Leírás
„Sikerült is két torpedóhajót és a norvég „Odin” rombolót meglepni és sértetlenül megkaparintani. Az éberség — mások szerint szemtelenség — mindig győz a habozás és határozatlanság felett.
Az „Odin” romboló a norvégek egyik legjobban felszerelt hadihajója, melynek harcértéke sokszorosan felülmúl minket. És mégis a norvégek szinte mukkanni sem mertek, amikor a rombolót megszállottuk.
Most láthatod, hogy ezen a napon nem sok időnk maradt a nyugalomra.
Ami derék hajónknak nem is volt ezután nyugalomban része velünk együtt. Most is a nyílt tengert szántja éppen és befordulunk északnyugatra a Lindesnaes-foknál. Szép kövér csapatszállítót kísérünk, egy pár tengeralattjáróval együtt.
Ezalatt van egy-két aránylag elég nyugodt napunk, mert angol tengeralattjáró nem mutatkozik. Hát hol is van a nagy angol hajóhad, mely állítólag a tengereket uralja?
Ma sokat gondoltam rátok. Biztosan nagyon aggódtok értem. Pedig ha látnátok, milyen nyugodtan és biztosan szeljük a hullámokat és milyen kedélyes a hangulatunk, akkor bizonyára elillanna az aggodalmatok, mint a reggeli köd. Mindenesetre állandóan erős készültségben vagyunk, de szabadidőben? Ojjé! Csak látnál minket, amikor ott üldögélünk a fedélzeten, vastag füstkarikákat eregetve a pipából, beszélgetünk, tréfálkozunk. Van egykét remek tréfamester is közöttünk. Vagy amikor ott ülünk a hosszú asztalnál és levelet írunk. Tudniillik a levélírás ragadós. Ha egyikünk elkezdi, rövidesen az egész társaság ott szorong egymás mellett és lázasan körmöl. Nagyon jól érzem magam közöttük, s azért írok Neked ezekről, hogy — ha csak gondolatban is — Te is kicsit közöttünk érezhesd magad.”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.