Akció!

KÖNYVCSOMAG: Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – I-X. kötet

3 500 Ft

A könyvcsomag tartalma:
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – I. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – II. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – III. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – IV. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – V. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – VI. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – VII. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – VIII. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – IX. kötet
Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – X. kötet

Oldalszámok:
4217 (410, 468, 373, 403, 391, 401, 386, 481, 432, 472)

Hihetetlen áresés! A 18.500 ft-os, 10 kötetet most 3.500 forintért – azaz majdnem másfél kötet áráért – kaphatja meg, ami 81%-os kedvezményt jelent! Ilyen mértékű kedvezménnyel garantáltan nem fog találkozni többet sem itt a webáruházban, sem az antikváriumok kínálatában!

A könyvcsomag korlátozott ideig, 2018. április 08-ig érhető csak el! Ha valamit nem szabad kihagyni, akkor ez a lehetőség az! Éljél vele!

Tartalma:

 

Az I. kötet tartalma:

Nagy kérdések útján.

Bevezetés
I. Válaszúton
II. Hit és hitetlenség
III. A hit alapjai
IV. Természet és természetfelettiség
V. A kereszténység lényege
VI. Hol a kereszténység?
VII. Kereszténység és társadalom
VIII. Katolicizmus és társadalom
IX. Katolicizmus és nemzet
X. A város a hegyen

 

Istenhit és Istentagadás

Előszó

I. Bevezetés
A kérdés jelentősége. — Harc az isteneszme körül. — Bebizonyítható-e az Isten létezése. — Az istenérvek logikai értéke. — A kérdés megkerülése

II. Az istentagadás főbb elméletei.
A szkepticizmus (Általános kételkedés)
A szubjektivizmus (alanyelviség). — A szubjektivizmus tarthatatlan
A pozitivizmus
A Kant-féle agnoszticizmus. — Kant bölcseleti rendszere. — A kantizmus bírálata. — Kant és az istenérvek
A pantheizmus
A monizmus. — Miben van igaza a monizmusnak? — A monizmus bírálata. — A monizmus ellenmondásai. — A monizmus lehetetlen következményei
A materializmus. — A materializmus bírálata. — A) A materializmus nem tudja bizonyítani alaptételét. — B) A materializmus lehetetlenségeket állít. — A materializmus és az öntudat. — C) A lélek léte bizonyos
A darwinizmus. — A darwinizmus gondolatmenete. — A darwinizmus látszólagos támaszai. — Darwinizmus és származástan. — A darwinizmus bírálata. — A kérdés természettudományi része. — A darwinizmus bölcseleti tarthatatlansága. — A darwinizmus ú. n. támaszai. — Összefoglalás
A deizmus
A pesszimizmus

III. A pozitív istenbizonyítás (Istenérvek).
Az istenérvek beosztása

Az erkölcsi istenérvek:
I. A közmegegyezésből folyó istenérv. (Argumentum ex consensu.) — A) Amiben az emberiség túlnyomó része megegyezik. — Csalás nem lehet a közmegegyezés forrása. — A közmegegyezés forrása nem lehet közös tévedés. — B) Az összes népek ismerték s vallják az Istent. — Ellenvetések. — Az ősi isteneszme és a félelem. — C) Tehát az Isten létének igaz dolognak kell lenni
II. A boldogságvágyból folyó istenérv. (Argumentum eudaemonologicum.) A) A boldogságvágy minden embernek veleszületett kiirthatatlan tulajdonsága. — B) Lehetetlen, hogy az ember természetes szükségességgel törekedjék olyasmi után, ami el nem érhető. — C) Ez a boldogságvágy csak a végtelen jóban elégülhet ki teljesen. — D) A végtelen jó azonban az Isten
III. A lelkiismeretből folyó istenérv. (Argumentum deontologicum.) A) Az emberi lelkiismeret egy feltétlenül felettünk álló erkölcsi törvényt tételez fel. — B) Ez a lelkiismereti törvény Isten nélkül érthetetlen volna. — Összefoglalás

A fizikai (természetbölcseleti) istenérvek:
IV. A világrendből és célszerűségből vett istenérv. (Argumentum teleologicum.) — A) Ezen az egész világon a legcsodálatosabb, legsokszerűbb és legállandóbb rend és célszerűség uralkodik. — Célszerűség a természetben. — A világrend jellege. — B) Ennek a rendnek és célszerűségnek alapjának kell lennie. — Még egy összefoglaló érv. — D) A világ rendjének alkotója csak a világfeletti értelmes Isten lehet. — Ellenvetések a teleologikus istenérv ellen. — Rendellenességek (diszteleológiák) a természetben
V. A fizikai mozgásból vett istenérv. (Argumentum ex motu physico)
VI. Az élet eredetéből folyó istenérv. (Argumentum biologicum.) A) A földön valamikor nem volt élet. — B) Ma a földön van élet. — C) Az élet nem keletkezhetik élettelenből. — Az ősnemződés bölcseleti lehetetlensége. — Az ősnemződés természettudományi lehetetlensége. — Ellenvetések. — Agy és lélek. — D) Az élet tehát csakis Teremtő által jöhetett létre a földön. — Pótlás: A világ térbeli végessége s időbeli kezdete. — Végtelenül nagy-e és öröktől fogva való-e ez a világ?

I. A világ térbeli végességének érvei. — Ellenvetés. — Ugyanaz más alakban
II. A világ időbeli kezdetének érvei. — Az „örök” világ természettudományi lehetetlensége. — Az „örök körforgás”

A bölcseleti istenérvek:
VII. A világtani istenérv. (Argumentum cosmologicum.) A) Ez a világ nem önmagában bírja létének végső alapját. — B) Tehát ez a világ nem lehet magától. — C) Vagyis kell Istennek lenni, aki ennek a világnak létet adott. — Ugyanez más alakban. — Ugyanaz más úton. — Ellenvetés.
VIII. A mozgástani istenérv. (Argumentum cinematologicum.) A) Ez az egész világ, beleértve az embert is, csupa változékony lényből áll. — B) Ami azonban bármely értelemben, akár állagilag, akár csak járulékailag is változékony, semmiesetre sem létezik önmagától. — C) Kell tehát egy világfeletti, önmagától létező lénynek lennie. — Ellenvetés
IX. Az egységelvi istenérv. (Argumentum henologicum.) A) Az önmagától létező lény csak végtelen tökéletességű lény lehet. —- B) Végtelen tökéletességű lény csak egy lehet. — C) Ez a világ csupa sokszerű s tökéletlen lényből áll. — D) Kell tehát lenni egy világfeletti, végtelen tökéletességű, egyetlen lénynek, amely önmagától van. — A világ tökéletlensége. — Ellenvetés. — Ami nem végtelen tökéletességű lény, az nem lehet magától, a maga erejéből. — Tehát ez a világ nem önmagától való s kell lenni egy világfeletti végső, értelmes oknak: Istennek
X. Az eszmetani istenérv. (Argumentum ideológiaim.) A) Az igazság reális s az embertől és ettől a világtól független valami. — B) Az igazságnak ez a mindentől független realitása és hatalma egy végtelen lényre, mint ős Igazságra utal. — Hasonlat. — Ellenvetés. — C) A jóság reális s az embertől és világtól független valami s mint ilyen a végtelen Jóra utal. — D) A szépség is Istenhez mint a szépség ősforrásához vezet. — Összefoglalás

IV. Befejező rész.
A vallás és az ember. — A vallás fogalma. — Az emberi lélek szellemisége. — A lélek szellemiségének bizonyítékai. — Az akaratszabadság. — A lélek állaga. — Az emberi lélek halhatatlansága. — A lélek halhatatlanságának bizonyságai. — A vallási tények. — Vallás és hit. — A kinyilatkoztatás lehetősége. — Összefoglalás

A II. kötet tartalma:

Jézus istenségének bizonyítékai.

Előszó.

I. A Krisztus-kérdés jelentősége. — A Krisztus-kérdés elágazásai. — A Krisztus-kérdés belső nagysága. — A töviskoronás király. — Krisztus tanrendszere. — A Krisztus-kérdés világnézeti jelentősége. — A Krisztus-hit és a katolicizmus. — A megbizonyosodás útja

II. A Szentírás és a keresztény ősirodalom tudományos értéke. — A racionalizmus és a Szentírás. — A racionalizmus ingadozása. — A racionalizmus vereségei. — Az önkény és elfogultság a racionalista érvelésben. — A racionalizmus logikája. — Mi ennek a küzdelemnek a gyakorlati jelentősége?

III. Az ószövetségi Szentírás és a modern szentírás-kritika. — A racionalizmus és az ószövetség. — Az ószövetség igazcíműségének általános bizonyítékai. — A zsidó nép nemzeti hiúsága és a Szentírás. — A zsidók Szentírása s a pogány népek szent könyvei. — A történelmi lélektan és a Szentírás. — A belső okok tanúsága. — Az interpolációk kérdése. — Az ószövetség változatlansága. — Nehézségek és ellenvetések. — Az óbabiloni leletek. — Bábel-Bibel. — Mózes és Hammurabi. — A lényeges különbség Mózes és Hammurabi között. — Bibel-Bábel romjain. — Az ószövetségi könyvek vezérgondolata

IV. Az újszövetségi könyvek eredete. — Az evangéliumok eredeti példányai. — Az ősrégi fordítások. — Az evangéliumok idézése az Egyház ősirodalmában. — Az evangéliumok a legrégibb eretnekeknél. — Az evangéliumok a legrégibb egyházatyáknál. — E tanúságok súlya. — A kődogmatika tanuságtétele. — Az egyenes tanúságok. — A belső érvek. — Az újszövetségi könyvek változatlansága. — A végeredmény

V. Az evangéliumok történeti értéke. — Regényt akartak-e írni az evangélisták? — A keresztény társadalom mint koronatanú. — A profán tanúbizonyságok. — Az evangéliumok tartalmának tanúbizonysága. — Az evangélisták jóhiszemű tévedése? — A Hamack-féle evolúciós elmélet. — Az őskeresztények szellemi korlátoltsága? — Az evangélisták — ámítok? — Az evangélisták tévedésének teljes lehetetlensége. — összegezés és végkövetkeztetés

VI. Jézus messiási öntudata. — A kérdések kérdése. — A racionalizmus és Krisztus istensége. — Jézus messiási öntudata és a racionalisták. — A messiási remények Jézus korában. — Jézus és az ószövetségi messiáskép. — Az egyenes messiási tanúság- tételek. — Az „Emberfia”. — Jézus messiási öntudatának eredete. — A messiáseszme tartalma. — A messiáseszme Jézus öntudatában. — Jézus mint Isten követe. — A messiáskép isteni fényköre. — Jézus a tanító, az Isten követe, a vezér

VII. Jézus isteni öntudata. — Jézus „isteni” öntudata a racionalisták szerint. — Isten és „Isten Fia”. — 1. Jézus mint isteni tulajdonságok birtokosa. — A létfenntartó s világítélő működés. — A természetfölötti életrend forrása. — A Szentlélek megküldője. — A bűnök megbocsátója. — A természet ura. — Kéréseink meghallgatója: — 2. Jézus ismeretrendi végtelensége. — 3. Jézus örökléte. — 4. Jézus az Isten Fia. — Az „egyszülött Fiú”. — Az „élő Isten Fia”. — Jézus a főpap előtt. — 5. Jézus és az Atya egy. — 6. Jézus mint imádatunk, hitünk, reményünk, szeretetünk tárgya. — Végeredmény

VIII. Jézus tanrendszere. — Jézus szellemi nagyságának tagadói. — Rendellenességek Jézus tanaiban? — Jézus tanrendszerének fönsége. — A természetfö- löttiség Jézus tanrendszerében. — A világrend végső célja Jézus tana szerint. — Az összhang Jézus tanaiban. — Jézus erkölcstana. — A szeretet törvénye. — A szilárd alap. — Jézus etikájának csúcspontjai. — A hősiesség Jézus erkölcstanában. — A gyakorlati irány Jézus erkölcstanában. — Jézus etikájának mozgató erői. — A szükségesség motívuma. — A remény motívuma. — A szeretet motívumai. — A példakép Jézus erkölcstanában. — A lelkiélet intézményesítése Jézus tanrendszerében. — Jézus tanrendszerének egyetemes értéke. — Jézus tanrendszerének eredete. — Jézus tanrendszerének eredetisége. — Jézus „az Isten bölcsesége”

IX. Jézus jelleme. — Jézus erkölcsi nagysága és a racionalizmus. — Jézus viszonya az Istenhez. — Jézus viszonya az emberekhez. — Jézus és a bűn. — Jézus a szentség utolérhetetlen példaképe. — Jézus jellemereje a halálban. — Jézus életcélja. — Jézus eszközei és módszere. — Az őszinteség Jézus tanításában. — Jézus és az igazságszeretet. — Végkövetkeztetés. — Racionalista ellenvetések. — Összefoglalás

X. Jézus csodái. — Mi a csoda? — A modern csodaiszony. — A csoda lehetetlensége? — A csoda és a természettudomány. — A csoda és a bölcselet. — A csoda felismerhetősége. — A csoda és a hipnotizmus. — Jézus csodái és a spiritizmus. — A csoda lehetősége és a tények. — A lurdi csodák és a hitetlenség. — A csoda és az elfogulatlan tudomány. — Az evangéliumok és Jézus csodái. — E csodaelbeszélések történeti hitele. — Az evangéliumi csodaelbeszélések s a kereszténység ellenségei. — Felsőbb világrend

XI. Jézus föltámadása. — A föltámadás tagadói. — Az evangéliumok és a föltámadás. — A látszólagos eltérések a föltámadás jelentéseiben. — A különbözések lélektani magyarázata. — A különbözések történeti magyarázata. — Ellentmondások az események sorrendjében? — A föltámadási jelentések hitelessége. — Az apostolok és a föltámadás. A csalási szándék. — A tetszhalál-elmélet. — Jézus halálának tanúi. — A tetszhalál-elmélet egyéb lehetetlenségei. — A víziós-elmélet. — A víziós- elmélet lehetetlensége. — Az egyetlen megoldás. — A föltámadás következményei

XII. Krisztus és a jövendölés. — A jövendölések jelentősége. — 1. A messiási jövendölések a zsidók szent könyveiben. — Jövendölések a messiás származásáról. — Jövendölések a messiás születésének körülményeiről. — A messiásország egyetemessége. — A messiás működése. — A messiás szenvedése, halála és megdicsőülése. — A messiás eljövetelének ideje. — A hetven évhét. — Aggeus és Malakiás. — A messiási jövendölések kora. — A zsidók és a messiási jövendölések. — A messiási jövendölések teljesedése Krisztusban. — Krisztus a messiási jövendölésekről. — 2. Krisztus jövendölései. — Jézus jövendölései sajátmagáról. — E jövendölések természetfölötti jellege. — Jézus jövendölései apostolainak és Egyházának sorsáról. — E jövendölések teljesedése. — A természetfölöttiség Jézus e jövendöléseiben. — Jézus jövendölései Jeruzsálem pusztulásáról. — A zsidó nemzet végenyészete. — Emberi számítás vagy isteni mindentudás? — Ellenvetés. — A beteljesedett jövendölések bizonyító ereje 

XIII. Krisztus és az őskereszténység. — A belső dogmafejlődés elmélete és Krisztus istensége. — 1. Az apostolok tanúsága Krisztus istenségéről. — Jézus — „Isten”. — Két klasszikus apostoli tanúbizonyság. — A János-evangélium bevezető szakasza. A zsidókhoz írt levél első részlete. — 2. A vértanúk tanúságtétele. — A vértanúság bizonyító ereje. — A keresztény vértanúk száma. — A katakombák. — A vértanúk kínjai. — Összefoglalás. — 3. Az ősegyház hite. — Az ősegyház konzervativizmusa és a „dogmafejlődés”. — Az ősegyház és az arianizmus. — Krisztus istensége és az apostoli atyák. — Az „apostoli hitvallás” és Krisztus istensége. — A zsidó és pogány írók tanuságtétele. — A dogmafejlődési elmélet kudarca

XIV. A Krisztus-hit bizonyossága. — Visszapillantás. — Krisztus-hit és Krisztus-tagadás. — Elfogultság és tárgyilagosság. — Krisztus-hit és tudomány. — A Krisztus-hit ellenségei. — A Krisztus-király országa. — Befejezés

 

Fejezetek az ősegyház történetéből.

Egyháztörténet és egyháztörténetírás.

Az Egyház történetének távlatai és problémái. Ellentétes szempontok e történet eseményeinek megítélésében. A szellemtörténeti módszer. Egyház és kereszténység. Az egyház- történetírás történetének vázlata. A mű célja

Első század. A kereszténység kezdetei. Jézus Krisztus.

1. Tudományos harcok a kereszténység első idejének története és történeti forrásai körül.

E történeti források: az evangéliumok, Apostolok Cselekedetei, Apostoli levelek, Jelenések Könyve, őskeresztény irodalom, vértanúk aktái. Mindezek hitelessége

2. A Krisztus előtti világ lelki világtörténete: az áteredő bűn valóságának tragikus igazolása.

Az isteneszme elhomályosulása. A zsidóság egyistenhite. A pogány világ világszemléleti káosza. Az „idők teljessége” elérkezik

3. A kereszténység alapítója, Jézus Krisztus.

Betlehemtől a Jordánig. Az apostolok. „Valóban Isten Fia volt.” Feltámadásának történeti hitele. Egyénisége meghaladja a világtörténelem minden értékét és mértékét. Ezt bizza az Egyház élő erőire

4. Az Egyház születése. Roppant és titokzatos feladatok előtt. Az első pünkösd. Az egyházias élet első idői. öntudatosulás és társadalmi szervezetként való fellépés. Az apostoli hatalom természetes érvényesülése, zárt és csodálatos egysége. Péter elsősége. Kapcsolat és ellentét a zsinagógával

A kereszténység első terjedése.

5. Az első hódító útra induló kereszténység hatalmas hitele és fölénye. A szanhedrin ellenséges állásfoglalása. Ellenséges tömeghangulat felgerjedése. István első vértanú. Az üldözések. Saul megtérése

6. A zsidóságon belül a római karhatalommal való szövetkezés árán túlsúlyra jutnak az Egyházzal ellenséges erők. A keresztény igehirdetés súlypontjának a pogány területekre való kényszerű áttolódása. Szent Pál Antiochiában. A kereszténység propagátorának első térítő útja: Seleucia, Ciprus. A második térítő út: Galácia és Frígia, átkelés Európába. Lukács, a görög. Az út hellén Európában

7. Szent Pál teológiája. Az evangélium első dogmatikusa. Teológiájának középpontja: Krisztus. Róma felé

A kereszténység Rómában (42—70).

8. A vas és arany Rómája. Szent Péter első római időzése. A kereszténység a római társadalom mély rétegeiben. A zsidók s velük együtt a keresztények kiűzése Rómából. Péter elhagyja Rómát. Pál megérkezik. Fogsága előzményei, fellebbezése a császárhoz. Az „oroszlán torkában”. Pál első római tartózkodása. Péter másodszor Rómában

9. Az első véres keresztényüldözés. Róma égése.

Néró alibit keres. A császári kertek élő fáklyái. A pogányság észreveszi a kereszténységet. Az apostolfejedelmek vértanúsága és kivégzésük szimbolikus jelentősége

10. A hierarchiás alap érvényesülése az apostolfejedelmek

halála után. Szent Péter első négy utóda. Jeruzsálem pusztulása. Az Egyház végleg elválik a zsinagógától

A kereszténység az első század végén.

