Dr. Vágó Pál: Munkaalkotmány

450 Ft

Szerző: Dr. Vágó Pál
Cím: Munkaalkotmány
Alcím: A Nyilaskeresztes Párt törvényjavaslatainak ismertetése – Első füzet
Kiadás éve: 1940.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 66
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

Előszó.
A magyar munkaalkotmány két alapvető törvénye.
A kommunista földreform csődje.
Az olasz hivatásrendi állam szervezete.
A magyar hivatásrendi állam.
Az országépítő miniszter felelőssége.
Az igazságos munkabér biztosítása.
A munkaállam hitele.
Általános indokolás.
A pénz fedezete a produktív munka.
A korszerű nemzetépítő munka feladatait csakis hitelnyújtás jogkörével felruházott erős végrehajtó hatalom oldhatja meg.
A javasolt hitelrendszer nemzeti öncélúságunkat kifejező -as alkotmányunkban gyökerezik.
Az aranyfedezetes jegybankpolitika eredete.
Aranybilincsbe vert kisnépek.
Az aranyfedezetes fikció alkotmányjogi következményei.
Kamatrabszolgaság.
A liberalizmus gazdaságpolitikájának zsidószelleme.
A nemzet egyetemes érdekeit szolgáló jegybankpolitikát a keresztény erkölcsök érvényesülése biztosítja.
A Munkaállam jegybankpolitikája.
TÖRVÉNYJAVASLATa közérdekű pénzügyi rendszer és hitelszervezetnek megalkotásáról.
Általános határozmányok.
A Magyar Szent Korona Jegybankjának igazgatása. A Jegybank vagyona.
A főtanács hatásköre.
A papírpénz kibocsátására vonatkozó általános határozatok.
A Jegybank üzletköre.
A pengő állandó vásárlóképességének biztosítása.
A leszámítoló és kölcsönüzletekre egységes kamatláb szabályozása.
A Magyar Szent Korona Jegybankjának jövedelmei és felhasználása.
A Magyar Szent Korona Jegybankjának viszonya a M. Kir. Kormányhoz és az Országgyűléshez.
Büntető rendelkezések.
A törvény életbelépése.
A KÖZÉRDEKŰ PÉNZRENDSZER ÉS HITELSZERVEZET MEGALKOTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES INDOKOLÁSA.

Leírás

„Előszó.

A Nyilaskeresztes Párt soha sem felejtett célja: megtalálni és megteremteni azt a magyar életformát, amely a magyar nemzetet a történelem ítélőszéke előtt, az 1000 éves hagyaték örökösévé avatja. A történelmi örökség jogcíme: erő! A legnagyobb nemzeti erőkifejtés életformája pedig a nemzeti öncélúság és a szociális igazság összhangja. Az antimilitarista zsidó szellemiséggel vezérelt szociáldemokrácia legvégzetesebb tévedése volt a szociális gondolatnak és a katonás szellemnek szembeállítása, mert a kettő nemcsak, hogy nem ellentétes, hanem ugyanazon, a sorsközösség bajtársiasságában egybeforrott szellemnek megnyilatkozása a honvédelemben és a nemzeti munkában. A XX-ik század totális háborúja bebizonyította, hogy a kettő elválaszthatatlan! Aki hisz a Mindenható örök bölcsességében és jóságában, annak tudnia kell, hogy önmagáért semmi rossz nem történik e világon, mert csak a föld porából felemelkedni képtelen szellemi rokkantak nem látják a rosszban az örök jó tanúságait. Éppen azoknak, akik a szociális elesettség következtében és a társadalom helytelen teherelosztásából rájuk hárult kereszt súlya alatt nyögnek, kell tudniuk, hogy az emberi nem az örök béke állapotában az osztályönzés hierarchiájában haladni képtelen kőbálvánnyá merevednék. Évezredeknek a múlt ködébe vesző sorozatán át, ameddig az ember útját követni tudjuk, a háború volt a Gondviselés ítéletének megnyilatkozása, amely éppen azokat az erényeket jutalmazta, amelyek végső fokon minden szociális gondolat kútforrásai: a közösségért vállalt önfeláldozást, a bátorságot, hűséget és szervezőképességet.
Az a felismerés, hogy a XX-ik század totális háborújában az a nép kerekedik felül, amely a szociális bajok megoldásával a nemzetnek testben-lélekben ép legszélesebb tömegeit képes a honvédelem szolgálatába állítani, ez volt a több-kevesebb világossággal látott indító felismerése az 1930-as évek elején megindult, a nemzeti erőkifejtés teljességét kereső nyilas mozgalmaknak is. Szemben a pacifizmus lágy párnáin alvókkal, az elkerülhetetlen új mérkőzés ösztönös megérzése és az erre való felkészülés, ez volt a nyilas mozgalmaknak is voltaképpeni terjesztő ereje, ez szabta meg eszmevilágát, ez határozta, meg jelszavát és külső megjelenésében is katonás alakiságokra való törekvését. Az események teljesen igazolták e törekvések helyességét. Nevezzük ezeket fasizmus, nemzetiszocializmusnak, vagy falangizmusnak: elnevezések ezek csupán, lényegükben ugyanazon történelmi jelenségnek, a nemzet életakaratának a XX. századbeli eszmék megnyilatkozási formái, amelyek legmélyebb tartalma a néperőknek egy történelmi korszakváltó küszöbén az áldozatos nemzeti lelkesedésben jelentkező kiteljesedése. Új hajtása az egy évszázad előtti korszakváltó, a dicsőséges emlékezetű 1848-as idők nemzeti lelkesedésének.”

(Visited 267 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Vágó Pál: Munkaalkotmány” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…