Leírás
„«Eljön az idő, mikor valamennyi keresztény nemzet, amelyik zsidókkal együtt él, közösen tudatára ébred, hogy a zsidók meghagyásának vagy kiutasításának kérdése reá nézve az életnek vagy halálnak, egészségnek vagy örökös betegségnek, a társadalmi békének vagy a folytonos sorvadásnak és állandó láznak kérdése.» (Liszt Ferenc, Gesammelte Schriften VI. 61/5.)
Nem gyűlölet!
Mindjárt elöljáróban kijelentem: Nem gyűlöletre akarok izgatni!
Bármilyen kimondhatatlan nyomorúságot zúdított is a szegény magyar hazára a bolseviki zsidó uralom, bármilyen ijesztő pusztulásba rántotta is az országot a négy hónapi garázdálkodás, bármily égbekiáltóan vérzenek is még a sebek a kéjelgéssel akasztófára juttatott magyar parasztok és középosztálybeliek hozzátartozóinak ezrei szívében, — mégis ki kell mondanom: a keresztény lelkület nem engedi meg a fejbeveréseket. Ezért kiáltom oda magyar testvéreimnek: Magyarok, véreim, ne mocskoljátok be magatokat, ne borítsatok árnyat a magyar civilizációra! Nem ez a kérdés megoldása. Nyíltan kimondom: Aki a zsidókkal szemben tettlegességre ragadtatja magát, ahelyett, hogy megoldaná a kérdést, csak elmérgesíti azt!
Szerencséje az országot tönkretevő fajnak, hogy ez a keresztény lelkület, — amit pedig négy hónapos rémuralmuk alatt tűzzel-vassal igyekeztek kiirtani, — még megvan a magyarságban. Mert ennek mérséklő befolyása nélkül — bizony mondom! — meg nem mentenék most magukat a szomorú romlásba taszított magyarságnak láncát tépett bús haragja elől. De ha magyar testvéreimet arra kérem is, hogy a keresztény lelkület tartson vissza a szenvedélyektől, viszont azt is hangsúlyozom, hogy ne legyünk emellett továbbra is olyan gyámoltalanok, élhetetlenek, mint eddig voltunk — merő kényelemből — kereszténységet, felebaráti szeretetet emlegető kényelemből!”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.