Leírás
ELŐSZÓ.
Aki azt véli, hogy antiszemita kirohanásokat, hivatalos nyelven szólva: »felekezet elleni izgatást« fog találni ebben a könyvben, azt nagy csalódás éri. Ez a mű csupán kivonatos fordítás, kommentárok nélkül. Kivonatos pedig azért, mivel a Talmud hat vaskos kötetében rengeteg sok olyan, jellegzetes bőbeszédűséggel előadott, többször ismétlődő rész van, amely bennünket, keresztényeket sem dogmatikai, sem morális szempontból nem érdekel.
A Talmud nem más, mint azoknak a tanoknak összessége, amelyeket már a farizeusokban ostorozott Krisztus Urunk. Maga a Talmud is megemlékezik a farizeusok által Krisztus ellen felhozott vádakról, valamint azokról a rabbikról, akik Krisztus Urunkat kiátkozták. Ma már eldöntött tény az, hogy a Talmudban több helyen említett „Jesu hannozri« Ő kívüle más személy nem lehetett, hiszen a pápák is részben erre a „Jesu«-ra vonatkozó passzusok miatt tették indexre a Talmudot. Ezt a »Jesu« nevet egyébként így kommentálják a talmudisták: „Legyen az ő neve és emléke kiirtván (Jichma semu vezikkaron; lásd Ph. Lederer rabbi: Hebräische und Chaldäische Abkürzungen, Frankfurt, a. M. 1894.) Letagadhatatlanul bizonyítja ezt Kimchi Dávid rabbi: »Feleletek a keresztényeknek« című apológiája a keresztény vallás ellen, amelyet a zsidók titkos könyvéből, a »Chesronoth«-ból magyarra fordítva 1939-ben adtam ki. Egyébként maga a Talmud is elmondja a Sabbath 10b. b. lapján a Tosephotban, hogy »Jesu« Jehosua ben Parechja napjaiban élt. Az Aboda zára 6 a. lapján pedig ezt mondja: Nazarénusok azok, akik egy embernek tévelyében élnek; ez parancsolta nekik, hogy egy közönséges napon ünnepeljenek szombat helyett. Szintúgy vitán felül áll, hogy az »akum« elnevezés alatt (csillagimádók) egyedül a keresztények értendők, miként Klein Jenő budapesti rabbi és vallástanár is »Peszah törvényei« című fordításában (112., 113. stb.) ezt az »akum« szót folyton »nemzsidó«-val fordítja. Ennek az »akum« szónak használata akkor vált szükségessé, amikor a pápai cenzúra a Krisztust és a Szűzanyát gyalázó kifejezéseket, valamint a »gójokra« vonatkozó passzusokat a Talmudból kidobatta.
Az imént említett »Chesronoth« című titkos könyvben azonban mindenütt »gój« vagy »nokhri« (idegen) áll, ahol a megcenzúrázott Talmud az »akum« szót használja. A Sulchan arukh, a zsidók törvénykönyve, az I. kötet 113. pontjában ezt mondja: Ha imádkozik (a zsidó) és arra jön egy ákum, kezében csillagot (azaz keresztet) tartván, a zsidó ne hajtsa meg a fejét.
A Talmudot eddig tíz pápa tette indexre, illetőleg elrendelte annak elégetését; éspedig IX. Gergely, IV. Incze, IV. Honor, III. Gyula, IV. Pius, V. Sixtus, VII. Kelemen, XI. Ince, XIV. Benedek, XIII. Leó. (Ennek ellenére a zsidók azt állították az egyik Talmud-pörben, hogy a Talmudot négy pápa is approbálta!) Már a tridenti zsinat eltiltotta a Talmudnak és magyarázatainak kinyomatását. Ezért a Talmud Bázelben már »Hat sorozat« címmel jeleni meg. Ebből sok passzust kihagyott a cenzúrázó bizottság, azonban ezeket mind megtaláljuk egy titkos könyvben, amelynek címe: »Hiányok a hat sorozatból«. (Chesronoth hassisa szedarim.)
A Talmud tartalma mindenkor érdekelte a keresztényeket. Nemcsupán azért, mivel a Talmud képezi a rabbiképzés tananyagát, hanem kivált azért, mert annak tartalmát a zsidók mindig a legnagyobb titok leple alatt őrizték.
A zsidók még minden Talmud-fordításra azt mondták, hogy hamisítvány. Nekik senki sem tud fordítani, ők maguk meg nem mernek fordítani. Rohling Ágoston dr. fordításáról is egyre azt írják, hogy hamisítvány, holott Rohlingnak valamennyi Talmud-idézete benne van az eredeti Talmudban.
Az én fordításomról pedig már többízben azt írták, hogy az egészet Rohling könyvéből ollóztam ki, holott én ötszörte több passzust adtam a Talmudból, mint amennyit Rohling lefordított. Azt viszont nem akarják tudomásul venni, hogy az én fordításom teljesen megegyezik dr. Goldschmidt Lázár főrabbi német fordításával (Berlin, Jüdischer Verlag 1932.), akit sehogy sem lehet hamisítással vádolni! (Ezt az egyezőséget a budapesti büntetőtörvényszék is megállapította.) Goldschmidt főrabbi német fordítását manapság már meg lehet találni a legtöbb közkönyvtárban, sőt magánembereknél is. Nagy vakmerőség kell tehát ahhoz, hogy valaki a keresztény fordításokat hamisítványoknak mondja, mikor azoknak minden sorát bárki ellenőrizheti.
Nekik persze érdekükben áll, hogy mindezt letagadják; sőt nem egyszer írták rólam azt a rágalmat, hogy engem a törvényszék hamisításért megbüntetett. Azt is többször megírták, hogy a héber betűket sem ismerem, mert a könyveimben idézett héber szavak kiejtését nem az ő galíciai zsargonjukban írtam le.
Ennek következtében azzal kell kezdenem, hogy a gyengébbek kedvéért az idevonatkozó ítéletek megokolását kivonatban ismertetem. (…)
Értékelések
Még nincsenek értékelések.