Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – III. kötet

1 451 Ft

Szerző: Bangha Béla S. J.
Cím: Összegyűjtött művei – III. kötet
Szerkesztő: Dr. Biró Bertalan
Kiadás éve: 1942-43.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 373
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

A KATOLIKUS EGYHÁZ KRISZTUSI EREDETE

ELŐSZÓ.
Miről van szó e könyvben?
     Bizonyításunk sorrendje.

I. Mit alapított Krisztus: alanyi kereszténységet-e vagy szervezett Egyházat?
A) Az „Egyház” és Krisztus. ― Az „Egyház” fogalma Krisztus szerint. ― Az „Egyháznak” mint társaságnak lényeges jegyei Jézus alkotásában. ― 1. A tanítói hatalom. ― 2. A lélekkormányzó hatalom. ― Az apostolok és az egyházi fennhatóság. ― Az egyházi jogfennhatóság középpontja. ― Péter, az Egyház sziklatalapzata. ― Az Egyház monarchikus alkotmánya és az ősegyház. ― Péter, az Egyház főpásztora. ― Szent Péter helyzete az apostolok között.
„Petrinizmus” és „paulinizmus”. ― A megszentelő hatalom. ― B. Időleges vagy maradandó Egyház? ― Összefoglalás.

II. Hierarchiás egyházszervezetet akart-e Krisztus?
A modern egyházfejlődési elmélet. ― Krisztus rangfokozatos Egyházat alapított. ― Az ősegyház tanúsága a hierarchiás egyházszervezet mellett. ― A racionalisták ügyeskedése. ― Szükség van-e hierarchiás egyházszervezetre? ― A hierarchia visszaélései.

III. Hány egyházat alapított Krisztus?
Krisztus csak egy Egyházat alapított. ― Az Egyház egysége az őskereszténység hitében. ― Az Egyház egysége és az egyházatyák. ― Az Egyház egysége és a keresztény középkor. ― Az egyházi egység megbontása. ―Az „egy akol és egy pásztor”.

IV. Melyik az igaz Egyház?
Melyek az egy igaz Krisztus-egyház ismertető jelei? ― Az ismertetőjelek az ősegyházban,
Katolicizmus vagy felekezetek? ― 1. A katolikus Egyház egysége. ― Egység és felekezetek. ― 2. A katolikus Egyház szentsége. ― A szentség az elszakadt felekezetekben. ― 3. A katolicizmus és a katolicitás. ― 4. Az apostoli eredet és a katolicizmus. ― Szent Péter utódja-e a pápa? ― Az igaz Egyház. ― „Non praevalebunt.”

V. Az Egyház mint látható társaság.
Az Egyház „látható” társaság. ― Az egyedül üdvözítő Egyház. ― Az Egyház és az állam. ― Az Egyház független testület. ― Az Egyház és az állam viszonya. ― Ellentétek az Egyház és az állam között. ― Egyházkormányzat és autonómia.

VI. Az Egyház csalatkozhatatlansága.
Az ősegyház tanúsága. ― A pápa csalatkozhatatlansága. ― A pápai csalatkozhatatlanság érvei. ― Történelmi ellenvetések a pápai csalatkozhatatlanság ellen. ― Összefoglalás.

VII. A katolikus Egyház belső élete.
Az élő hit szelleme. ― Az Egyház hitélete. ― A hősies erény a katolikus Egyházban.

VIII. Ellenvetések az Egyház ellen.
„Az Egyház hatalmi szervezet.” ― „A katolikus Egyház türelmetlen.” ― „Az Egyház a haladás kerékkötője.” ― „Az Egyház merev dogmatizmusával béklyóba veri a tudományt”. ― Az egyházi „formalizmus”. ― „Az Egyház világmegvetést hirdet.” ― „Az Egyház a papi nőtlenség parancsával természetellenes dolgot parancsol.” ― „A gyónás intézménye az Egyházban felesleges és erkölcstelen.” ― „A katolikus Egyház istentisztelete bálványimádásra emlékeztet.”

IX. A katolicizmus és a kultúra.
A kultúra fogalma. ― Az újkori kultúra elégtelensége. ― Haladás vagy visszasüllyedés? ― A klasszikus kultúra csődje. ― A bűn istenítése. ― Az erkölcstelenség kultusza. ― Az ókor társadalmi sebei. ― Az ókor boldogtalansága. ― Szent Pál az ókori kultúrvilágról. ― A kereszténység kultúrmunkája. ― A kereszténység mint társadalmi kultúrtényező. ― A családi élet és a kereszténység. ― Az Egyház és a rabszolgaság. ― A kultúra védőbástyája. ― A középkor érdemei. ― Egyház és közoktatásügy. ― A szerzetesrendek és az iskolák. ― Kereszténység és pedagógia. ― Az Egyház és az egyetemek. ― Az Egyház és a tudományos élet. ― A kereszténység és a természettudományok. ― A Galilei-eset. ― A kereszténység és a művészetek. ― A kereszténység és a szociális kérdés. Katolicizmus és karitasz. ― A szerzetesek és a karitasz. ― Egyház és beteggondozás. ― A katolikus karitasz a legújabb korban. ― Összegezés.

X. A katolicizmus ellenségei.
A katolikusellenesség lélektani okai. ― A kereszténység erkölcsi magassága. ― A kereszténység értelmi magassága. ― Konzervativizmus és újításvágy. ― Az emberi elem a kereszténységben.

