Martinovich Sándor S. J.: Atheista-e a modern tudomány?

300 Ft

Szerző: Martinovich Sándor S. J.
Cím: Atheista-e a modern tudomány?
Sorozatcím: Világosság felé hitvédelmi füzetek – 2. szám
Kiadás éve: 1916.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 24
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

 

Leírás

„Nebukadnezar, az ókor dölyfös királya, büszkén állott egy napon királyi palotája erkélyén s kéjelegve szemlélte a lábainál elterülő világvárost: Babilont. És hogy szemeit végiglegelteté a város kertjei és házsorai felett, amelyeket ő varázsolt elő a sivatag homokjából, szíve kevélységgel telt el az Isten ellen és ajka e káromló szavakra fakadt: „Nemde ez az a nagy Babilon, amelyet én építék magamnak nevem maradandó dicsőségére? Hol vagy te nagy Jáhve, hogy örök csúfságot izenjek neked, én, Babilon hatalmas királya!”

Mint palotája erkélyén e dölyfös király, úgy áll a modern korszellem is a kultúra magaslatán. Ittas szemmel, öntelt lélekkel méri végig a tudományok vívmányait. A vasutat, amely a tüzet és a vizet, ezt a két békülhetetlen ellenséget, egy közös igába fogta be; a teleszkópot, mely betör a csillagok birodalmába, hogy kifürkéssze a nagy mindenség titkait; a mikroszkópot, amely felkavarja a láthatatlanok titokzatos világát; a higiénát, amely birokra kél a halállal; a technikát, amely meg akarja szüntetni a távolságokat és immár diadalmasan neki indul, hogy meghódítsa a legmakrancosabb elemet: a levegőt. És akárcsak egykor Nebukadnezar, úgy a modern korszellem is beleszédül felfedezéseinek mámorába és mint Babilon büszke királya, elbizakodottságában ő is azt kiáltja: „Hol vagy te, Isten, akinek a modern csillagászat elsöpörte lakóhelyét? Hol vagy, Alkotó, akinek a teremtésére rácáfolt az őslénytan; akinek a dogmáit észelleneseknek jelenti ki a modern bölcselet és akinek gondviselését teljes mértékben pótolja a legifjabb tudomány: a szociológia?”

De csodálatos jelenség! Ma, mikor a tekintély elvének megdőltéről beszélnek, a modern hitetlenség mégis, midőn a tudomány nevében hadat üzen Istennek, nem annyira belső érvekre hivatkozik, hanem inkább egy sokkal kényelmesebb utat választ: a külső tekintélyt tolja előtérbe. A tudomány emberei — halljuk vajmi gyakran — régóta lemondtak a kereszténységről, mert belátták, hogy hit és tudomány, mint két békülhetetlen ellenség áll egymással szemben. Már a latin közmondás is azt tartja: Tres physici duo athei. Három természettudós között kettő bizonyára atheista. Vagyis a gondolkodók már rég leszámoltak a hittel.

E kijelentésektől hangos az antikeresztény irodalom. Újságok és röpiratok az előkelő póz minden árnyalatát igénybe veszik, hogy elhitessék az avatatlanokkal azt a szofisztikus egyenletet: tudomány annyi, mint hitetlenség; műveltnek lenni annyi, mint eldobni a hitet, mint babonát és előítéletet. Kultúrember manapság nem foglalkozhatik többé a vallás problémáival. Egyszóval a kereszténység túlhaladott álláspont, mert a természettudomány már rég aláásta azt a kettős alapot, amelyre támaszkodik: az Isten létét és a lélek halhatatlanságát.”

(Visited 157 times, 1 visits today)