11. A kereszténység Efezusban. Szent János evangélista. Az apostolok és az Egyház sorsa Domitianus üldözése alatt. A Titkos Jelenések könyve. A kereszténység a hellén kultúrvilág afrikai fővárosában, Alexandriában. Az első eretnekmozgolódások

12. A negyedik evangélium. Krisztus alakja a „szeretett tanítvány” szemén át. Szent János evangéliumának hatása. A kor pápái

13. Az apostolok és a barbár világ. Szkíthiától Arábiáig. Az első terjedés rohamának eredménye az I. század végén. Az elterjedés lelkületi eredménye. A terjedés gyorsasága és a tömeglélektani szempontok. A Jézusról adott hír hatása

Az apostoli Egyház belső élete.

14. Az apostoli Egyház belső életének kérdései.

A fejlődés csirái, alapformái és alaperői az akkori Egyház életében. Az első keresztény igehirdetés. A dogmafejlődés lényege: a tan alaptételeinek kielemzése és a rendszerezés problematikája. Ezeknek első, természetes tételei

A második század keresztényüldözései és szellemi küzdelmei.

15. A pogány szellem és társadalom felismeri ellenfelét a kereszténységben. Ez az ellentét éles és teljes. A kereszténység mint „tiltott vallás”. Traianus császár rendelete. A rágalmak és a tömegszenvedély a kereszténység és keresztények ellen. A második század császárai és a keresztények

16. Szellemi harc a kereszténység ellen és a hitvédők.

A pogány szellem beolvasztó kísérletei} támadásai. A támadás egyik frontja a közkeletű és sivár racionalizmus. A másik az újplatonikusok és újpithagoreusok misztikája. Az Egyház hitvédői. A Diognetushoz írt levél szerzője, Minutius Félix, Szent Justinus vértanú s a többi első apologéták

17. A II. század egyházkormányzata. Ragaszkodás a hagyományokhoz. A római szék fősége. Az alsópapsági intézmény különválása

A harmadik század. Külső harcok és a belső tisztulás folyamatai.

18. Keresztényüldözések a III. században. Hősök és elbukottak. A birodalom belső gyengülése

19. A III. század pápái. Az eretnekkeresztségi vita. „Nihil innovetur!” Római Dénes és Alexandriai Dénes.

A harmadik század kereszténységének belső erői.

20. Keresztény élet a III. században. Vértanúság és annak hivatalos megállapítása

A negyedik század. Az üldözés tetőfokán.

21. A Diocletianus-féle keresztényüldözés. Végső kísérlet a kereszténység elnyomására. Harc még a szent könyvek ellen is. Galerius mint felbujtó. A hadsereg paganizálása

22. Az üldözések alkonya. Szellemi csaták. Meletius skizmája. A keresztények karitásszal felelnek az üldözésekre. Az üldözések mérlege

A kereszténység felszabadulása.

23. Konstantin és Maxentius. A döntő csata a Milviusi hídnál. A türelmi rendelet. Az Egyház új helyzete: szabadság és új felelősség

A donatista egyházszakadás.

24. Szigor vagy irgalom? Az első Donatus áskálódásai. A túlzók felülkerekedése. Miltiades pápa belenyúl a vitába

25. Az arlesi zsinat eldönti a donatista vitát. Dogmatikai és egyházfegyelmi rendelkezései. Licinius egyházüldözése. Konstantin egyházfejlesztő szerepe

A III. kötet tartalma:

A KATOLIKUS EGYHÁZ KRISZTUSI EREDETE

ELŐSZÓ.
Miről van szó e könyvben?
     Bizonyításunk sorrendje.

I. Mit alapított Krisztus: alanyi kereszténységet-e vagy szervezett Egyházat?
A) Az „Egyház” és Krisztus. ― Az „Egyház” fogalma Krisztus szerint. ― Az „Egyháznak” mint társaságnak lényeges jegyei Jézus alkotásában. ― 1. A tanítói hatalom. ― 2. A lélekkormányzó hatalom. ― Az apostolok és az egyházi fennhatóság. ― Az egyházi jogfennhatóság középpontja. ― Péter, az Egyház sziklatalapzata. ― Az Egyház monarchikus alkotmánya és az ősegyház. ― Péter, az Egyház főpásztora. ― Szent Péter helyzete az apostolok között.
„Petrinizmus” és „paulinizmus”. ― A megszentelő hatalom. ― B. Időleges vagy maradandó Egyház? ― Összefoglalás.

II. Hierarchiás egyházszervezetet akart-e Krisztus?
A modern egyházfejlődési elmélet. ― Krisztus rangfokozatos Egyházat alapított. ― Az ősegyház tanúsága a hierarchiás egyházszervezet mellett. ― A racionalisták ügyeskedése. ― Szükség van-e hierarchiás egyházszervezetre? ― A hierarchia visszaélései.

III. Hány egyházat alapított Krisztus?
Krisztus csak egy Egyházat alapított. ― Az Egyház egysége az őskereszténység hitében. ― Az Egyház egysége és az egyházatyák. ― Az Egyház egysége és a keresztény középkor. ― Az egyházi egység megbontása. ―Az „egy akol és egy pásztor”.

IV. Melyik az igaz Egyház?
Melyek az egy igaz Krisztus-egyház ismertető jelei? ― Az ismertetőjelek az ősegyházban,
Katolicizmus vagy felekezetek? ― 1. A katolikus Egyház egysége. ― Egység és felekezetek. ― 2. A katolikus Egyház szentsége. ― A szentség az elszakadt felekezetekben. ― 3. A katolicizmus és a katolicitás. ― 4. Az apostoli eredet és a katolicizmus. ― Szent Péter utódja-e a pápa? ― Az igaz Egyház. ― „Non praevalebunt.”

V. Az Egyház mint látható társaság.
Az Egyház „látható” társaság. ― Az egyedül üdvözítő Egyház. ― Az Egyház és az állam. ― Az Egyház független testület. ― Az Egyház és az állam viszonya. ― Ellentétek az Egyház és az állam között. ― Egyházkormányzat és autonómia.

VI. Az Egyház csalatkozhatatlansága.
Az ősegyház tanúsága. ― A pápa csalatkozhatatlansága. ― A pápai csalatkozhatatlanság érvei. ― Történelmi ellenvetések a pápai csalatkozhatatlanság ellen. ― Összefoglalás.

VII. A katolikus Egyház belső élete.
Az élő hit szelleme. ― Az Egyház hitélete. ― A hősies erény a katolikus Egyházban.

VIII. Ellenvetések az Egyház ellen.
„Az Egyház hatalmi szervezet.” ― „A katolikus Egyház türelmetlen.” ― „Az Egyház a haladás kerékkötője.” ― „Az Egyház merev dogmatizmusával béklyóba veri a tudományt”. ― Az egyházi „formalizmus”. ― „Az Egyház világmegvetést hirdet.” ― „Az Egyház a papi nőtlenség parancsával természetellenes dolgot parancsol.” ― „A gyónás intézménye az Egyházban felesleges és erkölcstelen.” ― „A katolikus Egyház istentisztelete bálványimádásra emlékeztet.”

IX. A katolicizmus és a kultúra.
A kultúra fogalma. ― Az újkori kultúra elégtelensége. ― Haladás vagy visszasüllyedés? ― A klasszikus kultúra csődje. ― A bűn istenítése. ― Az erkölcstelenség kultusza. ― Az ókor társadalmi sebei. ― Az ókor boldogtalansága. ― Szent Pál az ókori kultúrvilágról. ― A kereszténység kultúrmunkája. ― A kereszténység mint társadalmi kultúrtényező. ― A családi élet és a kereszténység. ― Az Egyház és a rabszolgaság. ― A kultúra védőbástyája. ― A középkor érdemei. ― Egyház és közoktatásügy. ― A szerzetesrendek és az iskolák. ― Kereszténység és pedagógia. ― Az Egyház és az egyetemek. ― Az Egyház és a tudományos élet. ― A kereszténység és a természettudományok. ― A Galilei-eset. ― A kereszténység és a művészetek. ― A kereszténység és a szociális kérdés. Katolicizmus és karitasz. ― A szerzetesek és a karitasz. ― Egyház és beteggondozás. ― A katolikus karitasz a legújabb korban. ― Összegezés.

X. A katolicizmus ellenségei.
A katolikusellenesség lélektani okai. ― A kereszténység erkölcsi magassága. ― A kereszténység értelmi magassága. ― Konzervativizmus és újításvágy. ― Az emberi elem a kereszténységben.

XI. A katolikus lelkipásztorkodás hézagossága.
Néppedagógia és evangélizáció. ― Az Egyház és a lelkipásztorkodás. ― A lelkipásztorkodás az újkorban. ― A modern lelkipásztorkodás hiányai. ― A lelkipásztorkodás és az intelligencia. ― A lelkipásztorkodás és az új szociális viszonyok. ― A külső létfeltételek. ― A plébániák kiterjedése és az Egyház. ― Plébániahiány a nagyvárosokban. ― Párizs. ― Bécs. ― Budapest. ― A kereszt útja – Krisztus diadalútja.

XII. Egyház, állam, zsidóság.
1. A katolikusellenesség történeti okai. ― A pogány államhatalmi eszme. ― Államhatalmi beavatkozások. ― Az erőszak a katolicizmussal szemben. ― A szellemi élet anarchiája. ― Az újkori bölcselet. ― A sajtó. ― A titkos társulatok. ― 2. A zsidóság. ― A zsidók „faji” sajátságai. ― A zsidók erkölcsi tulajdonságai. ― A bűnügyi statisztika. ― Zsidó befolyás a keresztény társadalomban. ― A zsidók gazdasági túlsúlya. ― A zsidók gazdagsága. ― A zsidóság és a sajtó. ― Védekezés a zsidósággal szemben.

Befejezés.

KATOLICIZMUS ÉS ZSIDÓSÁG

BEVEZETŐ.
Mi a hasonlóság és mi a különbség a katolikus és a zsidó vallás között.
Jézus egyénisége.
Következtetések és összefoglalások.
     1. Megszüntet-e a messiásország minden bajt a világon?
     2. „A keresztényekben nincs szeretet.”
     3. Nem mindegy-e, ki milyen hiten van?
     Összefoglalás.

A IV. kötet tartalma:

JELLEMRAJZOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBŐL

Előszó

Tudósok, írók, művészek.
     Volta Sándor, természettudós
     Stolberg-Stolberg Frigyes gróf, költő és történetíró
     Ampère Endre, természettudós
     Veuillot Lajos, hírlapíró
     Achtermann Vilmos, szobrászművész

Államférfiak.
     Galántai Esterházy Miklós gróf, Magyarország nádora
     O’Connell Dániel, Írország szabadsághőse
     Don Garcia Moreno Gábor, Ekvádor köztársaság elnöke
     Windthorst Lajos, hannoveri államminiszter, a német birodalmi Centrum-párt vezére

Hadvezérek, katonák.
     Hunyadi János, hadvezér, Magyarország kormányzója
     Tilly-Tserklaes János gróf, hadvezér
     Csábrági és szitnyai Koháry István gróf, országbíró, költő és hadvezér
     De Sonis Gaszton, francia lovastábornok
     Henry Pál, tengerésztiszthelyettes, a Petang védője

Egyháziak, szerzetesek.
     Ketteler Vilmos Emmanuel báró, mainzi püspök
     De Veuster Demjén, hithirdető
     Brandis Mária Jozefa grófnő, irgalmasnővér

Megjegyzés

Tartalom

Az V. kötet tartalma:

A NAGYASSZONY ZÁSZLAJA ALATT – I.

Szűz Mária.
     Mária.
     Miért tiszteljük mi katolikusok a Boldogságos Szüzet?
     Szűz Mária halála és megdicsőülése.
     „Új” dogma: Mária mennybevitele.
     A Mária-tisztelet az Egyház történetében.
     Karthágó és a Mária-tisztelet.
     A guadelupei kegykép eredete.
     Lourdes – a természetfelettiség diadalkapuja.
     A lourdesi csodák és az autoszuggesztió.
     Gyertyaszentelő Boldogasszony.
     Mária a kegyelmek anyja.
     A „szép szeretet Anyja”.
     Május Királynője.
     „Maris stella.”
     A „fájdalmak Anyja”
     A Szeplőtelen Fogantatás és korunk.
     „Magyarok Nagyasszonya.”
     Miért oly kedves és népszerű az Ave Maria?

