Oláh György: Görögtűz

600 Ft

Szerző: Oláh György
Cím: Görögtűz
Kiadás éve: 1926.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 112
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • Epub

Tartalom:

 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
XIII.
XIV.
XV.
XVI.
XVII.
XVIII.
XIX.
XX.
XXI.
XXII.
XXIII.
XXIV.
XXV.
XXVI.
XXVII.
XXVIII.
XXIX.
XXX.
XXXI.
XXXII.
XXXIII.
XXXIV.
XXXV.
XXXVI.
XXXVII.

Leírás

„A HEGYEK HÁTÁN fényterítő vonult át. Mikor a hegység tövéhez ért, felragyogtak a lejtőn szétszórt apró kockák: a város. Sok, sok fehér pont villant meg: a napsütötte házfalak. A cseréptetők virítottak, vörössárgán, mint a kacsa lába. A templomtornyok bádogsüvege is világított. Aztán elbágyadt minden, a ragyogás lehunyta szemét. A fényfoszlány már künn úszott a mezőkön…

Bodrogterebes a hegyek lábán épült, apró domb-dudorokon. Tyúkszemein az összenőtt három hegykupolának.

Az utcák két nap óta kihaltak, még az állomás épületei körül sem volt moccanás. Nem szólt jelző-harang, a villamoscsengő örökös tücsökcirpelése is elállott. A vágányok acélerezete fölött madarak kergetőztek. A raktár előtt egy marhakocsisor aludt. Egy fával megrakott szerelvény virrasztóit mellette megbolygatlanul…

Egyetlen vasutas állott a hálózaton. Jóllakottan gereblyélte lombos bajuszát. Mosolygott ferdén vágott táskás szemhéjaival, mintha álmában mosolyogna.

Egyszer csak a felső pályaház felé fordul.

— Hahó, vonat jön!

Ott kúszik a jegenyék mögött, szaporán köpköd az égre hosszú bárányfelhő-füzéreket.

— Valami páncélvonat? — Kéménye nincs; csonka üstből repkednek az apró felhők. Az első négy kocsi kopaszon szürkéllik: páncélkocsik.

Az ívlámpaerdő fagyottan áll. A jelzőkarok nem csördülnek meg tisztelgésre, óvatosan lassít a sínekkel televonalozott táblán, belsejéből járőr csepereg ki, feltűzött szuronnyal járják be az üres állomást. Főhadnagyuk a kövér vasutast fogja faggatóra:

— Van-e katona a városban, öreg?

— Nincs itt, kérem alásan, egy fia sem. Tennapelőtt ment el az utolsó Céke felé. Nem tudom, hol kapják meg őket az elvtárs urak.

— Elvtárs a halál! Tanulja meg öreg, hogy már nincsenek elvtársak — rivall rá a kis tiszt mámorosan.”

(Visited 139 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Oláh György: Görögtűz” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .