Akció!

KÖNYVCSOMAG: Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem; Walter János dr.: Isten képe a természetben; Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet

1 199 Ft

A könyvcsomag tartalma:
Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem (1946)
Walter János dr.: Isten képe a természetben (1924)
Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet (1911)

Oldalszámok:
917 (148+163+606)

A könyvcsomag korlátozott ideig, 2018. április 10-ig érhető csak el! Ne hagyja elveszni az óriási kedvezményt, később csak teljes áron juthat hozzá a művekhez!

Tartalma:
Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem:

1. §. A katholikus hitvédelem és a hit
2. §. Az okság elve

I. Isten és az ember.
A) Isten.

3. §. A világ létesítő oka
4. §. A világ legfőbb törvényhozója
5. §. A világ legfőbb cékitüzője és irányítója
6. §. Az istentagadás
7. §. A materializmus
8. §. A pantheizmus

B) Az ember.

9. §. Az ember ismerő tevékenységének szellemisége
10. §. A szabadakarat
11. §. Az emberi lélek önálló szellem
12. §. A lélek halhatatlansága
13. §. Ember és állat

C) Az ember viszonya Istenhez: a vallás.

14. §. A vallás eredete, elemei és jelentősége
15. §. Az erkölcsi rend és a vallás
16. §. A természeti és a kinyilatkoztatott vallás
     I. Meghatározás
     II. A kinyilatkoztatás lehetséges
     III. A kinyilatkoztatás szükséges
     IV. A kinyilatkoztatás kutatása és fölismerése

II. Krisztus és az Egyház.
A) Jézus Krisztus.

17. §. Az újszövetségi szentkönyvek megbízhatósága
18. §. Jézus Krisztusnak sajátmagáról tett tanúvallomása
19. §. Jézus Krisztus egyénisége
20. §. Az evangéliumban nyilvánuló isteni bölcsesség
21. §. Az evangélium Isteni ereje
22. §. Jézus Krisztus és a jövendölések
23. §. Jézus Krisztus csodái
23a §. Jézus Krisztus föltámadása
24. §. Jézus Krisztus evangéliumának örök érvényessége

B) Az Egyház.

25. §. Az Egyház alapítása és rendeltetése
26. §. Az Egyház szervezete; szent Péter fősége
27. §. Az egyházi szervezet állandósága; szent Péter utóda a római pápa
28. §. A tanító Egyház tévedhetetlensége
29. §. Jézus Krisztus igaz Egyháza
30. §. Az egyedüli üdvözítő Egyház
31. §. Egyház és modernség
     I. Egyház és tudomány
     II. Egyház és közjóiét
     III. Egyház és állam
     IV. Egyházi tekintély és egyéni szabadság
32. §. A katholikus hitszabály és a hit forrásai
33. §. A katholikus hit ápolása

Függelék: az ószövetségi kinyilatkoztatás védelme.

34. §. Az ószövetségi vallás isteni eredete
     I. Az ószövetségi vallásban nyilvánuló isteni bölcsesség
     II. Az ószövetségi vallás isteni ereje
35. §. Az ószövetségi vallás isteni eredetének racionalista tagadása
36. §. Az ószövetségi szentkönyvek jsteni tekintélye
37. §. Az ószövetségi szentkönyvek isteni eredetének racionalista tagadása
38. §. Az őskinyilatkoztatás védelme
     I. A világ teremtése.
     II. Az ember teremtése
     III. Az emberi nem egysége
     IV. Az emberi nem kora
     V. A vízözön és a babiloni toronyépítés

Walter János dr.: Isten képe a természetben:

A természet és a modern ember

A legnagyobb művész.

Pallos Athéné tanítványa.
«Tarka lepke, szép arany pillangó
A tél művészete
A tengerfenék művészete

A természet törvényeinek összhangja.

A természet csodája, Isten dicsőítő éneke
     A szilárd váz
     A vérkeringés
     A véredények
     A szív szerepe
     A vérkeringés rendje
     A szem
Amiről a növények beszélnek
     Az ég és a föld a növényzet szolgálatában
     A gyökér
     Miből táplálkozik a növény?
     A levélelhelyezés a táplálkozás szempontjából
     A levélelhelyezés a napsugár szempontjából
     A levegőnyílások szerepe a táplálkozásban
     A növény szára az építkezés csodája
     A virágos réten
     A beporzás
     A termés fejlesztése

Az Isten számol.

Az elemek szakaszos törvénye
Az aranymetszés a természetben
Lex minimi
     A méhek sejtépítése
     A legrövidebb út és a leggyorsabb megérkezés
Bepillantás a világegyetembe
     Az égitestek mechanikája
     A Föld mozgásai
Befejezés

Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet:

Bevezetés

ELSŐ KÖNYV.
Az ember.

Az ember eredete, lényege és végcélja a természetes ész világánál.

ELSŐ FEJEZET.
Az ember eredete.

ELSŐ SZAKASZ.
Az ember családfája az állattal való összehasonlítás alapján

1. §. A mikrokosmos
2. §. Teremtés vagy kifejlődés
3. §. Az ősnemződés kérdése
4. §. Az ember és állat testi hasonlósága
5. §. Átöröklés az állatnál és embernél
6. §. Az ember és állat összehasonlítása szellemi tekintetben
7. §. Az ember értelme és akarata
8. §. Haladás az emberiség életében
9. §. Egy ellenvetés cáfolata

MÁSODIK SZAKASZ.
Mit mond a világegyetem az emberiség eredetéről?

1. §. Három világnézet
2. §. A materializmus
3. g. A pantheizmus

HARMADIK SZAKASZ.
Az ember családfája az élet céljából levezetve.

1. §. Az emberi életnek van célja
2. §. Csak a theizmus ad az életcél kérdésére kielégítő feleletet
3. §. Isten lényege

MÁSODIK FEJEZET.
Az ember helyzete a világmindenségben.

1. §. Az ember Isten teremtménye
2. §. A teremtés koronája
3. §. A látható világ ura
4. §. Az ember Isten szolgája

HARMADIK FEJEZET.
Az ember végcélja

ELSŐ SZAKASZ.
Újabb nézetek az ember végső céljáról.

1. §. Az epikureizmus életfelfogása
2. §. A többember kifejlődése
3. §. Boldogulás és művelődés

MÁSODIK SZAKASZ.
Az ember igazi végső célja.

1. §. Minden teremtmény végső célja az Isten
2. §. Hogyan kell a teremtményeknek Istent dicsőíteniök?

HARMADIK SZAKASZ.
Az ember másodrendű végső célja.

1. §. Az ember szükségszerűleg törekszik teljes boldogságra
2. §. Az ember teljes boldogságra van hivatva
3. §. Semmiféle földi jó sem teheti az embert teljesen boldoggá
4. §. Lehet-e tökéletes boldogság a földön?
5. §. A boldog élet egy más világban

NEGYEDIK SZAKASZ.
Földi zarándoklásunk föladata.

1. §. A földi élet az előkészület és az érdemszerzés ideje
2. §. A helyes út, mely az örök cél eléréséhez vezet
3. §. A földi élet értéke és jelentősége

MÁSODIK KÖNYV.
A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában.

ELSŐ FEJEZET.
A keresztény kinyilatkoztatás igazságának bizonyítása.

ELSŐ SZAKASZ.
Természetes és természetfölötti kinyilatkoztatás

MÁSODIK SZAKASZ.
Maga a kereszténység ténye bizonyíték isteni alapítása mellett

HARMADIK SZAKASZ.
Krisztus feltámadása.

1. §. Az újszöv. szent könyveinek szavahihetősége
2. §. Jézus valóban meghalt
3. §. Jézus feltámadása a Szentirás bizonyítékai alapján
4. §. A legrégibb hagyomány is bizonyítja Jézus feltámadását

NEGYEDIK SZAKASZ.
Jézus Krisztus Istensége.

1. §. Jézus tanúsága önmagáról
2. §. Az apostolok tanuságtétele Jézus istenségéről
3. §. Bizonyítékok a kereszténység első századaiból

ÖTÖDIK SZAKASZ.
Az Istenember a mi közbenjárónk, királyunk és tanítónk

MÁSODIK FEJEZET.
Jézus Krisztus egyháza.

ELSŐ SZAKASZ.
Krisztus egyháza valóban létezik.

1. §. Krisztus anyaszentegyházat alapított
2. §. Krisztus egyházának egysége
3. §. Az egyház látható társaság. Az egyházkormányzati rangfokozat Krisztus tanítása szerint
4. §. Az apostolok tanítása az egyház természetéről
5. §. Az őskereszténység bizonyítékai az egyház hierarchikus tagozottságáról
6. §. Protestáns kifogás az egyház ellen

MÁSODIK SZAKASZ.
Krisztus egyházának tulajdonságai.

1. §. Krisztus egyháza tökéletes, önálló társaság
2. §. Az egyház csalatkozhatatlan tanítótekintélye
3. §. Péter primátusa
     I. A Szentirás tanítása a primátusról
     II. Péter elsőségét bizonyítja a hagyomány
4. §. Péter elsősége tovább folytatódik a római pápában
     I. Az elsőség fennmaradása az egyházban
     II. Péter utóda az elsőségben a római püspök, a pápa

HARMADIK SZAKASZ.
A római katholikus egyház Krisztus igaz egyháza.

1. §. Csak a római egyházban folytatódik Péter elsősége
2. §. A római egyház apostoli eredete
3. §. A római egyház egysége
4. §. A római egyház szentsége
5. §. A római egyház egyetemessége
6. §. Az egyház szenvedései és diadalai
7. g. A konvertiták tanúsága

HARMADIK KÖNYV.
A katholikus erkölcstan alapvonalai.

ELSŐ FEJEZET.
Az ember természetfeletti végcélja és e cél elérésének egyetlen akadálya.

1. §. A természetfeletti végcél
2. §. A végső cél elérésének egyedüli akadálya: a bűn

MÁSODIK FEJEZET.

A természetes erkölcsi törvény

HARMADIK FEJEZET.
Hit, remény, szeretet.

1. §. A hit
2. g. A remény
3. §. A szeretet

NEGYEDIK FEJEZET.
Az istentisztelet.

1. §. Az istentisztelet lényege
2. §. Az imádság
3. §. Az Oltáriszentség

ÖTÖDIK FEJEZET.
Kötelességeink embertársainkkal szemben.

1. §. A felebaráti szeretet
2. §. Az igazságosság
3. §. Engedelmesség és igazmondás

HATODIK FEJEZET.
Kötelességeink önmagunk iránt.

1. §. Mivel tartozunk lelkünknek
2. §. Mi a kötelességünk testünk iránt és külső javainkkal szemben?

HETEDIK FEJEZET.
A keresztény család.

1. §. A házasság
2. §. A szülők és gyermekek kölcsönös kötelességei
3. §. A család, mint egységes egész

NYOLCADIK FEJEZET.

A szerzetesség és az evangéliumi tanácsok

KILENCEDIK FEJEZET.
Néhány ellenvetés a katholikus világnézet, különösen a katholikus erkölcstan ellen

1. §. Heteronomia. A személyiség elnyomása
2. §. A külsőséges katholikus szentség és a protestáns bensőség
3. §. Az önmegtagadás erkölcstana
4. §. Világkerülés és világmegvetés
5. §. Az egyház a kultúra ellensége
6. §. A szerzetesség
7. §. Jutalomért erkölcsös

TIZEDIK FEJEZET.
Vallás és erkölcs.

1. §. A vallás fogalma
2. §. A vallás keletkezése
3. §. A vallás és erkölcs kölcsönös viszonya

TIZENEGYEDIK FEJEZET.
A lelkiismeret.

1. §. A lelkiismeret tényei
2. §. A lelkiismeret lényegéről és eredetéről szóló modern vélemények
3. §. A lelkiismeret keletkezése, lényege a keresztény tanítás szerint
4. §. A lelkiismeret szavát követni tartozunk
5. §. A lelkiismeret kiművelése kötelességünk
Visszapillantás és befejezés
Név- és tárgymutató

Elfogyott

Leírás

Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem:

„ELŐSZÓ.

Az apologéta szervezi az igazság védelmét és építi a hívő meggyőződésnek útjait. Az igazság nagy ügye kötelességévé teszi, hogy védekezésében a mindenkori támadásokhoz igazodjék és állásait egyre jobban kiépítse, emberszeretete arra készteti, hogy építkezésében felhasználjon minden alkalmas új anyagot és módszert, ha mindjárt az ellenféltől hódította is el. Munkája sohasem kész, hanem «hű a haladékony időhöz». Ennek nyomait viseli ez a kiadás is, mely egyébként az előzőnek lényegében és formájában változatlan mása.
Schütz Antal.

A MÁSODIK KIADÁS ELŐSZAVÁBÓL (1913).

A hitvédelem tanításának a középiskola legfelső osztályában főként két nehézsége van. Az egyik a szorgalmi idő rövidsége. Ezen a jelen könyv úgy akar segíteni, hogy a legszűkebbre szabott «okvetlenül szükségest» az egész anyagon végig megkülönbözteti az apró szedésű «ajánlatostól», mely utóbbiból a fennmaradt idő szerint lehet válogatni (esetleg olvasmánynak). Részben ezért került függelékbe az ószövetségi kinyilatkoztatás védelme, mint amelynek apológiai jelentősége elsőrendű ugyan, de az e könyvben is követett (s a püspöki előírásban is vallott) apologetikai fölfogásban szükség esetén mellőzhető, vagy legálább nagyon megrövidíthető. Lehetőség szerint utaltam továbbá az előző felsőosztályokban tanultakra. A «Katholikus vallástan a középfokú iskolák
felső osztályai számára» c. könyvem előző részeiben már tekintettel voltam arra, hogy a hitvédelemnek aránytalanul kevés idő jut; így akárhány dolog (így különösen a 25—30. §§) egyszerűen ismétlésnek tekinthető. Végezetül: nagy gondot fordítottam arra, hogy könnyen áttekinthető diszpozíció, logikus szempontok szerint haladó kifejtés és lehetőleg egyszerű fogalmazás által a tanulást megkönnyítsem, de egyszersmind a fejlettebb logikai igényeknek is eleget tegyek. Innen a négy alapeszmére való koncentrálás: Isten és az ember, Krisztus és az Egyház; innen a legtöbb érvelésnek formai visszavezetése az okság elvére; innen az új- és ószövetségi kinyilatkoztatás isteniségének a négy ismertetőjegy szerinti bizonyítása.
A másik nehézség az, hogy az apologetika nagy elmebeli és etikai erőkifejtést követel. Ezt az általános nehézséget a középiskolában még bonyolítja az a körülmény, hogy a még ki nem forrott ifjú elme a nehézségek iránt igen fogékony, azokat könnyen átérti és megjegyzi, ellenben a pozitív érvelés, illetve cáfolás teljes fölfogásához még kevés az érettsége és szellemi ereje. Ennek megkerülése végett már az anyag megválasztásával külön tekintettel voltam a mai ifjúság igényeire, amint azokat a felsőosztályos középiskolai és a főiskolai ifjúsággal folytatott sok évi érintkezésből és a korszerű apologetika tudományos tanulmányozásából megismertem. Szándékom volt el nem hallgatni egyetlen komoly nehézséget sem, amellyel az intelligens magyar ifjú vagy már a középiskolában, vagy a főiskolában találkozhatik, de egyúttal törekedtem olyan érvelésre, mely a legszigorúbb tudományos kritikát is állja, természetesen szem előtt tartva az Utasítást: «határozott tudományos alapon, de népszerűen!» A tapasztalat arról győzött meg, hogy az apologetika nagy kérdéseit vagy alaposan kell tárgyalni, vagy jobb egyáltalán föl sem vetni. Ezért az alaposabb tárgyalás elől a legfőbb kérdésekben (Isten, lélek, Krisztus) nem tértem ki. Ahol ez nem volt ajánlatos, ott az irodalmi utalásokhoz folyamodtam; aki egy érvet nem ért meg, vagy egy nehézségre nem tud választ, annak sokszor elég tudni azt, hogy van egyáltalán válasz. Az irodalom kiválasztásában a korszerűség és megbízhatóság volt irányadó.
Ma a nagy létkérdések ismét a szellemek érdeklődésének homlokterében állnak. Kérészéletű bölcselmek és határaikat átlépő szaktudományok versenyezve kínálják világnézeteiket. Jézus Krisztus igazsága ebben a versengő toborzásban nem maradhat korszerű szószólók nélkül, — ebben a jegyben született meg a jelen könyv. Az örök igazság azonban csak odaadó, komoly munkával hódítható meg; a mennyország erőszakot szenved, és az erőszakosok ragadják el azt, — ez az apologetikával foglalkozók hivatása.”


Walter János dr.: Isten képe a természetben:

„BEVEZETÉS.

A természet és a modern ember.

A modern embernek a természet szeretetére a művelődés eddigi irányának ellensúlyozása miatt több szempontból szüksége van.
I. A túlnyomóan elméleti elemekkel megterhelt művelődési irány ugyanis főként a városban szobára kárhoztatja a gyermekeket s elsősorban szabad mozgásukat, zavartalan testi fejlődésüket akadályozza meg. A szegény gyermekek, ahelyett hogy szabadidejüket a természet ölén töltenék, ahol minden napsugár, mozdulat
és lélekzetvétel friss életet, pótolhatatlan örömöket jelent, lapos mellel, összeszorított tüdővel órák hosszait görnyednek szellemtelen regények felett, zongora mellett, angol, francia vagy német órán. Vagy táncteremben, moziban, zsúron szívja testük-lelkük az elpetyhüdtségnek, fásultságnak, az ifjúkori megöregedésnek fizikai és erkölcsi csíráit. Ennek egész természetes következménye, hogy a nemesebb ízlés már csírában kipusztul belőlük. Lassanként minden érzéküket elveszítik a természet és a természetes iránt s amint már serdültebb korban többre becsülnek tánctermet, utcai ténfergést és korzót, felnőtt korukban is vendéglők és kávéházak párásfüstös levegőjében töltik legszívesebben vasárnapjaikat.
II. A természet azonban nemcsak a szervezet egészséges kifejlődését segíti elő, hanem a szellemi és erkölcsi életre is kedvező befolyást biztosít. Amint a nagyemberekkel való társalgás átsugároz valamit nemességükből, a természettel való összeköttetés által ugyanaz történik velünk. A természet elég gazdag ahhoz, hogy esztétikai ízlésünket fejlessze s egész erkölcsi világunkat nemesebbé tegye. (…)”


Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet:

A SZERZŐ ELŐSZAVA AZ ELSŐ KIADÁSHOZ.

Mindennap erősebb lesz a művelt kereszténynek az a törekvése, hogy hitét minél jobban megalapozza és fegyvereket szerezzen magának a kereszténységet mindenünnen érő szüntelen támadások ellen.

