Móricz Zsigmond: Fortunátus

400 Ft

Szerző: Móricz Zsigmond
Cím: Fortunátus
Alcím: Történelmi színmű 3 felvonásban
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1918.
Oldalszám: 46
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • Epub

Tartalom:

SZEREPLŐK
ELSŐ FEJEZET
MÁSODIK FEJEZET
HARMADIK FEJEZET

Leírás

“Jegyzet. Ezt a fiatalkori munkámat, amely sok-sok éven át a fiókban porosodott, a munkairtó időkben úgy adom ki, régi ügyefogyottságban, mint a gyermek a régi játékát: hátha kerül gyermek, aki kicsit így is eljátszogat vele.
Budapest, 1918. november 28.
M. ZS.

ELSŐ FELVONÁS.

(Fortunátus hálószobája gyönyörű, nagy, sárga terem. Három részre tagozódik úgy, hogy mindenik rész önálló külön interieurt ad. Ragyogó sárga szín az uralkodó. Falak, szőnyegek, fegyverek s más díszítő alapelemek mind sárga alapszínűéit. Az egész terem egy jóízlésű és diszkrét középkori kéjenc fényűző bűnbarlangjának a képét adja. Jobb oldalon házi oltár, mögötte ágy, nagy oltárképpel, amely valamely drága szépségű primitív piktor ignotus romeke. Ez a kép egy titkos folyosó ajtaja s ha kinyílik, az oltár és a térdelő zsámoly lépcsőül szolgál előtte. A középajtó beöblösödik s kétoldalt négyszögletes oszlopok teszik szinte fülkévé. Az ajtók igen alacsonyak és szélesek.)

(Efraim, Dina és Salamon alázatosan meghajolva állanak pár lépéssel a baloldali ajtó előtt. Feltűnően sokáig, egész percig maradnak görnyedten, fel sem mernek pillantani. Tudják, hogy még nincs benn Fortunátus, várják. Sötét, rőtvörös köpenyekben vannak, a két öreg zsidó igen szegényes külsejű s a sárga zsidófolt lerongyolva lóg a ruhájukon. A lány vadonatúj köpenyben van, amely a földet söpri. A kámzsa fel van húzva a fejére, de a férfiaké a hátukon lóg s Efraim ritka őszhajú, borzas feje, csapzott nagy szakálla egyszerre megszerettetik ezt a melegszívű, okos, jámbor, ideges jó embert. Salamon az utakon és batyucipelésben megrokkant, megkopott öreg, nagyon ártatlan és gyámoltalan, ha haszontalanságról van szó, de ha valami üzleti észre van szükség, a szeme megcsillog s ernyedt ujjai karomszerűen megkeményednek s valami önkéntelen humorral esik rá, mint valami héja árnyéka a beszéd témájára.)

DINA (hirtelen térdre esik, a másik percben már a földön hever).
EFRAIM: Dina! (rémületében melléje roskad). Elóhim!… Elájult! Most mit tegyek vele? (még jobban becsavarja a lányát a köpenyébe). Salamon hamar, mondd el az ájulásról való imát, óh Uram én egész elvesztettem fejem. (egyre csak csavargatja a köpenyt a lányára, még az arcát is betakarja.)
SALAMON (zsidóul, monoton hangon imádkozik, egy szót sem érteni belőle.)
DINA (levegő után kapva feléled, sóhajt.)
EFRAIM: Dina! Gyermekem! Kis lányom! No, csak szedd össze magad. Ne félj. Azért nem egy gójnál vagyunk! Nem idegennél. Izrael fiánál. Snéor Sálmánnál. És ha Fortunátus Imrének hívják is, azért ő még zsidó és a zsidók büszkesége, a zsidók reménysége. Olyan ő, mint Eszter, aki a király házában élt a többi zsidók közül. Igaz, Fortunátus Imre elhagyta apái hitét: de azért igazi zsidó ő! Minden szombaton alamizsnálkodik! és héberül írja a számadási könyveit!”

(Visited 78 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Móricz Zsigmond: Fortunátus” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..