaz más úton. Ellenvetés.

VIII. A mozgástani istenérv. A) Ez az egész világ, beleértve az embert is, csupa változékony lényből áll. B) Ami azonban bármely értelemben, akár állagilag, akár csak járulékailag is változékony, semmi esetre sem létezik önmagától. C) Kell tehát egy világfeletti, önmagától létező lénynek lennie. Ellenvetés.

IX. Az egységelvi istenérv. A) Az önmagától létező lény csak végtelen tökéletességű lény lehet. B) Végtelen tökéletességű lény csak egy lehet. C) Ez a világ csupa sokszerű s tökéletlen lényből áll. D) Kell tehát lenni egy világfeletti végtelen tökéletességű, egyetlen lénynek, amely önmagától van.

Más levezetés. A) Ez a világ lényegében tökéletlen. Ellenvetés. B) Ami nem végtelen tökéletességű lény, az nem lehet magától, a maga erejéből. C) Tehát ez a világ nem önmagától való s kell lenni egy világfeletti végső, értelmes oknak: Istennek.

X. Az eszmetani istenérv. A) Az igazság reális s az embertől és ettől a világtól független valami. B) Az igazságnak ez a mindentől független realitása és hatalma egy végtelen lényre, mint ős Igazságra utal. Hasonlat. Ellenvetés. C) A jóság reális s az embertől és világtól független valami, s mint ilyen a végtelen Jóra utal. D) A szépség is Istenhez, mint a szépség ősforrásához vezet. Összefoglalás.

Befejező rész. A vallás és az ember. A vallás fogalma. Az emberi lélek szellemisége. A lélek szellemiségének bizonyítékai. Az akaratszabadság. A lélek állaga. Az emberi lélek halhatatlansága. A vallási tények. Vallás és hit. A kinyilatkoztatás lehetősége. Összefoglalás.

Leírás

„Ez a kötet éppúgy, mint a Katolikus Kulturkönyvtárnak már megjelent s még készülő kötetei, elsősorban gyakorlati célt tart szem előtt. Tudományos alapon, de közérthető nyelven akarja kifejteni a katolikus világnézet alapigazságait, nem a szentírásból, hanem a puszta gondolkozó ész következtetései s a természettudomány és bölcselet adottságainak révén. Hitünk észszerűségének az Istenhit tudományos megalapozottságának kimutatása a feladatunk. S még egy: hogy a katolikus álláspont védelmezőinek fegyvereket nyújtsunk, melyeket hitünk ellenségeivel szemben a világnézetek mindennapi harcában úgy forgathassanak, hogy velük vallásos igazságainknak diadalt szerezzenek.

Ez a gyakorlati cél azonban s a törekvés, hogy fejtegetéseinket nemcsak a szakember, hanem a művelt nagyközönség is követhesse, nem vezethetett odáig, hogy az érvelés alaposságát a közérthetőség kedvéért föláldozzuk. Világosságra és élvezhető nyelvre törekedtünk, de tárgyunk természeténél fogva nem zárkózhattunk el (főleg az erősen logikai részekben) a mélyreható és felületes elméknek bizony szokatlan fejtegetésektől sem. Előre kérjük tehát az olvasót: e kötetet ne nézze regénynek s ne sajnálja a nehezebb részeknél a fejtörés fáradságát sem olvasás közben, ha az érvek teljes erejét át akarja érezni.

Bár szolgálná e szerény kötet is eredményesen a legszebb és legszentebb eszmék diadalát! Hogy a mű közszükségletnek felelt meg, mutatja a tény, hogy alig két hónappal az első kiadás megjelenése után újabb kiadást kellett előkészítenünk.

Róma, 1924. január 15-én.

A szerző.”

(Visited 187 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Bangha Béla S.J.: Istenhit és istentagadás” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .