Máriássy Béla: Zsidókérdés és uzsora

400 Ft

Szerző: Máriássy Béla
Cím:
Zsidókérdés és uzsora
Kiadás éve: 1884.
Kiadó: n.a.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 36

OLVASS BELE!

Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

I. Van-e zsidókérdés és uzsora?
II. Az állam érdeke követeli-e az uzsora és zsidókérdés megszüntetését
III. Az uzsora megszüntetésének módjairól.
IV. A zsidókérdés megoldása.

Leírás

„I.

Van-e zsidókérdés és uzsora?

A zsidók és az uzsora sziámi ikrek. Uzsora a zsidók letelepítése előtt is volt, de csak kis mértékben, óriássá azonban a zsidók remek kezelése alatt nőtt, hol sok a zsidó, az uzsora mindennapos csimborasszói magasságra emelkedett, hol a zsidó kevés, az uzsora alig észlelhető, a pénz olcsó, a végrehajtások ritkák, az ügyvéd kevés. Angol-, Olasz-, Franciaország, Hollandia, Belgiumban, hol a zsidó kevés, 6 percent is uzsora, Oroszország, Galícia, Romániában, nálunk, hol a lakosság 5 percentje zsidó, 12 percenten kezdődik, 1200-on végződött (midőn még az uzsora bekebelezése meg volt engedve, ennyit mutatott ki a máramarosi telekkönyv), az uzsorát némely keresztyének is szorgalmasan művelik, az ügyvédek kedvenc kereset ága, ezért is az ügyvédek a zsidók és uzsora leghűségesebb csatlósai, mit az uzsora meghagy, azt az ügyvéd számlája viszi el.
A zsidók és csatlósaik, az ideológok, mindkét kérdés létezését tagadják, büszkén hivatkoznak az országgyűlésre, mely a tapolcai zsidóellenes kérvényt majdnem egyhangúlag elutasította, az uzsorásokat majdnem megkoszorúzta, az áldozatokat leszidta, az uzsorásoknak törvényes ajtót nyitott, hivatkoznak a miniszterelnökre, ki a zsidókra dicséneket zengett, a hírlapokra, melyek a zsidóságnak tömjéneznek, az eszlári sakterek védelmére, a bírói ítélet utáni nyugalomra, az államügyész szerelmes nyilatkozataira.
Az országgyűlés hangulata, sőt határozata valamely kérdés létezésének vagy nem létének nem bizonyítéka; mert a képviselők, kivéve a ritka egyhangú választásokat, csakis a többség véleményét jelzik, de nem a kisebbségét, — sőt sok esetben, midőn még az illető kérdés a választáskor még vita tárgya nem volt, a többségét sem, mert a választók a választáskor sem nem nyilatkozhattak, sem a képviselő véleményét ki nem kérhették. A politikai indítványoknál nem csak a lényeg, de az alak is dönt, melyben az szőnyegre hozatik. A tapolcai kérvény a zsidókérdést az országgyűlés elé elfogadhatatlan alakban terjesztette elő, mert nem hibáikat támadta meg, nem a visszaélések korlátozását és megbüntetését kérte, de az emberiséget és polgárjogokat támadta meg. A tapolcai kérvény ugyanis az emancipáció megszüntetését, vagyis 700 000 polgárnak kitaszítását kérte. Ily nagyszerű jogkobzást az országgyűlés még akkor sem fogadhatott volna el, ha illetők bebizonyították volna, hogy a zsidóság fele hazaáruló, mert egy vallásfelekezet tagja a másikért nem felelős, csak a tettest, az ártatlan nőt és gyermeket azonban büntetni nem szabad. A tapolcai kérvény tehát oly eszmét tűzött ki, melyet elfogulatlan szabad ember nem támogathatott. Az uzsora-vita az uzsorát, mint bűntényt is léhán tárgyalta, felfedte tudatlanságát és rosszakaratát, de végre is nem szentesítette.”

(Visited 255 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Máriássy Béla: Zsidókérdés és uzsora” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…