Előttünk a szomorú valóság, hogy a keresztényellenes sajtónak már a legjobb keresztény családokba is sikerült ügyesen beférkőznie, ahol a választékos stílus és tetszetős nyelvezet csalóka takarójába göngyölgetve adja be mérges piluláit. Nordau, Nietzsche, Haeckel, Chamberlain, Paulsen, Ziegler, Harnack és a többiek iratait katholikus körökben is igen nagy érdeklődéssel olvassák. A divat, a divat! Senki sem akar maradi lenni, azt gondolja, meg kell ismerni a legújabb kiváló könyveket is. Így lopódzik be a kicsi méregszelence észrevétlenül a család legbelső szentélyébe. És a méreg hatása csak annál veszedelmesebb, mert műveltjeink legtöbbje egyáltalán semmi, vagy nagyon is hiányos és felületes bölcseleti képzettséggel rendelkezik, a vallás tanításából pedig csak azt ismeri, amit az elemiben vagy a középiskolákban tanult és még el nem felejtett. Ilyen körülmények között éppen nem csodálkozhatunk, ha a régi boldogító hit és meggyőződés helyébe lassankint homály, tévelygés, nyugtalanság és kételkedés lépnek. Csak természetes, hogy a vallásos élet mindinkább elhidegül és a közönyösség végre is hitetlenségre vezet.

Ezekben a nehéz időkben minden kereszténynek, minden katholikusnak fontos, szent kötelessége, hogy magát a vallás tanaiban kiképezze, hitének alaptanairól világos ismeretet szerezzen és olyan könyveket tanulmányozzon, melyek e szent kötelességének teljesítésére képesítik.

De milyen könyveket olvasson? Milyeneket lehet neki ajánlani? Ez a nehézség. Nagyobb, tudományos munkák tanulmányozásához művelt társadalmunk legtöbb tagjának sem kedve, sem ideje, sőt nagyon soknak a kellő bölcseleti és theológiai képzettsége sincs meg. Puszta népiratok sem elégítik ki kívánalmaikat, kivált mikor ezek közül nem egy a kellő alaposságot is feláldozza, csakhogy annál népiesebb, világosabb legyen, amit mondani akar.

Eddig is szép számmal állanak ugyan rendelkezésünkre hitvédelmi iratok, melyek a művelt közönséghez kívánnak szólani és így a középúton járnak a tisztán tudományos és tisztán népies munkák között, — de ami van, még mindig nagyon kevés. Kívánatos, hogy házi könyvtárunkat minél több ilyen könyv ékesítse és így mindenki megtalálja azt a lelki táplálékot, mely egyéni ízlésének és sajátos szükségleteinek leginkább megfelel. Egy a sok közül a jelen munka is.

Megírásával eredetileg csak azt akartam, hogy a mai sok támadás és ellenvetéssel szemben a katholikus morálnak apológiáját adjam. Mivel azonban ezek a támadások nagyrészt tudatlanságon vagy félreértéseken alapulnak, nem akartam rájuk közvetlenül felelni, csak az volt a célom, hogy inkább közvetve adjam meg cáfolatukat, mikor alapvonalaiban, lehető világosan és könnyen érthetően, de mégis tudományos módszerben a keresztény morált bemutatom és így minden műveit embert meggyőzök annak igazságáról, következetességéről és szépségéről. Hamarosan láttam azonban, hogy a morálnak apológiáját csak úgy írhatom meg, ha egyúttal az egész theisztikus-keresztény világnézetre is tekintettel leszek. A keresztény erkölcstan nem lebeg a levegőben, nem alkot elzárt, izolált világot, ellenkezőleg benső összefüggésben van az egész keresztény világnézettel, hogy úgy mondjam: belőle nő ki, mint a fa a földből, a törzs a gyökérből. Ha valaki a keresztény világnézetet elveti, ezzel a cselekedetével a legélesebb ellentétbe kerül a keresztény morál legfőbb parancsaival; viszont senki sem oszthatja ezt a világnézetet anélkül, hogy a keresztény morált is ne vallaná.”

(Visited 76 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„KÖNYVCSOMAG: Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem; Walter János dr.: Isten képe a természetben; Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…