Weck István – Dr. Schmidt Ferenc: Korunk misztikus ábrái

550 Ft

Szerző: Weck István — Dr. Schmidt Ferenc
Cím: Korunk misztikus ábrái
Kiadás éve: 1941.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 105
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • Epub

Tartalom:

JELVÉNYDIVAT ÉS A BENNE REJLŐ MISZTIKUM
     I.
SZERKEZETI SZEMLÉLET
     II. A LELKI SZERKEZET ÉS A MÉRTANI SZERKEZET ÖSSZEFÜGGÉSE.
     III. LELKI TÉNYEK.
     IV. LELKI TÉNYEK ÖSSZEFÜGGÉSE.
     V. A LELKI TÉNYEK ÖSSZHANGJA
     VI. MŰKÖDÉS A TENGELYEKEN.
VII. ZÁRT MISZTIKUS ÁBRÁK
     1. DÁVID CSILLAGA
     2. SZOVJET CSILLAG
VIII. A NYÍLT MISZTIKUS ÁBRA A KERESZT.
     A. KERESZT SZÜLETÉSE.
     B. A KERESZT JELENE
          1. AZ EMBERISÉG ÚTJA A KERESZT JEGYÉBEN
          2. A KERESZT HÁROMSZÖGELÉSE
     C. A KERESZT JÖVŐJE
IX. MISZTIKUS ÁBRÁK A KOORDINÁTA RENDSZERBEN ÉS ANNAK SÍKJAIBAN.
     1. DÁVID CSILLAGA A TENGELYEN
     2. SZOVJETCSILLAG A TENGELYEN
     3. KERESZT A TENGELYEN
     4. A SZENT KORONA FERDE KERESZTJE
     5. A MÉRTANI SZERKEZET NÉLKÜLI ŐS-SZERKEZET: A FASCIO
     6. A HOROGKERESZT JELENTŐSEGE
     7. A NYILASKERESZT UTALÁSAI
AZ ÁBRÁK HARCA
     MIT NEVEZÜNK AZ ÁBRÁK HARCÁNAK?
     1. A KERESZT ÉS A ZSIDÓCSILLAG HARCA
     2. A KERESZT ÉS A SZOVJETCSILLAG HARCA
     3. A HOROGKERESZT ÉS A SZOVJETCSILLAG HARCA
FÜGGELÉK
     MI A FILOZOPSZICHOTECHNIKA?
     VISELJÜNK VAGY NE VISELJÜNK JELVÉNYT?

 

Leírás

„JELVÉNYDIVAT ÉS A BENNE REJLŐ MISZTIKUM
 
I. 

Mérnök barátommal találkoztam az Andrássy-úton. Megálltunk, beszélgettünk. Megtárgyaltuk a világ rohanó eseményeit és arra a már banálissá vált megállapításra jutottunk, hogy bizony, olyan időket élünk, amikor egy év eseményeinek sokasága meghaladja a rendes békeidők fél évszázadát. Jóval meghaladja.

Beszélgetés közben szóba került a vallások, a politikai világnézetek egymás közötti harca. Barátom egyszerre csak megfogta kabátom hajtókáját és kérdően nézett rám.

— És innen hol a jelvény?

— Nem viselek jelvényt, — mondtam és csodálkoztam hirtelen kérdésén.

— Pedig ez ma divat, ma minden ember a gomblyukában hordja a világnézetet…

— Nem hódolok az ilyen divatnak, mégis remélem elhiszed, hogy a meggyőződésem annál szilárdabb.

Hosszan beszélgettünk még ezután s barátom egész komoly alapon kifejtette, hogy nem is olyan jelentéktelen dolog az, hogy a mai rohanó világban a jelvény, pontosabban a jel jellemez egy-egy irányt.

— Van ezekben a jelekben, amelyeket egy-egy vallás, egy-egy állam, vagy politikai párt, esetleg világnézet szimbólumaként használnak, valami különösen misztikus. Ezek a jelek önként, minden előre megfontolás nélkül, úgyszólván spontán adódtak és a misztikus az bennük, hogy amennyiben geometriai ábrát mutatnak, én mint technikus bizonyíthatom neked, hogy pontosan, tévedésmentesen megjelölik annak a pártnak, annak a vallásnak, világnézetnek, államnak a történelemben, de még közelebb is a jelen világkáoszban levő szerepét, pontosan mutatják a leellenőrizhető múltját és jelenét és az élőre látható jövője róluk hibátlanul leolvasható.

Csodálkozva hallgattam ezt a fejtegetést, mert még a gondolata is távol állt tőlem, hogy korunk jelvényeiben misztikumot, még kevésbé fátumot véljek meglátni, de további fejtegetése annyira magával ragadott, hogy levezetései nyomán egyre jobban megszilárdult bennem az a hit, hogy mondatait komoly tanulmány előzte meg. Elképzeltem őt, amint dolgozóasztala fölé hajol és vonalzójával és körzőjével megszerkeszti ezeket a jelenkor divatos ábráit, matematikai mérésekkel és geometriai szögeléssel tételeket állít fel bennük és általuk… De folytassuk barátom szavait, amint nekem a maga igazát magyarázza… A kérdésem a következő volt:

— Mit tartasz tulajdonképpen misztikus ábráknak?

Válasza rövid, de velős.

— Misztikusak azok az ábrák, melyek szerkezetiek. A szerkezet utal mindarra, ami kifejezhetetlen, de az emberi életben hajszálpontosan bekövetkezik.

Vegyük sorra korunk jeleit, melyekben barátom misztikumot, múlt pontos regisztrálását, a jelen tényeit és a jövő előrevetítését meglátja… Ezek: a kereszt, a kereszténység egyszerű, nyílt, fölséges jelvénye. Dávid csillaga, a zsidóság zárt, titkolódzó ábrája. S a politikaiak közül itt van a horogkereszt, a maga feltétlen iránytjelző nyíltságával. Barátom szerint ezek a jelek egytől egyig háromszögelhetők, azaz segédvonalak meghúzásával háromszögekre oszthatók. Ez mutatja életképességüket, eltekintve a zárt, illetve nyíltságukban rejlő jellemüktől. És itt van a szovjet-csillag a maga szerkeszthető, de rejtélyes szerkezetével.

Még egy utolsó kérdés.

— Mit jelent az, amit az előbb mondtál, hogy ezek az ábrák szerkezetiek?

A válasz ismét világos, egyszerű és meghatóan szép volt.

— Szerkezeti az, ami mértanilag kimutatható és számtanilag igazolható. Az pedig, hogy a bennük fekvő utalások bekövetkeznek, az technikával magyarázható és a konstrukcióval igazolható…

Ennek a beszélgetésnek alapján született meg ez a könyv.”

(Visited 258 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Weck István – Dr. Schmidt Ferenc: Korunk misztikus ábrái” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .