Martinovich Sándor S. J.: Modern vallásosság

200 Ft

Szerző: Martinovich Sándor S. J.
Cím: Modern vallásosság
Sorozatcím: Vallásosság és műveltség – 1. füzet
Kiadás éve: 1918.
Kiadás helye: Pécs
Oldalszám: 22
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

I. Vallási ösztön.
II. Teozófia és Gefühlsreligion.
III. „Merev dogmák.”
IV. Erkölcsi autonómia?
V. Érzelmek vallása.
VI. A hitetlenség okai.

Leírás

“Nagy tévedés volna azt gondolni, hogy a modern művelt ember par excellence vallástalan. Nem. Rég letűnt már az anyagelvűség sivár korszaka, amikor néhány gőgös szellemet a célnélküli élet és a reménynélküli halál gondolata is kielégíthetett; amikor a tudomány a sírnál az emberi öntudatot is az atomrezgések titokzatos óceánjába iparkodott elsüllyeszteni. Letűnt az a durva és neveletlen korszak, amikor a természettudomány csikóéveiben rugdalózott a személyes Isten fogalma ellen, amikor lépten-nyomon találkozhattunk blaszfém kijelentéseivel: a csillagászat elsöpörte Isten lakóhelyét; a fizika kidobta a csodát a tudomány ablakán; a paleontológia áthidalta a tátongó űrt ember és állat között; az ethnológia kimutatta, hogy a vallás nem egyéb, mint az emberi babonák netovábbja stb. Nos a profán kultúra eme kamasz évein rég túl vagyunk már. A modern ember, még ha nem is áll a pozitív vallás talaján, ma már érzi, hogy Isten nélkül nincs következetes világszemlélet és vallás nélkül nincs tartalmas élet. Azért vannak pillanatok, amikor még a hitetlen ember is valami titokzatos ösztön szárnyain nekilendül a magasságok felé és eszével, szívével, képzelőtehetségével keresi, tapogatja az Istent. Ezt az ösztönt nevezi a lélektan vallási ösztönnek.

Ez az ösztön mindig ott lappangott az ember szíve mélyén. Nincs és nem is volt nép, amelynek fogalma ne lett volna Istenről, szellemről, túlvilágról. Még az a rézbőrű indián, az a koromfekete afrikai kaffer is törekszik a maga módja szerint érintkezésbe lépni a Végtelennel. Azért emberi természetét tagadná meg, ha nem ugyanazt tenné a művelt európai. És valóban, az a modern ember, aki tegnap még az anyagelvűség álláspontját vallotta, ma már spiritiszta széánszokon esküszik a szellemekre. A titokzatosság felé hajló emberi elme csak nem tud belenyugodni a hármas kiterjedésbe, az atomrezgésbe és a puszta számokba, hanem keres a látható világon kívül összeköttetést a láthatatlannal. Ez a magyarázata a vallási ösztön három legújabb bizarr hajtásának: a spiritizmusnak, a teozófiának és az úgynevezett Gefühlsreligion-nak. Érzi a hitetlen ember is, hogy a látható világgal nem lehet kimerítve a lét univerzuma, azért kap a szellemidézés, a lélekvándorlás modern babonáján és ezekben keresi lelke vallási szükségletének szurrogátumát.”

(Visited 51 times, 1 visits today)