Mi a kongregáció?
     A Mária-kongregáció története.
     Budavár visszahódítása s a kongreganisták.
     A Mária-kongregációk jubileuma.
     A magyar katolicizmus szervezkedése és a kongregációk.
     Kell-e kongregáció és miért?
     Hitéleti szervezkedésünk és a Mária-kongregáció.
     Két prézes.
     Alapítsunk kongregációkat!
     Hogyan kell kongregációt alapítani?
     Az egyházközségi szervezkedés és a kongregációk.
     A hitbuzgalmi gondolat a katolikus szervezkedésben.
     Milyen legyen a kongregációi jelentés?
     Gyakorlati kérdések a kongregációk életéből.
     Férfi- vagy női-kongregációk?
     Alapítsunk ifjúsági-kongregációkat!
     Ki tart velünk?
     Az országos központi szervezkedés.
     Beköszöntő.
     A szünidő előtt.
     Teendőink az év elején.
     „Fel, Mária tiszta levente-csapatja!”
     Újévi kívánságok.
     Toborzó.
     Kongreganisták, mozgósítsunk!
     Emberek a gátra!
     Az első országos kongregációi nagygyűlés.
     A salzburgi nemzetközi Mária-kongresszus és kongregációi nagygyűlés.
     Üdvözlet Amerikából.
     Búcsúzás.
     Huszonöt év…

A fejlődés akadályai.
     Kongregációi életünk hiányai.
     A Mária-kongregációk kifejlődésének akadályai.
     Háromféle kongregációi élet.
     Panaszok a kongregációi életből.
     Furcsaságok a kongregációban.
     Sápkóros kongregációk.
     Nyugalmazott kongreganisták.
     Valami a női nevekről.
     Mire vagy hiú?
     Az igazi szépség titka.
     A Szeplőtelen lovagcsapata.
     Kongreganisták és az olvasmány.

Megjegyzés.

Tartalomjegyzék

A VI. kötet tartalma:

A NAGYASSZONY ZÁSZLAJA ALATT – II.

Kongreganista lelkiség
     Mentsünk lelkeket!
     A világi apostolkodás intézményes művelése
     Miért szeretem a Mária-kongregációt?
     Mikor virágzik egy kongregáció?
     Kongreganista szellemet!
     Rövid mese hosszú folytatással
     A válaszúton
     A kongregáció a fehér lelkek iskolája
     Egy elfelejtett programpont
     A helyes pályaválasztás módja
     Pályaválasztás előtt
     Vezéreink az üdvösség útján
     Az Isten ifjú lovagja
     Szent Alajos és a mai ifjúság
     Egy nagy tudós és nagy kongreganista
     Egy nemes lélek hazatérte
     Egy édesanya emlékének
     Egy korán elhúnyt prézes

Apostolok iskolája
     
Apostolokat neveljünk a kongregációban
     A szakosztályi működés elvei
     Hogyan tartsuk a tanácsülést?
     A kongreganista öröme
     Milyen legyen a jó kongreganista?
     A kongregáció évi munkaprogramja
     A kongregációi „kültagság” intézménye
     A béke – útja
     Apáca-igazgatónő a női-kongregációkban
     Zászlóbontás
     Újév a kongregációban
     Ki kell göngyölni azt a zászlót!
     Egy életképes kezdeményezés
     Kongreganista, megállod-e a helyed?
     Talpra, kongreganisták!
     Az idő rohan!
     A kongregáció éltető eleme
     Élet, élet, élet!
     A Mária-kongregáció és a missziósügy
     Szeressétek egymást!
     A kongregáció és a szociális kérdés
     A karitász sürgős feladatai és a kongregációk
     Az újév jelszava
     A háború és a kongregáció
     A Mária-kongregáció és a világháború
     A magyar kongregációk új munkaprogramja

Keresztény megújhodás és a kongregáció
     
A szabadkőművesek a Mária-kongregáció ellen
     Az Egyház harcai és a kongregáció
     Kongregáció és vallásszabadság
     „Harcos” egyesület-e a Mária-kongregáció?
     A éves kongregáció
     Közéleti érvényesülésünk és a sajtó
     Szemelvények a zsidó sajtóból
     Sajtókalózok
     Sajtóév
     Egy kis sajtóévődés
     Kongregáció és sajtó
     A legidőszerűbb apostolkodás
     Kongreganisták, a gátra!
     A keresztény sajtóért
     A nagy keresztény sajtómozgalom
     Sajtómozgalmunk
     A nagy ébredés
     A keresztény sajtó diadalútja
     Újév: a sajtóapostolkodás ideje
     Beborult az ég
     A keresztény megújhodás és a Mária-kongregáció

A Szűzanya ünnepein.
     
A prézesi beszéd tárgyköre és anyagforrásai
     Kongreganisták újéve
     „Kövess engem!”
     Jöjj el, jöjj el, Emmánuel!
     Az örök küzdelem
     A Szeplőtelen és kongregációja
     A Szeplőtelen
     A „Magnificat” kongregációi beszédekben
     Gyümölcsoltó Boldogasszony
     Az ország felajánlása Jézus Szent Szivének
     Húsvét és a kongregáció.
     A kongreganista hét fájdalma
     üdvösségünk ajtaja
     Mutasd meg, hogy anyánk vagy!
     Miért szenteljük a májust Szűz Máriának
     A legszebb májusi oltár
     Májusi sejtelmek
     Május illatos havában
     Szűz Mária hónapja
     Május királynője
     Május a lelkekben
     Szent öröm hónapja, május
     A Magyarok Nagyasszonyáról
     Magyarok Nagyasszonyához
     Szűz Mária, hazánk reménye!
     Ó, Nagyasszony! nemzetünk reménye
     Boldogasszony Anyánk!
     Vissza Krisztushoz — Mária által
     Szűz Mária kertjének virágai
     Mire tanít a Krisztus-király ünnepe?
     Hol voltál, Uram?
     Vak kongreganisták között
     A szenvedés értelme
     A néma szószék
     Lourdes
     Atyám, vétkeztem!
     Tövisek között
     Sajtó-prológ
     Vakáció végén
Megjegyzés
Tartalomjegyzék

A VII. kötet tartalma:

Guadelupe

Bevezető
I. Bikaviadalon
II. Elvek és emberek
III. A sajtóattasé
IV. A cuyutláni bál
V. Pírkad a hajnal
VI, Asszony a nyeregben
VII. Akiknek minden sikerül
VIII. Az új elnök
IX. Dinamit a templomban
X. A különös zarándok
XI. Santa Cruz
XII. Kereszt vagy kard?
XIII. A szabadságért
XIV. Váratlan támadás
XV. Sevillina
XVI. Új élet
XVII. Két világ közt
XVIII. Bimbófakadás
XIX. Problémák közt
XX. A „mexikói szűz”
XXI. A felkelők
XXII. Küzdelmes élet
XXIII. „Bajo los curas!”
XXIV. Katakombákban
XXV. Megzavart esküvő
XXVI. Merényletek
XXVII. A lejtőn
XXVIII. Meglepetések
XXIX. Amazonok harca
XXX. Noche triste
XXXI. A cubilétel Krisztus
XXXII. Két tűz között
XXXIII. A Sólyomvárban
XXXIV. Vér a virágon
XXXV. Liliomhullás
XXXVI. In pace!
XXXVII. Fegyvercsere
Jegyzetek

