Leírás
„1. Szertartások.
1. Miért tiszteljük Istent külsőleg is?
Mert így követeli az Isten és emberi természetünk.
Az istentiszteletkor előírt külsőségeket szertartásoknak nevezzük.
Az Ószövetségben maga az Isten rendelt szertartásokat. A Tízparancsolat és Isten többi parancsa többnyire csak általános tartalmú, pl. «Tiszteld atyádat és anyádat»; a parancsteljesítés módját és részleteit az Úr az elöljárók döntésére és lelkiismeretünkre bízta. Egyedül csak az istentiszteletre vonatkozóan írta elő az Úr a legkisebb részleteket is, az alakot, méretet, anyagot, minőséget, az áldozat módját stb.
Az Újszövetségben pedig az Úr Jézus hosszú gyalogutat tett, hogy részt vehessen a templomi istentiszteleten. Bárányszelídsége csak egyetlen egyszer változott szent haraggá, amikor Isten házát üzérkedésre használták.
Az ember lélekből és testből áll és az Isten dicsőítéséből mind a kettő ki akarja venni részét. (Szóbeli ima, kézösszetétel, térdhajtás stb.)
Amióta ember él a földön, mindig szertartás szerint tisztelte s imádta az Istent. Lelkünknek természetében rejlik, hogy belső érzelmeinket külső jelekkel is nyilvánítsuk.
A mindennapi élet is tele van szertartásos külsőségekkel, pl. az illemszabályok, kézfogás, köszöntés, kalapemelés, meghajlások, névnapi üdvözletek, ünneplős ruha, királykoronázás, magasabb rangú hivatalnokok beiktatása, szoborleleplezés stb. A szertartások illemszabálya Isten iránt.
Már a természetünket is úgy alkotta az isten, hogy örömünk nevetésben, gyászunk sírásban, szégyenkezésünk pirulásban, az anyai szeretet a gyermek ölelésében, becézésében, csókjaiban nyilvánul meg.
Az Anyaszentegyház hivatalos szertartásait közös, latin műszóval liturgiának nevezzük.
A liturgia alapelemeit az Úr Jézus rendelte és azokat a Szentlélek vezérelte Egyház egészíti ki.”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.