Dr. Rohling Ágoston: A talmudzsidó

450 Ft

Szerző: Dr. Rohling Ágoston
Cím: A talmudzsidó
Fordító: Luzsénszky Alfonz
Egyéb információ: A kötet tartalmazza még I. B. Pranaitis: A keresztények a Talmudban és Kimchi dávid rabbi: Feleletek a keresztényeknek c. írásait i.
Kiadás éve: 1940.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 69

Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

 

Bevezetés
A Talmud könyvei.
A TALMUDZSIDÓ
     Előszó.
     I. A Talmud a zsidók előtt isteni könyv.
     A Talmudból vett idézetek:
          II. Istenről.
          III. Az angyalok.
          IV. Ördögök.
          V. Titkok.
          VI. A lelkek.
          VII. A Messiás.
          VIII. A felebarát.
          IX. A tulajdon.
          X. A csalás.
          XI. A talált jószág.
          XII. Az uzsora.
          XIII. Az élet.
          XIV. A nő.
          XV. Az eskü.
          XVI. A keresztények.
     Nem a Talmudból vett fontosabb idézetek.
          A vérvád.
     A kiközösítés és kiátkozás.

A KERESZTÉNYEK A TALMUDBAN
          Előszó.
          A Talmudról.
     I. RÉSZ.
          1. fejezet. Krisztus a Talmudban.
          2. fejezet. A keresztények
          Talmudból vett idézeteket.
     II. RÉSZ.
          A Talmud parancsai a keresztényekről.
     Nem a Talmudból vett idézetek.
     Idézetek különböző rabbinikus könyvekből.

FELELETEK A KERESZTÉNYEKNEK
     Vélemények a Talmudról

Leírás

„Bevezetés

Miként Mosé ben Majmon, „a zsinagóga sasa” mondja „Erős kéz” című nagytekintélyű művében, a zsidó felfogás szerint az Úr Mózesnek nem csupán a Tórát (törvény), hanem annak magyarázatát is átadta. Ezeket a magyarázatokat Mózes nem foglalta ugyan írásba, de közölte a nép véneivel, és azoktól nemzedékről nemzedékre szálltak vallási örökségképpen. Ezekre a hagyományokra hivatkoztak a farizeusok is, amikor Krisztus és az ő tanítványainak tanításait és erkölcseit gáncsolni próbálták.

Ezeknek a farizeusi tanításoknak fenntartása céljából egy Juda nevű rabbi Krisztus után 150-ben egy könyvet állított össze, amely könyv Misna elnevezést nyert. A későbbi évszázadok folyamán a Misnát Palesztina és Babilon zsidó iskoláiban különböző kommentárokkal bővítették. Ezek a magyarázatok Gemara név alatt ismeretesek és a Misnával együttesen, gyakran azonban magukban is, Talmud nevezet alatt idéztetnek, vagyis ez a zsidó hit- és erkölcstannak könyve. A Misnában fordul elő a Halakha, a törvényformák, a Gemarában a Haggada, Toszefta, Barajtha stb.

Az úgynevezett kommentár-foliáns, amelyet Krisztus után 230 körül Palesztinában állítottak össze, képezi a Jeruzsálemi Talmudot, míg a Babilonban összeállított Gemarák a saját Misnáikkal együtt, a babiloni Talmudot képezik. A babiloni Talmud Krisztus után 500 körül készült el; a mostani formáját Asi rabbinak és az ő Mar nevű fiának, továbbá bizonyos Maramarnak köszöni.

A babiloni Talmuddal foglalkoznak mindazon zsidók, akik Palesztinán kívül élnek; ezt a babiloni Talmudot kell tehát érteni, ha egyszerűen Talmudot idéznek. Az idézés módja mindenik kiadásnál ugyanaz. Ugyanis a Talmud egyes példányainak lemásolásánál vigyáztak arra, hogy az egyes oldalak egymásnak betűszerinti másai legyenek. Vagyis bizonyos oldal és sor ugyanazon betűvel kezdődik és végződik mindenik kiadásban. Ezt a szabályt vaskövetkezetességgel megőrizték a nyomtatott példányoknál is, amit azért is könnyen eszközölhettek, mert a héberben „elnyújtható” betűk (litterae dilatabiles) is vannak, éspedig az Aleph, He, Lamed, Mem, Tau, amelyekkel a másoló az üresen maradt sorvégeket kitölthette.”

(Visited 392 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Rohling Ágoston: A talmudzsidó” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…