Lola naplója

Megjegyzés

A VIII. kötet tartalma:

Előszó
     A hazatérők
     A hazatérők
     A két zászlós
     A felvilágosult
     Az újsághír
     Az apai átok
     Végre otthon
A „sötétség lovagjai”
     A „sötétség lovagjai”
     Pista beszél az apjával
     Jani öcsémnek, aki kispap lesz
     A vértanú vőlegény
     A néger kislány karácsonya
     Az iskolatársak
     Rózsika
     A tudós
     A lekvárosrecept
     Tirpák úr megbékül a helyzettel
     A „lókötő”
     Az engedély
     Patikaszer a veszekedés ellen
     Mártika haza akar menni
     A kereszt
Egy hajszálon
     Egy hajszálon
     Két halál
     Vértanúi nász
     A sötétszemű vendég
     A mise
     Az áldozat
     Békés csatározás
     Az elhibázott lépés
     Az öngyilkosjelölt
     Rozoga mennyország
     Hétköznapi történet
     A másik
     Bözsi a jobbik részt választotta
Színművek
     Fáji Fáy Dávid
     Pontiola
     Requieml
     Pusztarózsa
     Az ifjú szívek őre
     Az ólombetűk csatája
     Az apróhirdetés
     Az élő szobor
     A jóvátétel
     A maszlag
     Főispánkisasszony
Költemények
     A boldog kassai vértanúkhoz
     Ének Krisztus-királyról
     A XXXIV Eucharisztikus Világkongresszus himnusza
Megjegyzés
Tartalomjegyzék

A IX. kötet tartalma:

Előszó

A kétely országa
A kétely országa. — Tudás és hitvédelem. — Több rendszerességet a hitvédelmi frontra! — Tartsunk hitvédelmi előadásokat! — A „szeretet vallása” és a „harcos kereszténység”. — „Katolikus” és „felekezetnélküli” tudományosság. — A „szabadgondolkozók”. — Türelem és katolikus öntudat. — Agresszió. — A papgyűlölet okai. — Gyónás és a papi nőtlenség. — Szocialisták a papságról

Bölcselet és hittudomány.
Közkeletű bölcseleti félszegségek. — Negatív pozitívizmus. — Modern vallásfogalmak. — Jézus mint — panteista. — Szabadakarat és a mindentudó Isten. — Hittudomány és hitvédelem. — Mi a skolasztikái módszer? — Zsidó könyv a kereszténységről. — Cionista önkritika

Isten, vallás, katolicizmus.
Isten léte és a világ. — Az esztétikai istenérv. — A célszerűségi istenbizonyítás. — Kant és az istenérvek. — Az anyagelvűség legyőzése. — „Én szabadgondolkodó vagyok”. — Hindu mese — budapesti valóság. — Magánügy-e a vallás? — „A vallás magánügy.” — Vallás és életösztön. — Vallás vagy — Isten? — Dogmamentes kereszténység. — Az „én vallásom”. — Az Isten-tudat keletkezése és a „velünk született eszmék”. — Vallás és tudomány. — A „viszonylagos” Isten. — A mózesi teremtéstörténet hat napja. — Lakhatók-e a csillagok? — A tudomány és a dogmahit. — Pasteur — Laénnec — Volta. — Antiszemitizmus és ószövetség. — A buddhizmus és a katolicizmus. — Ki volt Jézus? — Az egész Krisztus. — Szenvedéseink és a Gondviselés. — Az igazságos Isten és az emberi szenvedés. — Krisztustagadó „kereszténység”. — Lavedan. — Csődöt mondott-e a kereszténység?

Megjegyzés

Tartalomjegyzék

A X. kötet tartalma:

Levelek a hitről.
Miért hiszünk? — Miért nem hiszünk? — Istentagadók a halálos ágyon. — Természettudósok és a hit. — A darwinizmus. — „Büchner álláspontján.” — Rátótiak és a berlini tanárok. — Természet-e az Isten? — Az élet és a Teremtő. — A bölcselet és a hit. — Végszó

Lélek és túlvilág.
Van-e az embernek lelke? — Lehet-e lélek test nélkül? — Lélek, túlvilág, halhatatlanság. — Lázár feltámasztása és a túlvilág. — Küzdelem a babona ellen. — A teozófia és spiritizmus. — A spiritizmus. — A pokol és az üdvözültek. — A halottégető Debrecen. — Debreceni háborúság. — A negyedik parancs és a hosszú élet. — A németországi öngyilkossági statisztika és a hitvallások

Erkölcs, házasság, ösztön.
A papi nőtlenség. — A celibátus. — Népesedés és a papi nőtlenség. — A parthenogenezis (szűztőlszületés) és a természettudomány. — Ösztön és erkölcs. — Az Egyház nemi etikája és az orvostudomány. — A „kettős morál”. — A házasélet, gyermekáldás és a keresztény morál. — A házasság célja. — Fajfenntartás és a keresztény morál. — A „fájdalommal fogsz szülni”. — Az unitárius keresztség és házasság. — A keresztény házasság és a magyar rádió. — Szerelem, házasság és erkölcstörvény. — Házasság és válás. — Miért nem engedi meg az Egyház a válást és az újra házasodást?

Háború és párbaj.
Az Egyház tanítása a háborúról. — A háború és az isteni gondviselés. — Az egyházi vagyon és a háború. — „Ha Isten volna, nem nézhetné el a háborút.” — Akarja-e Isten a háborút? — „Politikai pásztorlevél?” — Ima és bátorság. — Párbajmorál. — Orvosok a párbaj ellen. — Az Egyház és a párbaj

Magyar hitvédelem.
„Előbb vagyok magyar, aztán katolikus.” — „Úgyis egy Istent imádunk.” — Mi az, hogy „klerikális”? — Klerikális vagy katolikus? — Mi az a „reakció”? — A katolikus himnusz. — Adventisták és a vasárnap. — Mindenkinek joga van a boldogsághoz. — Kell-e klasszikus műveltség? — Katolikus összműveltség. — Új naptárreform

Kételyek és feleletek.
Hitbeli kételyek. — Kételyek a vallás körül. — Van-e az állatnak is esze? — A formák kultusza a keresztény hitéletben. — Van-e értelme a szertartásoknak? — Az Oltáriszentség és az apostoli hitvallás. — Az ima és hatásai. — A „vadászfalka megáldása”. — A skolasztika. — Az „elsőszülött fiú”. — A teve és a tű foka. — Ki volt Schopenhauer? — Mi is volt az a „spanyol inkvizíció”? — Az „Index”. — Béketűrés és gyávaság. — Papok a tudományban. — Hitvédelmi csarnok. — Rövid feleletek

Türelem és türelem.

