Leírás
„- Így aztán nem csoda, ha tönkre megyünk! Szép társaság, mondhatom! Ezek akarnak újságírók lenni?
– De kérem, szerkesztő úr, tessék meghallgatni! Arról végre nem tehet az ember…
– Micsoda? Nem tehet?!! Még így mer beszélni, maga tökfilkó? Már hogy nem tehet? hát ki tehet róla? Talán a skót rinocéroszhoz címzett manchesteri fogadó portása tehet róla, hogy maga tehetségtelen fráter és hogy lump?
– Hallgasson már meg, szerkesztő úr, hiszen azt akarom megmagyarázni…
– Tudom, óh tudom, hogy maga már meginterjúvolt egy exkirályt, két miniszterelnököt, egy maharadzsát, egy ál-walesi herceget, egy sztratoszféra-repülőt és három külföldi filmsztárt. Tudom… Mindig a babérjain pihen… Állandóan pihen… a babérjain!… Ettől aztán nem lesz jobb a holnapi lap. Egyáltalán: lapunk rosszabb, mint valaha!… Rosszabb!! Ki meri mondani, hogy nem rosszabb? Mi? Ki mer nekem ellentmondani? Ha?… merje valaki kétségbe vonni, hogy lapunk nem a legrosszabb Európában!!
A viharos párbeszéd a Pesti Híradó szerkesztőségében zajlott le – ahogyan mondani szokás. Kabóczai, a szerkesztő, pulykavörös arccal ordítozott, míg Jávorka, a riporter, a sértett önérzet fájdalmas pózában hallgatta. Egy darabig hiábavaló kísérleteket tett, hogy kimagyarázza magát, végül ő is dühbe jött, fejébe csapta a kalapját. – A kalapot, a felelős szerkesztő magas és pulykavörös színe előtt! – rántott egyet a vállán, körülbelül olyan mozdulatot tett, mintha valaki azt akarja mondani: Ejh, pukkadj meg! aztán elment. Jól bevágta az ajtót. Csak úgy zúgott. Hátmeghy, a főszerkesztő hátramozdítója úgy megrémült a külső szobában, hogy ijedt nyúlfejét két válla közé kapta és majdnem az íróasztal alá bújt, mert azt hitte, hogy Jávorka tévedésből őt fogja lenyelni. De nem így történt, Jávorka rá sem hederített, lerohant a lépcsőn, mire Hátmeghynek visszatért a vér e szívébe, kihúzta suta alakját, az alázatnak és a megbotránkozásnak meghatározhatatlan keverék arckifejezésével nézett fújva és vörös arccal belépő főnökére, mint, aki azt mondja: Hallatlan!… Hallatlan, hogy mit mernek ezek a mai fiatalok! A fő-szer-kesz-tő úrral szemben!…”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.