Dr. Osgyáni Rónay Károly: A Tóra és népe

450 Ft

Szerző: Dr. Osgyáni Rónay Károly
Cím: A Tóra és népe
Alcím: A zsidókérdés megvilágítása
Megjelent: 1929.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 75
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

ELŐSZÓ.

Bevezetés.
A vallások szerepe az ember életében | A Tóra, Talmud és Sulkhan-Arukh egymáshoz való viszonya.

I. A Tóra mint történelem.
A verejtékes munka Jahve átka | A pontos genealogia a hit alátámasztója | Ábrahám feleségének homályos szerepe | A zsidók visszaélnek az egyiptomiak bizalmával | A Tóra elbeszélő részének célja.

II. A Tóra mint törvénykönyv.
Jahve kultuszát tárgyazók | A zsidó nemzet fennállását és hatalmát tárgyazók | A nép szaporaságának előmozdítását célzók | Magánjogi és büntető törvények | Közgazdasági és szociális jellegűek | A szombat év és a kürtölés éve | Felebarát és jövevény alatt mit ért | Törvényt megtartók jutalma, törvénytörők büntetése | Jézus és a Tóra.

III. A Tóra és a zsidó állam.
A „héber” név eredete | A teokrácia — bírák — zavaros korszaka | A zsidó nemzeti hős- és fénykora. Saul, Dávid, Salamon. | Jeremiás vádjai népe ellen | A görög kultúra hatása | Világvallássá alakulásának akadálya | Makkabäusok szabadságharca.

IV. A diaszpóra és a Talmud.
Dániel és Eszter könyve | A zsidók mindenütt mint kapitalisták szerepelnek | Befolyásuk Rómában, Julius Caesar adta kiváltságok | Philon neoplatonikus tanítása | Herodotos fel sem említi a zsidókat | A zsidók és őskeresztények nehéz szétválasztása | A Talmud megírása és annak keresztényellenes volta | Talmud és Evangelium | A Sulkhan-Arukh szerkesztése | Annak elfogadása a magyar zsidóság által | A Sulkhan-Arukh kivonatos tartalma | A Talmud hatása a zsidóságra | A zsidó ruha első szabályozása | A keresztény kamattilalom teszi a zsidókat bankárokká | A királyok miért pártolták a zsidókat? | A „Treuhand” intézmény | Miért akart a zsidó idegen maradni | A Talmudot megismerik a keresztények | Inkvizíció és marranizmus | A gettó kialakulása | Bismarck beszéde a zsidó uzsora ellen.

V. A zsidók szerepe a különböző országokban.
Magyarországon | A tanácsköztársaság megszervezői | Vázsonyi Vilmos és Sauerwein | A zsidók térfoglalása Németországban | Franciaországban | Angliában | Spanyolországban | Oroszországban | Lengyelországban | Amerikában

VI. A zsidók szerepe az újkori közgazdaságban.
Sombart dicshimnusza nem helytálló | Aquinói szent Tamás tanítását legyőzi a Talmud | Zsidók és a váltójog, Mamre | Zsidók és az értékpapírok kifejlődése | A zsidók és a szocializmus | Marx Mardochai

VII. Hazátlan és csupafej nemzet.
Az alsóbb néprétegek és a nemzeti megújhodás | Az öntudat alatti élet fontossága | Rabindranath Tagore az öntudatalattiságról

VIII. A cionizmus.
Első komoly megmozdulása I. Napoleon alatt | Mordechai-Manuel Noach az észak-amerikai Egyesült Államokban tervez zsidó államot |Giuseppe Mazzini intelme a zsidókhoz | Pinsker Leo buzdítása hitsorsosaihoz | Hezl Tivadar megszervezi a cionizmust | Anglia Ugandát ajánlja fel a zsidóknak | Palesztina mint új zsidó állam.

IX. A Tóra tanításainak eredménye.
Miben áll az Evangélium fölénye a Tóra fölött? | Az Iszlám | Heinrich Heine hogyan jellemzi hitsorsosait | A zsidók hivatása Hess Mózes szerint a társadalmi igazságosság megvalósítására | A reformzsidók szerint pedig: hogy a világon szétszóródva, mint papi nép hirdesse a tiszta etikai monoteizmnust | Kétszer kell születni az embernek, úgy mint a madárnak 

X. Mi a megoldás?
A „XX. század” körkérdésére adott válaszok. Dr. Blau Lajos válasza | Concha Győző nézete | Ignotus véleménye | Lesznai Anna véleménye | Hatvany Lajos véleménye | Az egész zsidóság nem akar új zsidó államba költözni | De túlnyomó része vallást sem akar változtatni | A zsidó vallás alapos reformálása reménytelen | Asszimilálni kell őket s ez átmenetet képez teljes beolvadásukra.

Leírás

“Oly időszakban értem el férfikoromat és kezdtem behatóbban közügyek iránt érdeklődni, amikor úgyszólván világszerte, de mindenesetre Magyarországon is, a liberalizmus szelleme uralkodott.

Nagyjaink példáját követve lelkem egész melegével álltam azok sorába, akik minden társadalmi választófalat okvetlenül ledöntendőnek tartottak, s Így a zsidóság teljes egyenjogúsítását is kívánták és ily irányban fejtettek ki tevékenységet. Erre nemcsak az általános emberszeretet érzése ösztökélt, hanem a hazafiságé is. Lehetőnek, sőt könnyen elérhetőnek tartottam a zsidóság megmagyarosítását nem csak nyelvileg, — ami kétségtelenül igen gyorsan haladt előre, — hanem lelkileg is.

Szinte magától értendőnek tartottam, hogy a zsidó nem csak hálából, de önérdekből is, lelkileg és gondolkodás mód tekintetében rövidesen egészen egybeolvad a magyarsággal s így nemzetem értékes erőgyarapodásra tesz szert.

Azt kellett azonban tapasztalnom, már az 1900-as évek elején, hogy a zsidóság megdöbbentő gyorsasággal ölti ugyan magára a magyarság külszínét és árasztja el nem csak a kereskedelmet, gyáripart és bankokat, de az összes okleveles pályákat is, sőt az uralmat megszerzi nem csak a főváros törvényhatósági bizottságában és közigazgatásának vezetésében, hanem kevés híján a törvényhozásban is.

Tette pedig ezt oly zajos, önhitt és követelőző módon, amely minden magyar embert kezdett gondolkodóba ejteni és nyugtalanítani. Engem is. Annál inkább, mert a valódi asszimilizáczió nyomai vajmi gyérek voltak. Mindig nagyobbodott kételyem aziránt, hogy a zsidók valóban megmagyarosodnak-e, s hogy ellenkezőleg nem a magyar szellem kiforgatásának, az elzsidósodásnak veszélye fenyeget-e?

Ekkor kezdtem behatóbban foglalkozni a zsidó szellem kifürkészésével. Megoldást kerestem azon kérdésre, hogy a zsidó faj iránt miért viseltetett mélységes ellenszenvvel sőt gyakran gyűlölettel mindenkor minden nép, amely velük érintkezésbe és súrlódásba került, az ókortól kezdve a középkoron át egészen az új korig?

Közbe jött a világháború és közvetlenül rá a két undok magyar forradalom, melyek előidézésében éppen zsidó származásúak oly döntő szerepet játszottak. Ez méginkább megdöbbentett és még behatóbb vizsgálódásra serkentett.

Kialakult meggyőződésemet e könyvecskében teszem közzé.

Budapest, 1929 február 14.

OSGYÁNI RÓNAY KÁROLY DR.
KIRÁLYI KÖZJEGYZŐ”

(Visited 129 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Osgyáni Rónay Károly: A Tóra és népe” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..