Dr. Trikál József: A felsőbbrendű ember

200 Ft

Szerző: Dr. Trikál József
Cím: A felsőbbrendű ember
Alcím: Ünnepi beszéd melyet a K. M. Pázmány Péter-Tudományegyetem alapításának CCXCVIII. és újjáalakításának CLIII. évfordulójának emlékünnepén, 1933. évi május hó 13-án tartott
Kiadás éve: 1933.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 14
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • Epub

Tartalom:

 

Leírás

„Máj. 13-a egyetemünk újjáalakításának évforduló emlékünnepe.

Ez a nap dicséri Mária Teréziát, egyetemünk újjáalakítóját.

Dicséri a világosfejű, jövőbelátó nagy királynőt, aki a nemzet életét a kultúra energiájával igyekezett erősíteni, fejleszteni és felvirágoztatni.

Nagy a különbség ember és ember között.

A legtöbb ember annyit ér, mint amennyit a munkássága.

Vannak azonban kiváltságos egyének, akik minden művük fölé magasztosulnak. Alkotásaikban ki nem merülnek. Lényük kisugárzása biztosít arról, hogy nagy szellemük erejének legjava még alkotásaikban nem valósult meg. Többek, mint műveik.

Férfiak és nők egyaránt rendelkezhetnek e csodálatos erővel.

Angliai Erzsébet, Medici Mária, Katalin orosz cárnő, Mária Terézia éppúgy kivetítik magukból ezt a lappangó erőt, mint akár Shakespeare, Rembrandt és Napóleon.

Mária Terézia nagyságát más-más szempontból nézi a történetíró, a politikus, a katona, a pap, a bölcselő.

Az én bölcselő szememet a Mária Terézia egyéniségéből kivillanó amaz előkelőség és magasabbrangúság ragadja meg, amely lélektanilag őt a közönséges lelki élet jelenségei és az összes Habsburg-királyok fölé emeli és neki egész sajátos belső erőt és önfényt kölcsönöz.

Mária Terézia egyénisége engem, mint bölcselőt, egyúttal arra ösztönöz és sugalmaz, hogy a nagy egyéniségek szellemi felsőbbrendűségének mélységeibe, titkaiba és forrásaiba is bepillantást vegyek. Ez a kérdés ma szőnyegen forog.

Ezen a napon tehát Mária Teréziát azzal ünnepelem, hogy nagy egyéniségének fénye mellett általában a szellemi kiválóság varázslatos rejtélyeit fürkészem és annak eredetét kinyomozom. Egyúttal felelni akarok arra a korszerű kérdésre, hogy a vajúdásban levő emberjövőnek és a felsőbbrendű embernek hol van az életforrása?

Minden tudomány, a lélektan is, tárgyát lehetőleg önmagában, a maga zárt és elvont mivoltában vizsgálja. Minden tudomány a tárgyát az élet eleven folyamatából kiemeli, az őt környező és éltető áramoktól elkülöníti és minden figyelmét csak a tárgyra irányítja. Például más a növény élete a termékeny és üde talaj ölén és más a laboratóriumban. Másképp jelenik meg a neki való környezetben és másképp lepréselve. A tudós a növényt a földben is figyelheti, de akkor csak mint jelenséget látja. A tudós azonban a növényt önmagában is vizsgálni igyekszik, kiemeli tehát a talajból és elemzi, boncolja, de egyúttal életét megsemmisíti.

Azért mondjuk, hogy a tudomány tárgyait megmerevíti és azokat mintegy post mortem, et sicut cadaver, magyarul a tárgyakat mint holt dolgokat és hullákat elemzi.”

(Visited 173 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Trikál József: A felsőbbrendű ember” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .