Akció!

Schütz Antal: Aquinói Szent Tamás szemelvényekben

1 845 Ft

Szerző: Schütz Antal
Cím: Aquinói Szent Tamás szemelvényekben
Alcím: Magyarul és latinul. Kiválogatta, bevezette, fordította és magyarázta Schütz Antal.
Kiadás éve: 1943.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 480
Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

Elüljáróban
Aquinói Szent Tamás
     Jelentősége
     Az egyetem a 13. században
     Élete
     Művei
     Egyénisége
     Gondolatvilága
     Sorsa a századokon keresztül
     Szent Tamás ma
A Summa Theologica tartalma
     Az első rész (I)
     A második rész első fele (1II)
     A második rész második fele (2II)
     A harmadik rész (III) 82
A Summa Theologica első részéből
     Általános tájékoztató
     A szenttudomány szükségessége (I 1, 1)
     Vajjon tudomány-e (I 1, 2)
     Vajjon önmaga által ismeretes-e, hogy van Isten (12, I)
     Vajjon van-e Isten (I 2, 3)
     Vajjon azonos-e az Isten az ő lényegével avagy természetével (13,3) 122 Vajjon Istenben egybeesik-e a mivolt és a létezés (13,4)
     Vajjon a jó és a való azonos dolgok-e (I 5, 1)
     Vajjon minden való jó-e (I 5, 3)
     Vajjon vannak-e eszmék (I 15, 1)
     Vajjon az igaz és a való feicserélhető-e (I 16, 3)
     Vajjon a jó meggondolás szerint előbb van-e mint az igaz (1 16, 4)
     Vajjon mindenre kiterjed-e az isteni gondviselés (I 22, 2)
     Vajjon az emberek előre vannak-e rendelve (predestinálva) Istentől (I 23, 1)
     Vajjon Isten mindenható-e (I 25, 3).
     Vajjon a szeretet eredése az isteni valóságban nemzés-e (I 27, 4) 154 Vajjon meg lehet-e találnunk a teremtményekben a Szentháromság nyomait (I 45, 7)
     Vajjon több angyal megfér-e egy helyen (1 52, 3)
     Vajjon az értőelv a testtel úgy egyesül-e mint formája (I 76, 1)
     Vajjon kell-e cselekvő értelmet tételezni (I 79, 3)
     Vajjon az embernek van-e szabadakarata (I 83, 1)
     Vajjon Isten cselekedhetik-e valamit a valókban gyökerező rend ellen (I 105, 6)
     Vajjon az egyik angyal beszél-e a másikkal (I 107, 1)
A Summa Theologica második részének első feléből
     Általános tájékoztató
     Vajjon az emberi mivolttal velejár-e cél végett cselekedni (1II I, 1)
     Vajjon a boldogság valami teremtett jóban van-e (III 2, 8)
     Vajjon a tárgy szükségességgel indítja-e az akaratot (111 10,2)
     Vajjon az akarást megelőző fontolgató mérlegelés a végtelenig megy-e (III 14, 6)
     Vajjon kell-e az emberi akaratnak az isteni akarathoz hasonulnia avégből, hogy jó legyen (III 19, 10)
     Vajjon a kivánságos lélek indulatai különböznek-e a bátorságos lélek indulataitól (III 23, 1)
     Vajjon az ifjakban és a részegekben dúsabban tenyészik-e a remény (III 40, 6)
     Vajjon helytáll-e az erény meghatározása (III 55, 4)
     Vajjon négy sarkalatos erény van-e (III 61, 2)
     Vannak-e istenies erények (III 62, I)
     Vajjon az erkölcsi erények a középszerben vannak-e (III 64, 1)
     Vajjon az ajándékok különböznek-e az erényektől (III 68, 1)
     Vajjon helyes-e a bűn okául vallani a test kívánságát, a szemek kívánságát és az élet kevélységét (III 77, 5)
     Vajjon a törvény az értelem dolga-e (III 90, 1)
     Vajjon lehet-e osztályozni az ítélkező jellegű előírásokat (1II 104, 4)
     Vajjon az Újszövetségben van-e helye bizonyos tanácsoknak (III 108, 4)
     Vajjon az ember akarhatja-e és teljesítheti-e a jót kegyelem nélkül (III 109, 2)
A Summa Theologica második részének második feléből
     Tájékoztató
     Vajjon a fejedelem elveszíti-e hitehagyása által alattvalói fölött való uralmát úgy, hogy azok nem tartoznak neki engedelmeskedni (211 12, 2)
     Vajjon mindenki kívánja-e a békét (211 29, 2)
     Vajjon a háborúskodás mindig bűn-e (211 40, 1)
     Szabad-e a háborúban csellel élni (211 40, 3)
     Vajjon helyes-e a jogot természeti és tételes jogra osztani (211 57, 2)
     Vajjon a népek joga (ius gentium) azonos-e a természetjoggal (211 57, 3)
     Vajjon helyesen határozzuk-e meg az igazságot, mikor azt mondjuk, hogy állandó és állhatatos akarás mindenkinek megadni a maga jussát (2II 58, 1)
     Vajjon a bírónak mindig az írott törvények szerint kell-e ítélni (211 60, 5)
     Vajjon helyes-e az igazság két külön fajtáját különböztetni, úgymint a kölcsönös és az osztó igazságot (211 61, 1)
     Vajjon a bírói ítéletekben van-e helye személyeskedésnek (211 63, 4)
     Szabad-e megölni a bűnözőket (2II 64, 2)
     Vajjon bizonyos esetekben meg van-e engedve bármely testtag megcsonkítása (2II 65, 1)
     Lehet-e a vádlottnak halálos bűn nélkül tagadni azt az igazat, amely halált idézne fejére (211 69, 1)
     Szabad-e az ügyvédnek igazságtalan ügyet védem (211 71, 3)
     Szabad-e valamit az értékénél drágábban eladni (2II 77, 1)
     Bűn-e elfogadni kamatot a kölcsönért (211 78, 1)
     Vajjon helyénvaló-e imádkozni (211 83, 2)
     Vajjon a babonának több faja van-e (211 92, 2)
     Vajjon a kegyelet irányul-e meghatározott emberekre (211 101, 1)
     Vajjon a nagyratörő lelkűiét erény-e (211 129, 3)
     Vajjon a szüzesség különb-e a házasságnál (211 152, 4)
     Vajjon a tevékeny élet különb-e mint a szemlélődő (211 182, I)
A Summa Theologica harmadik részéből
     Tájékoztató
     Megfelelő volt-e, hogy Isten testet öltött (III 1, 1)
     Vajjon az Igének az emberséggel való egyesülése a személyben ment-e végbe (III 2, 2)
     Vajjon bármely isteni személy ölthetett volna-e testet (III 3, 5)
     Helyes volt-e inkább a Fiúnak felvenni az emberséget, mint más isteni személynek (III 3, 8)
     Vajjon Krisztus az Egyháznak feje-e (III 8, 1)
     Vajjon az antikrisztust szintúgy az összes gonoszok fejének lehet-e mondani (III 8, 8)
     Vajjon Krisztus megfelelő időben jött-e a világra (III 35, 8)
     Vajjon a napkeleti bölcseknek megjelenő csillag az ég csillagai közül való volt-e (III 36, 7)
     Vajjon a szentségek szükségesek-e az üdvösségre (III 61, 1)
     Vajjon a szentségekben van-e kegyelmet okozó erő (III 62, 4)
     Vajjon hét szentségnek kell-e lenni az Egyházban (III 65, I)
     Vajjon a keresztség ehörli-e a jelen élet bűnkövetkezményeit (III 69, 3)
     Vajjon Krisztus egész kiterjedtségével van-e jelen az Oltánszentségben (III 76, 4)
A Summa contra gentilesből
     Mi a szerző szándéka ezzel a művével (Ctra gent. 12)
     Aminek az ész nem tud a végére járni, azt helyes hivés végett előterjeszteni (Ctra gent. I 5)
     A másvilági boldogság hogyan elégíti ki az ember minden vágyát (Ctra gent. III 63)
A megvitatásokból
     Mi az igazság (Quaest. disp. de vérit. I I)
     Vajjon az ember megérdemli-e a tanító nevét és képes-e mást tanítani, vagy csak Isten képes erre (Quaest. disp. de vérit. XI 1)
     Vajjon az eladó köteles-e az eladott dolognak hibáját felfedni a vevő előtt (Quaest. quodlibet. II 5, 10)
     Vajjon az ember bűn nélkül kívánhatja-e megtanulni a mágikus tudományokat (Quaest. quodiibet. IV 9, 16)
     Vajjon mi erősebb: az igazság vagy a bor vagy a király vagy az asszony (Quaest. quodiibet. XII 14, 20)
A hittudományos kommentárokból
     Vajjon a szülő parancsa kényszeríthet-e valakit házasságra (in Lomb. disp. XIX I, 4)
     Boldogok az irgalmasok, mert irgalmasságot nyernek (Catena aurea in Matth. 5, 3)
     Szent Pál elragadtatása (In Cor. II 12, 1—3)
Az Aristoteles-kommentárokbói
     A logikáról általában (Anal. post. I lect. 1).
     A természet és a matematika nézőpontja (Phys. II lect. 3)
     A tejútról (Meteor. I lect. 12)
     A lélek mivolta (De anima II lect. 1)
     A metafizika mivolta (In XII libros metaphys.)
     Az ellenmondás elvének igazsága (Metaph. IX. lect. 5)
     Az erkölcsbölcselet mivolta (In X Eth. lect. 1)
     A barátságról (Eth. VIII. lect. 1)
     Az uralkodás és szolgaság (Pol. I lect. 3)
A kisebb tudományos művekből
     A természet titkos folyamatai (De operationibus occultis)
     Örökkévaló-e a világ (De aeternitate mundi)
     A kormányzat. Cyprus királyához (De regno)
     Mi jobb a közösségnek: egy vagy több ember kormányzata alatt állni (De regno I 2)
     A többek uralma könnyebben fajul zsarnoksággá (De regno I 5)
     A király tiszte (De regno I 12)
     A kormányzás módja (De regno I 14)
     Milyen vidéket kell választani a királynak telepítésre (De regno 112)
     Az önellátás (De regno II 3)
     A lakosság gyönyörűségéről is kell a királynak gondoskodni (De regno II 4)
     Hogyan kell kormányozni a zsidókat (De regimine Iudeorum)
     Vajjon az angyalok parancsukkal mozgatják-e az egeket az Istentől kapott hatalommal (Declaratio 36 quaest. 3)
     Vajjon az angyal az ő parancsával a Föld egész tömegét képes-e felemelni a Holdig (Declaratio 36 quaest. 5)
     Vajjon, ha az égitestek mozgása megszűnnék, minden elemekből összetett romlékony test egy szempillantás alatt elemeire bomolnék-e (Declaratio 36 quaest. 11)
     Vajjon az iskolákban szabad-e vitatásra feltenni ezt a kérdést, hogy Krisztus lelke és általában az értelmes lelkek bujtásból jönnek-e (Declaratio 36 quaest. 22)
     Vajjon a pokol a Föld közepén van-e vagy azon a tájon (Declaratio 36 quaest. 24)
     Lebet-e megtudni a Föld felületének a középtől való távolságát (Declaratio 36 quaest. 25)
     Szabad-e képviselni azt a vélelmet, hogy az egyetemes feltámadás után a Hold jobban ragyog mint a Nap stb. (Declaratio 36 quaest. 27)
     Vajjon biztos-e, hogy az angyalok az égitestek mozgatói, ha feltesszük, hogy nem közvetlenül Isten mozgatja azokat (Declaratio 42 quaest. 4. 5)
     Vajjon az ember az ész szemével képes volna-e látni mindent, ami végbemegy más ember belsejében stb. (Declaratio 42 quaest. 38)
     A fogalmak (Declaratio 108 dub. I)
     A fény (Declaratio 108 dub. 7)
     Az örökkévalóra irányuló rendelkezés előbb van-e mint az időre irányuló (Declaratio 108 dub. 15)
     A lélek léte kimerül abban, amit a testtel kell közölnie (Declaratio 108 dub. 34)
     A mágusoknak megjelenő csillag (Declaratio 6 quaest. 1. 2. 3)
     A hitvita (De rationibus fidei 2)
     Predestinácio és szabadság (De rationibus fidei 10)
     A vitatkozás (De fallaciis 1)
     A vitatkozás négy fajtája (De fallaciis 2)
     A négy ellentét (De quattuor oppositis)
A lelki művekből
     Az angyali üdvözlet magyarázata (Expos. super, salut. angel.)
     A teológiai tanár hivatása (Principium)
     Lauda Sion
     A tanulmányozás helyes útja (Epistula)
     Imádság diktálás vagy igehirdetés előtt (Oratio)
Betűrendes tartalommutató

Leírás

„Elüljáróban

Szent Tamást épen csak hírből ismerni vagy távolból dicsérni, ma már a magasabb műveltség alapigényével összeegyeztethetetlen. Viszont közvetlenül műveiből megismerni a súlyos léptekkel haladó latinul író középkori mély gondolkodót, a szakemberek dolga.
Ez a könyv szemelvényekben, fordításban, magyarázatokkal akarja bemutatni Szent Tamást. Kiknek? Elsősorban kezdő bölcselőknek, hittudósoknak, akiknek egyúttal híd akar lenni magának Szent Tamásnak műveihez. Elsősorban ezek kedvéért közli a latin szöveget is, ahol fájdalmasan kellett nélkülözni a teljes szenttamási szöveg kritikai kiadását; természetesen iparkodtam mindenütt az elérhető legjobb szöveget adni. Azután szól ez a kiadás jogászoknak, szociológusoknak, s általában mélyebb műveltségre törekvő elméknek.
Persze, erre a gyűjteményre is az antológiák közös sorsa vár. Némelyek az itt közölt szövegek között sokat fölöslegesnek találnak, mások még többet fájdalommal nélkülöznek. Ez utóbbiak közé tartozom én is. De a szükség itt is nagyobb hatalomnak bizonyult, mint a vágy. Azonban a jóakaratban nem volt hiba. Ezért közöltem Szent Tamás fő összefoglaló művének, a Summa theologica-nak teljes tartalmát is.
A szemelvények kiválogatása abból a szempontból történt, amely lehetővé tette, hogy az olvasó megalkossa Szent Tamás tárgyilagos gondolkodói képét. Lehetett volna csupa olyan szemelvényt közölni, amely Szent Tamást mint a bölcselet időn fölül álló gondolkodóját mutatja be; viszont nem került volna nagy fáradságba csupa olyant találni, amely őt kora szellemi színvonalához kötött tudósnak tünteti föl. Iparkodtam itt is az Aristoteles és Szent Tamás ajánlotta arany középúton maradni.
Külön számot vetettem a kezdők igényével, és azért jóllehet Szent Tamás munkásságának és irodalmi formáinak gazdagságába is akartam némi betekintést adni, mégis a szemelvények jelentékeny részét a kezdőknek szánt, Szent Tamás legérettebb bölcseségét és tudományát tartalmazó Summa Theologicából vettem. Egyébként is gondoskodtam, hogy a szorgalmas használó Szent Tamás e fő művének alapvető gondolatait és alapvető tartalmát megismerje.
A magyarázatok ugyanezt a célt akarják szolgálni. Sőt többet. Nemcsak kulcsot akarnak adni a szenttamási szövegek megértéséhez, hanem igyekeznek beleállítani Szent Tamást az emberi gondolkodói munka folytonosságába, mintegy az intellectus humanus perennis távlataiba. Ezért is hosszas meggondolás után nem a töredékes kommentálást választottam, hanem a didaktikailag sugalmazott összefüggő magyarázatokat. Ezeket könnyebb is olvasni. Hogy a magam összefoglaló munkáira, a Dogmatikára és Bölcseletre (mindkettő második kiadásban) gyakrabban utaltam mint más szerzőkre, talán megértésre talál.
Még egy szót a fordításról. Itt a magától értődő egyetemes érvényű Pázmány-féle kánon mellett («mintha magyar embertől először magyarul íratott volna») arra törekedtem, hogy világos, érthető, folyamatos, jól olvasható szöveget adjak. Ez a szöveg helyenkint világosabb mint magának Szent Tamásnak szövege, még azok számára is, akik jól ismerik a szent gondolatvilágát és nyelvét. A fordítás valamivel színesebb is mint az eredeti. Attól tartottam, hogy máskülönben nem olvassa a mai ember, akiről nem lehet mondani, hogy a tárgyi lelkesedés elnyom benne minden formai igényt. Számolnom kell azzal, hogy akadnak, kik rosszalják merészségemet, bár a Jeunesse új Summa-fordítása sokszor sokkal merészebb. Akadnak olyanok is, akik szívesen vettek volna még gyökeresebb munkát. Én ki akartam elégíteni a mai olvasó igényeit is, hű is akartam maradni Szent Tamás szelleméhez. Ezzel középvonalra helyezkedtem és vállaltam az ilyen helyre húzódottak sorsát: mindkét szélső üti. De végre is ebben a korántsem általánosan szabályozott ügyben a magam törvényét kellett követnem.
Sok fáradság és ügyszeretet van összesűrítve ebben a könyvben. Adja Isten, hogy áldásos útkészítője legyen Szent Tamásnak a magyar téreken.

Budapest, 1943 márc. 7.

Schütz Antal

(Visited 361 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Schütz Antal: Aquinói Szent Tamás szemelvényekben” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…