Leírás
„I. FEJEZET.
Süle Viktor.
— Igenis, tanár úr kérem, emlékszem már! A víz kémiai képlete: hrm… hrm… hrm…
— Ugyan, ne köszörülje már annyit a torkát!
— Igenis, tanár úr kérem, hrm… hrm… a víz kémiai képlete… hrm … O… hrm… 2… hrm… H… hrm… 2.
— Micsodaaaaaa?
Buumm!… és csörömpölve hullott a padlóra az ablaküveg.
A fiúknak elakadt a lélekzete és ijedten az ablak felé néztek. A vashámor tájékán hatalmas, feketés-barna füstoszlop emelkedett az ég felé. Ekkor már szólt a hámor vészjelző szirénája. Vérfagyasztóan búgott. A betört ablakokon keresztül pedig a szél, a csendesen hulló havat fújta be az osztályba, és mindez néhány pillanat alatt.
Mi történt?
A folyosó felől ajtók csapkodása, fiúk kiáltozása és futkosása hallatszott. A tanár úr csendet intett, azután kiment, hogy érdeklődjön. A diákok erre felugráltak helyükről és a betört ablakokhoz tódultak.
— Csaknem minden ablak betörött — mondotta a folyosón valaki.
— Rendkívül erős robbanás történhetett a hámorban — felelte rá másvalaki.
A folyosón végigment az igazgató úr és benézett az egyes osztályokba. Miután meggyőződött, hogy valóban majdnem minden ablak betörött: haza küldötte a fiúkat.
Ez volt a robbanás jobbik oldala, legalább a diákok szemében. Nem is kellett kétszer mondani. Néhány pillanat alatt üres volt az osztály, nem sokkal később az egész iskola.”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.