A művészet örök forrásainál.
A művészet s az élet pogánysága ellen. — A „művésznek minden szabad”. — A nagy művészek világnézete. — Paul Claudel és Jacques Riviére levelezése. — Papini tíz éve. — Andor József. — Ha Pázmány visszatérne. — Pázmány szelleme s a katolikus irodalom. — A regényíró és alakjai. — A műfordítások lelke. — A katolikus irodalom belső gátlásai. — Katolikus sajtó és irodalom. — Egy új folyóirat margójára. — A nagy Wells önmagáról. — Az irodalmi vita. — Szabó Dezső. — Nagyképűség. — Liberális irodalom. — A reklámpoéta. — A Nyugat Jézusról. — Babits Mihály és a pápaság. — Az üzletsajtó és színműirodalom nemzeti veszedelem. — Katolikus műveltség. — A Nyugat útja. — A Baumgarten-alapítvány mint családi-köri jutalom. — Katonanótáink. — Tiltott könyvek. — Színház és kultúra. — A rádió irodalompolitikája. — Van-e film- és rádiócenzúra? — Keresztény színházat! — „A Krisztus”. — A revű, mint a jövő színháza? — Az irodalom örök forrásai

Megjegyzés

Tartalomjegyzék

 

Elfogyott

Leírás

„Borzasztó dolog látni, miként bolyong és tapogatózik nagyon sok ember az élet legmélyebb kérdései körül s mily kevés jut el közülük legalább a viszonylagos tisztánlátásig. Fájdalmas látvány ez a vergődés, egyfelől ez a tehetetlen és vigasztalan ide-odakapkodás, másfelől a belenyugvás az elintézetlenül-hagyásba, a megfeneklés a kétely zátonyai közt, a tanácstalan rámeredés a nagy kérdések örök szfinkszeire.

S kétszeresen fájdalmas aztán ennek a világnézeti sehová-tartozásnak gyászos hatásait is látni erkölcsi, társadalmi és nemzeti életünk terén. Erő helyett céltudatosság, világosan kitűzött s egységesen akart feladatok szétfolyás, jelszópolitika, visszaélés a kereszténység nagy igéivel, önzés, értelmetlenség, széthúzás és összeveszés.

Hallgathat-e ilyenkor az, akinek – úgy érzi – mondanivalója van? Akinek lelkében, mint egy nyugodt, mozdulatlan világosság ragyog a hit s a tudat, hogy mindez másképp is lehetne, ha csak az emberek felismernék a nagy kérdések megoldásának útját s elfogulatlanul, oktalan húzódozás és gyűlölet nélkül rálépnének a megoldásnak erre az útjára?

Vagy talán azért hallgassunk, mert lesznek, akik félreértik szavunkat? Az élet legnagyobb problémáit bolygatnunk talán azért nem szabad, mert a helyes válasz, amelyet ez a bolygatás eredményezhet, előreláthatólag nem lesz a divatos elmosódottság és semmit mondás válasza? Vagy, mert az a sekélyes világfelfogás, amelyet nem utolsó helyen egy célzatos újságirodalom és pán-szemita behatások alatt elfejlődött társadalmi élet tett meglehetősen általánossá, eleve pereátot (vesszen-t!) kiált minden komolyan keresztény megoldásra? Vagy, mert akik a tagadás és széthúzás szellemét képviselik, azonnal a békebontás vádját szegzik neki annak, aki éppen azáltal akarja szolgálni a béke igazi ügyét, hogy a nagy keresztény alapkérdéseket nem a tagadás és széthúzás jegyében oldja meg?

Ez az irat utat szeretne mutatni a nagy kérdések rengetegében. A legnagyobbakéban, amelyeket az emberi értelem ismer. Nem szakszerű, száraz fejtegetéseket kínál, hiszen az itt érintendő kérdések legtöbbjének nemhogy egész irodalma, de egész külön tudományszaka van, s nem is tér ki minden lehetséges ellenvetés rostálására sem, mert hiszen ahhoz is kötetek kellenének. Csak néhány összefoglaló szempontot mutat be, vázlatos vonásokat, nagy összefoglalásokat.

Aki e sorokat leírta, évtizedes tanulmányok és eszmélődések eredményét mutatja be sűrítetten; egy életét, amelyben szintén volt kétely és ború, sok önállóságra törekvés, de a mások gondolatainak megbecsülése is, szörnyű átérzése a nagy kérdések súlyának s rettenetes felelősségek sejtése, akár pro, akár kontra dől el a vizsgálódás. Végül is ez az egy nagy és nemes életcél: látni, s miután láttunk, másoknak is megkönnyíteni a látást. Úgy érzem, nem lidércfény az a világosság, amelyet a vizsgálódó ezen az úton talál.

E sorok írója nincs is egyedül vele. A nagy rázkódtatások és zűrzavarok, a tagadás propagandájának hallatlan pusztításai után jelentékeny mennyiségben ébrednek rá az elmék – a legnagyobbak és élesebbek – ugyanerre az eredményre. Csak a nagy konvertitákra utalok itt: a Coppée-kra és Bourget-kre, a Huysmans-okra és Hermann Bahrokra, a Brunetiérekre, Henry Newmanekre, Chestertonokra s a modern természettudományok és bölcselet nagy keresztény képviselőire.

Ez a kis kötet egyúttal bevezető egy hitvédelmi sorozatba, amely „Katolikus Kultúrkönyvtár” címen indult meg. A művelt magyar közönség nagyrészt nem is ismeri azokat a hatalmas gondolatmeneteket, amelyeken a mi diadalmas keresztény világnézetünk és katolikus hitünk épül. E gondolatmenetek és bizonyítékok részletesebb kifejtése lesz ezeknek a könyveknek feladata.

A jelen bevezető kötet feladata az, hogy a nagy kérdések jelentőségére az olvasót ráébressze. Hogy kevesebb legyen az alvajáró az élet rengetegében s több a boldog és megvilágosult látó!”

(Visited 102 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„KÖNYVCSOMAG: Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – I-X. kötet” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .