Leírás
„Az őszirózsás forradalom után…
1919. március 20-ikán Károlyi Mihály gróf megtagadva magyarságát és ősi családi hagyományait, elárulta a magyar alkotmányt s az ezen nyugvó politikai hatalmat Kun Béla és társai kezébe adta. 1919. március 21-ikén a budapesti gyűjtőfogházban letartóztatásban levő Kun Bélával és az ugyancsak fogságban ülő párthíveivel tudatták, hogy az ország vezetését a lemondott Károlyi Mihály miniszterelnök rájuk, illetve a magyarországi kommunista pártra ruházta.
A magyar alkotmány meggyaláztatott és a magyar haza sorsa megpecsételtetett…
Börtönviselt zsidó írógépügynökök, álhírlapírók, zsarolók és egyéb más szélhámosok kezébe került az ezeréves szentistváni haza sorsának irányítása.
A sorsnak micsoda iróniája! Börtönből kikerült söpredéknép uralkodott e pillanattól kezdve az ezeréves hősi múltjára büszke katonanemzet felett. Szinte hihetetlen, hogyan kaparinthatta meg a hatalmat a pusztán csak pár száz lelket számláló kommunista párt, a tudatlanok és félrevezetettek eme sajnálatos kis csoportja, amelyet üresfejű demagógok, lelketlen népbolondítók és a börtönök lakói mozgattak és irányítottak.
A rejtély megoldását abban kell keresnünk, hogy a magyar középosztály a múltban közömbösen fogadott minden politikai „újítást”, nem érdekelte az események rohanása és a demagógiától talán meg is félemlítve, bekötött szemmel és süket füllel, teljesen tehetetlenül nézett a jövőbe. Csak így érthető meg az, hogy a csatornák piszkából felszivárgott maroknyi csőcselék máról-holnapra a nyakára ülhetett…
Egyetlen szakasz jó magyar katona, egy tiszt vezetésével megakadályozhatta volna azt, hogy a magyar nemzetet a legnagyobb szégyen érje, ami ezeréves történelmének dicsőségekben gazdag sorozatában érhette…
A szervezetlen magyar társadalom sok ezer részre szétbomlott. Kábult politikusok, megijedt polgárok és tehetetlen középosztálybeliek félősen bújtak meg otthonukban, mit sem törődve a haza sorsával.
És 1919. március 21-ikén elindult útjára a terror. Pontosan úgy, ahogy azt a moszkvai recept szerint a guruló rubelek segítségével lemásolta. Csakhamar kifosztották a templomokat, meggyalázták a papokat és apácákat, kolostorokat raboltak ki, akasztottak és gyilkoltak, megfosztották a polgárt személyi szabadságától, és elrabolták egy életen át gyűjtött kis vagyonkáját — és mindezt a „felséges népjog” nevében. Egyszerű munkásokat és földmíveseket lőttek halomra és az akasztófák csaknem minden községben ismertek lettek.
Ebben a jajszavaktól és halálsikolytól hangos, borzalmas világban legelőször a föld fiai, a parasztság és a hazáját féltő magyar ifjúság döbbent öntudatra. És felocsúdva terhes álmából, szervezetlenül és parancs nélkül, pusztán csak a vére és lelke sugallatára hallgatva, fegyvert ragadott, hogy lemossa a szégyent…”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.