Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem

700 Ft

Szerző: Dr. Schütz Antal
Cím: Katholikus hitvédelem
Alcím: A középfokú iskolák legfelső osztálya számára és magánhasználatra
Kiadás éve: 1946.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 148
Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

1. §. A katholikus hitvédelem és a hit
2. §. Az okság elve

I. Isten és az ember.
A) Isten.

3. §. A világ létesítő oka
4. §. A világ legfőbb törvényhozója
5. §. A világ legfőbb cékitüzője és irányítója
6. §. Az istentagadás
7. §. A materializmus
8. §. A pantheizmus

B) Az ember.

9. §. Az ember ismerő tevékenységének szellemisége
10. §. A szabadakarat
11. §. Az emberi lélek önálló szellem
12. §. A lélek halhatatlansága
13. §. Ember és állat

C) Az ember viszonya Istenhez: a vallás.

14. §. A vallás eredete, elemei és jelentősége
15. §. Az erkölcsi rend és a vallás
16. §. A természeti és a kinyilatkoztatott vallás
     I. Meghatározás
     II. A kinyilatkoztatás lehetséges
     III. A kinyilatkoztatás szükséges
     IV. A kinyilatkoztatás kutatása és fölismerése

II. Krisztus és az Egyház.
A) Jézus Krisztus.

17. §. Az újszövetségi szentkönyvek megbízhatósága
18. §. Jézus Krisztusnak sajátmagáról tett tanúvallomása
19. §. Jézus Krisztus egyénisége
20. §. Az evangéliumban nyilvánuló isteni bölcsesség
21. §. Az evangélium Isteni ereje
22. §. Jézus Krisztus és a jövendölések
23. §. Jézus Krisztus csodái
23a §. Jézus Krisztus föltámadása
24. §. Jézus Krisztus evangéliumának örök érvényessége

B) Az Egyház.

25. §. Az Egyház alapítása és rendeltetése
26. §. Az Egyház szervezete; szent Péter fősége
27. §. Az egyházi szervezet állandósága; szent Péter utóda a római pápa
28. §. A tanító Egyház tévedhetetlensége
29. §. Jézus Krisztus igaz Egyháza
30. §. Az egyedüli üdvözítő Egyház
31. §. Egyház és modernség
     I. Egyház és tudomány
     II. Egyház és közjóiét
     III. Egyház és állam
     IV. Egyházi tekintély és egyéni szabadság
32. §. A katholikus hitszabály és a hit forrásai
33. §. A katholikus hit ápolása

Függelék: az ószövetségi kinyilatkoztatás védelme.

34. §. Az ószövetségi vallás isteni eredete
     I. Az ószövetségi vallásban nyilvánuló isteni bölcsesség
     II. Az ószövetségi vallás isteni ereje
35. §. Az ószövetségi vallás isteni eredetének racionalista tagadása
36. §. Az ószövetségi szentkönyvek jsteni tekintélye
37. §. Az ószövetségi szentkönyvek isteni eredetének racionalista tagadása
38. §. Az őskinyilatkoztatás védelme
     I. A világ teremtése.
     II. Az ember teremtése
     III. Az emberi nem egysége
     IV. Az emberi nem kora
     V. A vízözön és a babiloni toronyépítés

Leírás

„ELŐSZÓ.

Az apologéta szervezi az igazság védelmét és építi a hívő meggyőződésnek útjait. Az igazság nagy ügye kötelességévé teszi, hogy védekezésében a mindenkori támadásokhoz igazodjék és állásait egyre jobban kiépítse, emberszeretete arra készteti, hogy építkezésében felhasználjon minden alkalmas új anyagot és módszert, ha mindjárt az ellenféltől hódította is el. Munkája sohasem kész, hanem «hű a haladékony időhöz». Ennek nyomait viseli ez a kiadás is, mely egyébként az előzőnek lényegében és formájában változatlan mása.
Schütz Antal.

A MÁSODIK KIADÁS ELŐSZAVÁBÓL (1913).

A hitvédelem tanításának a középiskola legfelső osztályában főként két nehézsége van. Az egyik a szorgalmi idő rövidsége. Ezen a jelen könyv úgy akar segíteni, hogy a legszűkebbre szabott «okvetlenül szükségest» az egész anyagon végig megkülönbözteti az apró szedésű «ajánlatostól», mely utóbbiból a fennmaradt idő szerint lehet válogatni (esetleg olvasmánynak). Részben ezért került függelékbe az ószövetségi kinyilatkoztatás védelme, mint amelynek apológiai jelentősége elsőrendű ugyan, de az e könyvben is követett (s a püspöki előírásban is vallott) apologetikai fölfogásban szükség esetén mellőzhető, vagy legálább nagyon megrövidíthető. Lehetőség szerint utaltam továbbá az előző felsőosztályokban tanultakra. A «Katholikus vallástan a középfokú iskolák
felső osztályai számára» c. könyvem előző részeiben már tekintettel voltam arra, hogy a hitvédelemnek aránytalanul kevés idő jut; így akárhány dolog (így különösen a 25—30. §§) egyszerűen ismétlésnek tekinthető. Végezetül: nagy gondot fordítottam arra, hogy könnyen áttekinthető diszpozíció, logikus szempontok szerint haladó kifejtés és lehetőleg egyszerű fogalmazás által a tanulást megkönnyítsem, de egyszersmind a fejlettebb logikai igényeknek is eleget tegyek. Innen a négy alapeszmére való koncentrálás: Isten és az ember, Krisztus és az Egyház; innen a legtöbb érvelésnek formai visszavezetése az okság elvére; innen az új- és ószövetségi kinyilatkoztatás isteniségének a négy ismertetőjegy szerinti bizonyítása.
A másik nehézség az, hogy az apologetika nagy elmebeli és etikai erőkifejtést követel. Ezt az általános nehézséget a középiskolában még bonyolítja az a körülmény, hogy a még ki nem forrott ifjú elme a nehézségek iránt igen fogékony, azokat könnyen átérti és megjegyzi, ellenben a pozitív érvelés, illetve cáfolás teljes fölfogásához még kevés az érettsége és szellemi ereje. Ennek megkerülése végett már az anyag megválasztásával külön tekintettel voltam a mai ifjúság igényeire, amint azokat a felsőosztályos középiskolai és a főiskolai ifjúsággal folytatott sok évi érintkezésből és a korszerű apologetika tudományos tanulmányozásából megismertem. Szándékom volt el nem hallgatni egyetlen komoly nehézséget sem, amellyel az intelligens magyar ifjú vagy már a középiskolában, vagy a főiskolában találkozhatik, de egyúttal törekedtem olyan érvelésre, mely a legszigorúbb tudományos kritikát is állja, természetesen szem előtt tartva az Utasítást: «határozott tudományos alapon, de népszerűen!» A tapasztalat arról győzött meg, hogy az apologetika nagy kérdéseit vagy alaposan kell tárgyalni, vagy jobb egyáltalán föl sem vetni. Ezért az alaposabb tárgyalás elől a legfőbb kérdésekben (Isten, lélek, Krisztus) nem tértem ki. Ahol ez nem volt ajánlatos, ott az irodalmi utalásokhoz folyamodtam; aki egy érvet nem ért meg, vagy egy nehézségre nem tud választ, annak sokszor elég tudni azt, hogy van egyáltalán válasz. Az irodalom kiválasztásában a korszerűség és megbízhatóság volt irányadó.
Ma a nagy létkérdések ismét a szellemek érdeklődésének homlokterében állnak. Kérészéletű bölcselmek és határaikat átlépő szaktudományok versenyezve kínálják világnézeteiket. Jézus Krisztus igazsága ebben a versengő toborzásban nem maradhat korszerű szószólók nélkül, — ebben a jegyben született meg a jelen könyv. Az örök igazság azonban csak odaadó, komoly munkával hódítható meg; a mennyország erőszakot szenved, és az erőszakosok ragadják el azt, — ez az apologetikával foglalkozók hivatása.”

(Visited 148 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…