XI. A katolikus lelkipásztorkodás hézagossága.
Néppedagógia és evangélizáció. ― Az Egyház és a lelkipásztorkodás. ― A lelkipásztorkodás az újkorban. ― A modern lelkipásztorkodás hiányai. ― A lelkipásztorkodás és az intelligencia. ― A lelkipásztorkodás és az új szociális viszonyok. ― A külső létfeltételek. ― A plébániák kiterjedése és az Egyház. ― Plébániahiány a nagyvárosokban. ― Párizs. ― Bécs. ― Budapest. ― A kereszt útja – Krisztus diadalútja.

XII. Egyház, állam, zsidóság.
1. A katolikusellenesség történeti okai. ― A pogány államhatalmi eszme. ― Államhatalmi beavatkozások. ― Az erőszak a katolicizmussal szemben. ― A szellemi élet anarchiája. ― Az újkori bölcselet. ― A sajtó. ― A titkos társulatok. ― 2. A zsidóság. ― A zsidók „faji” sajátságai. ― A zsidók erkölcsi tulajdonságai. ― A bűnügyi statisztika. ― Zsidó befolyás a keresztény társadalomban. ― A zsidók gazdasági túlsúlya. ― A zsidók gazdagsága. ― A zsidóság és a sajtó. ― Védekezés a zsidósággal szemben.

Befejezés.

KATOLICIZMUS ÉS ZSIDÓSÁG

BEVEZETŐ.
Mi a hasonlóság és mi a különbség a katolikus és a zsidó vallás között.
Jézus egyénisége.
Következtetések és összefoglalások.
     1. Megszüntet-e a messiásország minden bajt a világon?
     2. „A keresztényekben nincs szeretet.”
     3. Nem mindegy-e, ki milyen hiten van?
     Összefoglalás.

Leírás

“Ez a kötet jó felerészben voltaképp csak újabb kiadása szerző e című művének: A huszadik század Krisztusproblémája (Hitvédelmi előadások a művelt katolikus közönség számára, Budapest 1912). Mégis annyiban eltér az első kiadástól, hogy megváltoztatja az eredetileg élőszóval tartott előadások ebbéli formáját s előadások helyett olvasmányt nyújt. Azonkívül egyes részeket erősen megrövidít, másokat kibővít, sőt újakat is sző hozzá, főleg az Egyház szervezetéről s belső életéről szóló részleteket (a II., IV-VII. fejezetek). A logikai egymásután kedvéért a fejezetek sorrendje is lényegesen megváltozott.

A materializmus nagy utóhatása: a lelkek hallgatag s észrevétlen elidegenedése és érzéketlensége a vallási kérdések iránt, hála Istennek, oszladozóban van. A merő anyagi kultúra nem elégíti ki az embert, a modern embert sem, s amikor azt hisszük, a leganyagelvűbb kort éljük, voltaképp a lelkek mélyén, jobban tán, mint valaha, ott parázslik a szinte gyötrődő érdeklődés a legnagyobb s legmélyebb kérdések, a vallási igazságok iránt. Ennek tanúi azok az ezrek és tízezrek, értelmiség és munkásság, férfiak és nők, akik a hitvédelmi előadásokat országszerte szomjazó lélekkel hallgatják s a hitmagyarázó irodalmat olvassák.

A liberalizmus és kommunizmus pusztításai, háború és forradalmak óta sokan írták zászlajukra a kereszténység jelszavait, sokan fordultak őszinte szándékkal és lelkesedéssel a kereszténység, mint társadalom-fenntartó irány és intézmény felé. Azonban nagyon sokan félúton meg is rekedtek. Kereszténységen merő fajkultuszt értettek, esetleg vallási rendszert is, de amelyet a vizenyősségig és felismerhetetlenségig leegyszerűsítettek. A kereszténység az ő szemükben némi Krisztus-tiszteletben, néhány lehetőleg elmosott, lepárolt evangéliumi gondolatban merül ki. S épp ezért idegenkedve nézik, mint túlzó klerikalizmust s akadályozó nehezéket azt a katolikus kereszténységet, amelynek dogmái, azaz szilárdan vallott hittételei, szoros egyházszervezete s részleteiben is pontosan kiépített egyházi élete van.

E kötet éppen azt tűzi ki feladatául, hogy ezeken az aggodalmakon és értetlenségeken túlsegítse az érdeklődő olvasót s beigazolja előtte a hittani érvek és megbizonyosodás módszereivel, hogy komoly, következetes, krisztusi kereszténység csak egy van: a közel kétezer éves, változatlan s ingatlan katolicizmus. Hogy tehát a sehová sem csatlakozó, semmiféle határozott hittételt és egyházszervezetet el nem ismerő „általános kereszténység” Krisztus művének nem hű kifejezője s követője, s hogy a katolikus Egyház – és egyedül ez – az ő alkotása.

Ha e tételünket egy köteten át bizonyítjuk, sőt ha csak ki is mondjuk, természetesen önkénytelenül is szembehelyezkedünk a felekezetekkel, az elszakadt, nemkatolikus keresztény alakulatokkal. Ez nem lehet másképp. Tollunkat azonban ebben sem irányítja más, mint az igazság szeretete, a vágy, hogy Krisztus művét romlatlanul lássuk, az „egy akol és egy pásztor” elvének változatlan fenntartása a Mester akarata szerint. Nem legyőzés ezzel a célunk, hanem meggyőzés. Nem széthúzás, hanem az egyesülés reménye. Fogadják fejtegetéseinket e részben másképp gondolkozó testvéreink is szeretettel s a tárgyi igazság őszinte keresésének vágyával; akkor nem fogják zokon venni, amit nekünk éppen a Krisztus-tábor egységének forró vágya sugall.

Vallási egység, krisztusi megvilágosíttatás és egybeforrás: jöjjön el a te országod!

Budapest, 1923 húsvétján.”

(Visited 110 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – III. kötet” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..