Martinovich Sándor S. J.: Úri morál

300 Ft

Szerző: Martinovich Sándor S. J.
Cím: Úri morál
Sorozatcím: Vallásosság és műveltség – 6. füzet
Kiadás éve: 1918.
Kiadás helye: Pécs
Oldalszám: 23
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

I. Kétféle mérték.
II. Vera — Veraizmus.
III. Modern szirénhangok.
IV. A természet bosszúja.
V. Társadalmi lelkiismeret.
VI. Vallásos lelkiismeret.
VII. Igazi lovagiasság.

Leírás

„Nietzschének, a XIX. század köszvényes filológjának kétes értékű érdeme, hogy a modern társalgási lexikon egy új frázissal gyarapodott. Úri morál! — hangzik a jelszó az erkölcsi nyomorékok ajkáról, valahányszor rabláncaik csörömpöléséről el akarják terelni a közfigyelmet. Az a beteges szobatudós ugyanis migraines főfájásai között megirigyelte a régiektől azt az olimpuszi jókedvet és a lelkiismereti korlátokat nem ismerő szabadosságot, ő is nevetni, kacagni akart féktelenül. Ő is duhaj jókedvbe szerette volna fojtani főfájós melankóliáját. „Adjátok ide — írja delíriumos ábrándozásai között — adjátok ide a mosolygós jókedvűnek és a víg kacagónak rózsakoszorús koronáját és felejtessétek el velem az özvegytúzok-gunnyasztást és a buta koldus-szomorúságot“.

Aztán önkívületi rohamaiban megálmodja a jövő ideálját: az úrembert, a szőke bestiát, az Übermenschet, a típussá rögzített Apollót, Cesare Borgiát, Napóleont. Megálmodja a jövő előkelő és hatalmas emberét, akinek erős idegein végigpezseg az élet minden gyönyöre, aki új világot és új morált teremt, az úri morált, amely nem ismer külső korlátokat, amelynek csak egy szabálya van: jó az, ami az élet örömeit szaporítja, gyönyöreit izzítja; rossz, ami hervaszt, csüggeszt és deprimál.

Azért Nietzsche ideálja az erős, az egészséges, a diadalmas érzékiség, az Übermensch, aki az élet útján irgalmatlanul maga alá teperi az alázatost, a gyöngét, a szemérmest, — szerinte az emberi hanyatlásnak degenerált álcáit. Így támasztott ez a hisztériás ember parasztlázadást az etikában. Az ifjúság csak egy konzekvenciát vont le és jegyzett meg tanából: a szőke bestia féktelen szabadosságát. A férfivilág pedig kizárólagosan magára értelmezte az Übermensch kultuszát s a nő jogaival szemben magának egy új kiváltságot kezdett követelni: úri morált a nemi életben.”

(Visited 102 times, 1 visits today)