Akció!

Müller Lajos S. J.: Misztika

1 845 Ft

Szerző: Müller Lajos S. J.: Misztika
Cím: Müller Lajos S. J.: Misztika
Sorozatcím: Aszkétika és Misztika – II. Misztika
Kiadás éve: 1935.
Kiadás helye: Budapest.
Oldalszám: 415
Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

Előszó

ELSŐ RÉSZ.
Bevezetés a misztikába.

A misztika neve és értelme
A misztika mint tudomány

A misztika forrásai.

A Szentírás
A hagyomány
A próféták
A vértanúk
A szüzek
Egyházi hivatalos okmányok és határozatok
A tapasztalás

A természetfeletti élet.

A megszentelő és segítő kegyelem
A Szentlélek ajándékai általában és azok célja
A Szentlélek egyes ajándékai
A bölcsesség
Az értelem
A tudomány
A tanács
Erősség
A jámborság
Az Isten félelme

A misztika lényege.

A misztika meghatározása
Természetfelettiség
A rendkívüli jelleg
A misztikus ismeret és szeretet
A háromféle kontempláció
A) Az egyszerű kontempláció
B) A szerzett kontempláció
C) A beöntött kontempláció
Egyéb vélemények
A „lelki érzékek”
A misztikus lelki kötöttség
Szabályok a lelki kötöttségre vonatkozólag
A testi kötöttség
Szeretet, őröm, fájdalom
A misztikus homály

Keresztes Szent János és misztikája.

Az egyháztudós
Keresztes Szent János élete
Jelleme
Művei
Tanítása
A misztikus szemlélődés lényeges elemei Szent Jánosnál
A misztikus szemlélődés fejlődése Szent János szerint

Irányzatok a misztikában.

A hagyományos irány
Az újabb aszkétikus-misztikus irány
Teoretikus-misztikus irány
Kísérletek a misztikának tisztán lélektani alapon való magyarázatára

Adottság és előkészület a gyakorlati misztikára.

Természetes alkalmasság
Temperamentum
Erényes élet
A szenvedélyek megfékezése
A teremtmények rendetlen szeretetéből való kivetkőzés
Nagy szívtisztaság
A szóbeli és közönséges elmélkedő imának és Isten jelenlétének buzgó gyakorlata
Vágy a misztikus élmények után

A misztikusok lelki vezetése

A lelkivezető
A lelkivezető szükségessége
A lelkivezető tulajdonságai
Szükséges-e, hogy a misztikusok lelkivezetői ugyancsak misztikusok legyenek?
A lelkivezetés módja
A lelkivezetés általában
A lelkivezetés részletes szabályai
Misztikus olvasmányok

A nem keresztény és hamis misztika.

Miről tárgyalunk?
Természetes misztika?
Nem keresztény misztika
Mohamedán extázis
Kínai misztika
A hindu misztika
A lélekvándorlás
Sadhu Sundar Singh
A hindu „misztikus” jelentősége
Szentek, misztikusok, csodatevők az Egyházon kívül?
Sundar Singh élete
A Sadhu „csodái” és szavahihetősége
A misztikus
Az okkultizmus, mint tudomány
A modem okkultizmus
A teozófia
A teozófia két korszaka, Blavatszkij Helén. (1831—1891)
Besant Annié Wood. (1847—1933)
A teozófia hit és erkölcstana
Antropozófia. (Steiner Rudolf)
A spiritizmus
A spiritizmus története
A spiritizmus tana, a szeánszok
Az író médium és egyéb praktikák
Természetes magyarázat
Csalás
A spiritizmus és a kereszténység
Egyházi tilalom
Christian Science. (A „Keresztény tudomány” vagy másként „Tudományos Egyház”)
A Couéizmus
Antoine Lajos a nagy gyógyító, a „jelenkor prófétája”
A „Lelki barátság”. (Amitiés spirituelles, Sédir Pál szektája)
Az adventisták
Freudizmus
A pietizmus
Ébredés, (ébresztés, revivals)
A quietizmus
Molinos Mihály. (1640—1696)
Molinos téves tételei
Johanna Mária de la Motte, Guyon asszony
Fénelon

MÁSODIK RÉSZ.
A beöntött szemlélődő ima és annak fokozatai.

A szemlélődés meghatározása
A tökéletes és tökéletlen szemlélődés
A szemlélődésre való hivatottság jelei

A tökéletlen szemlélődés fokai.

Az összeszedettség
Az összeszedettség gyümölcsei
A lelkivezető eljárása
A nyugalmi ima
A lelkivezető eljárása
A szeretetittasság
A lelki szeretetittasság hatása
A lelkivezető eljárásmódja

A tökéletes szemlélődés fokai.

Az egyszerű egyesülés
Az egyszerű egyesülés hatásai
A lelkivezető eljárásmódja
Az eksztatikus egyesülés. Lelki eljegyzés
Az eksztázis hatásai
Engedelmesség az eksztázisban
A természetfeletti és a természetes „eksztázis”
Lelki élmények az eksztázisban
Lelki eljegyzés
Tövisek a rózsatőn
A lelkivezető teendője
A tökéletes egyesülés. A lelki nász
A tökéletes egyesülés hatásai
A szív általszegzés

A misztikát kísérő jelenségek.

Általános tudnivalók
A kísérő jelenségek valósága
A privát kinyilatkoztatásokban való hit
A természetfeletti szavak és jelenések
Természetfeletti szavak. Részletkérdések
Látomások és kinyilatkoztatások
Stigmák (sebhelyek)
Történelmi hitelességük
A valódi (természetfeletti) stigmák felismerése
Felemelkedés (levitáció)
Fénykor
Illatok
Hosszú étlenség

Tévedések az igazi vagy ilyennek tartott látomások és kinyilatkoztatások körül.

A tévedések forrásai
1. A kijelentés félreértése
2. A szent történetekre vonatkozó látomások és kinyilatkoztatások apró részleteiben való naiv hit
3. Amit az, aki a revelációt kapta, a magáéból hozzáadott
4. A leírók és kiadók által ejtett hibák
Biztosan hamis revelációk forrásai
1. Csalás
2. A fantázia
A politikai jövendölések

A szellemek megkülönböztetése.

Fontos szerepe a misztikában
Tárgy
Mód
Alany
A nők
A gyermekek
Hatások és következmények

A lelkivezető és a kísérő jelenségek.

Kellékek az igazi misztikusban
az alázatosság
az engedelmesség
hűség a szabályokhoz és a közös élethez
a lelki béke
a cselekedetek és hajlamok tisztasága
a magatartás és szavak méltósága
öröm a szenvedésben

A szemlélődésre hivatottak szenvedéseinek okai.

Általános tudnivalók
A szemlélődésre hivatottak szenvedéseinek okai 320
A szenvedések tartama
Tévedések
Külső szenvedések
A kísértések
Lelki szárazság
A lelki szárazság okai
A lelki szárazság előnyei
A lelki szárazság ellenszerei
A lelki szárazság fajai
A szenvedéssel a boldogság is fokozódik
Az ördögi ostrom és megszállottság
Az ördögi megszállottság

A misztika és az élet.

A misztikusok és a kér. társadalom
Fink Mária Bonaventura iskolanővér. (1894. március 14—1922, március 26.)
Lucie Christine. (1844—1908)
Jaegen Jeremos (1841—1919)
Contardo Ferrini (1859—1902)
Bibliográfia
Névmutató
Tárgymutató
Rövidítések

Leírás

„Előszó.

Hosszú éveknek kellett elmúlniok, míg az Aszkétikának megígért és sokaktól sürgetett testvérpárjával, a Misztikával a nyilvánosság előléphetek.

Oka a késedelmemnek nemcsak egyéb hivatalos elfoglaltságomban keresendő, hanem abban a körülményben is, hogy a Misztika bonyolult kérdései több s hosszabb tanulmányt és olvasottságot követelnek attól, aki ezen a homályos területen másoknak némi biztos eligazodást és tiszta fogalmakat nyújtani akar.

Nem hízelgek magamnak azzal, hogy a Misztika tudományát e könyvben csak valamivel is előbbre vittem. Nagyon megelégszem azzal, ha kartársaimnak, a teológiai tanároknak, magyar nyelven eddig annyira nélkülözött valamelyes vezérfonalat adhatok. De szolgálatot vélek tenni a nagyközönségnek s, amely az Aszketikát meglepő jóakarattal fogadta és felkarolta.

A misztika iránti érdeklődésnél ugyanis csak a tájékozatlanság nagyobb azzal szemben. A fogalmak zűrzavarát csak fokozzák az irodalmi munkák és nyilatkozatok, amelyek olyan egyénektől származnak, akik a nagyközönség előtt méltán tekintélynek örvendenek. Lássuk tehát tisztán a katholikus felfogást a misztika kérdéseiben, amint ez azok műveiből leszűrődik, akiket e téren általában klasszikusoknak ismerünk.

Célom mindenekelőtt gyakorlati. Az Egyházban mindig voltak és lesznek misztikus lelkek, ma is vannak. Bár az ilyenek Istennek különös gondviselését élvezik, de az üdvösség örök rendje szerint vezetésre és ellenőrzésre ezek is rászorulnak. Szükséges tehát, hogy a papnak, aki a híveknek összességéé, meglegyen az érzéke és jártassága, a misztika útján is eligazítani és biztos kézzel vezérelni az erre hivatottakat. Az elfogultság és tapasztalatlanság e téren nem ritkán azt eredményezheti, hogy az ébredő misztikus kegyelmeket éppen az fojtogatja és fonnyasztja el, aki azok ápolásara hivatott, vagy pedig legalább is a legnagyobb nyugtalanságba ejti és legégetőbb szenvedésekbe meríti azokat a lelkeket, akik hozzá vezérfényért és enyhüléséért folyamodnak. Valamennyien ismerünk hasonló eseteket a szentek életéből.

Ha pedig könyvem netalán olyan egyén kezébe kerül, aki úgyszólván öntudatlanul misztikus kegyelmeket kapott Istentől, örömmel és vigasszal ébred majd azok megismerésére, és indítást kap, hogy azok fejlődése elől minden akadályt elhárítson.

Könyvemet a Bölcsesség Székének, a Boldogságos Szűzanyának, oltalma és pártfogása alá helyezem.

Szeged, 1935.”

(Visited 414 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Müller Lajos S. J.: Misztika” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…