Minden idők legjobbjai a körülöttünk élő, dolgozó milliók nyomorúságos sorsának láttán arra törekedtek, hogy új vallási, társadalmi, vagy állami formák segítségévéi változtassák meg a nagy néptömegek sorsát.
Hosszú évezredeken át kizárólag vallási alapon szervezkedtek meg az egyes népcsoportok és így az államvallások elleni küzdelemmel új vallási tanításokkal lehetett csupán a nyomorgó néptömegek sorsát megváltoztatni.
Jézus keresztény vallástanításának a rabszolgaság mocsarában sínylődő római birodalomban azért volt olyan átütő sikere, mert az állati sorban tartott rabszolga-milliók emberi méltóságát és Isten előtti egyenlőségét minden üldözés ellenére bátran hirdette.
A kereszténység győzelme a római világbirodalom egyidejű bukásával egyre kevésbé tudta azt az új társadalmi rendszert alapvető és forradalmi tanításaival átjárni, mely a középkorban a jobbágyság majd a francia forradalom óta bérrabszolgaságába taszította a dolgozó milliókat.
A nemzetközi szociáldemokrácia, mely a nemzetközi tőkés rendszer bérrabszolgaságának megszűntetését magának e tőkés termelési rendszernek teljes kiirtásával és a tulajdonjogot tagadó kommunizmussal akarta elérni, a nemzetközi zsidó világuralmi törekvések szolgálatába állva képtelennek bizonyult a dolgozó tömegek sorsának megváltoztatására. A bérharcok, sztrájkok, munkabeszüntetések, eltekintve attól, hogy a termelés csökkenései folytán az elért béremeléseket meghaladó áremeléseket vonnak maguk után, egyre inkább a nemzetközi zsidóság politikai hatalmi törekvéseinek szolgálatába állottak.
A nemzeti alapon álló szocializmus a dolgozó milliók sorsának változtatását nem világot forradalmasító eszméktől nem az élet nagy határkérdéseit a hit segítségével megoldó vallási tanításoktól, hanem a népközösség testvéri gondolatára felépített tevékeny szociális munkától várja.
Hitler „Harcom” c. nemzeti szocialista programadó művében saját élete tapasztalatai alapján a dolgozó milliók számára a munka eddig lenézett és megvetett, isteni büntetésnek tekintett eszméjét tette meg a néptestvéri alapon felépülő államok új hitvallásává. A teremtő emberi munka a teremtő Isten munkájának tovább folytatása. A paradicsomi naplopás ókori zsidó meséjében a zsidó szellemiségnek megfelelően a munka Isten büntetése lett volna, ezzel szemben Hitler Krisztus tanításával egyezően azt hirdeti, hogy a munka az emberben szunnyadó teremtő erőknek a népközösség szolgálatába állítása révén nem csak a munkásnak adja meg a teremtés boldogságának felemelő tudatát, hanem a népközösség minden tagjának lehetővé teszi nem csupán a nyomorból való kiemelkedést, hanem a népközösség által termelt javakban való minél nagyobb részesedést.
A nemzeti szocializmus első alapvető tantétele tehát, hogy a munkanélküli spekulációs jövedelmeknek meg kell szűnniük, a társadalom ranglétráján első helyet a munkásnak kell elfoglalnia. Ezért léptette életbe a nemzed szocialista Németország a munkás becsületének védelmére a becsületügyi bíróságokat, amely bíróságok az olyan munkaadókat, akik a munkást sértő és becsületbevágó szidalmakkal illetik, az egész birodalom területén eltiltanak munkafelügyelői és munkaadói szerep betöltésétől.
A hitleri nemzeti szocialista életfelfogás második alapvető tanítása a faji, vagy vérségi alapon tisztán megőrzött népi erők különleges építő ereje. A zsidó vérkeveredést a zsidóság évezredes nemzettagadó és bomlasztó szellemisége miatt minden nép számára veszedelmesnek tartja.
A fajtiszta népközösségen belül is azonban csak úgy tudja elképzelni egy egészséges, változatlanul friss, életerős társadalom fennmaradását, ha a széles néprétegekből állandóan megújuló vezetőrétegek irányítják a népközösség sorsát. E tekintetben érdekes Hitlernek az a megállapítása, mely szerint a katolikus egyház évezredes fiatalsága azzal a ténnyel magyarázható, hogy papjainak nőtlensége folytán arra kényszerül, hogy az utánpótlást nem a saját soraiból, hanem a széles néprétegekből kapja.
Ebben rejlik a magyarázata annak a hitetlenül időálló erőnek, amely ebben az ősi intézményben lakozik. Mert azáltal, hogy az egyház szolgáinak ez a hatalmas hadserege szüntelenül a népek legalsó rétegeiből egészül ki, nemcsak ösztönös kapcsolatba lép az egyház a nép érzelmi világával, hanem olyan nagymennyiségű friss energiát és tetterőt biztosít magának, amely ebben a formában mindig csupán a nép széles tömegeiben található.“
A hitleri nemzeti szocializmus épp ezért a nagy néptömegek anyagi jólétének emelésén kívül a tehetségek kiválasztása révén lehetővé teszik, az ingyenes közép- és felsőoktatás, valamint a tehetséges diákok teljes anyagi ellátásával azt, hogy a Német Birodalom vezetőrétegébe állandóan a nagy népi tömegek őstehetségei intézményesen bekerüljenek.
A nemzeti szocializmus legtöbb alapvető tanítása az évszázadok folyamán elhomályosult alapvető krisztusi tanítások gyakorlati megvalósítása. A nemzeti szocializmus az egészséges, boldog családi életen épül fel. Állami feladatnak tekinti a korai családalapítás lehetővé tételét, egészséges munkásotthonok, kiházasítási kölcsönök, a gyermekek felnevelését valóban lehetővé tevő komoly családi pótlékok nyújtásával. A nemzeti szocializmus az egészséges és megelégedett otthonok millióira építi fel azt az új népcsaládot, amelyben minden egyes néptestvér megtalálja a megbecsült munkát, megkapja a tisztességes munkabért és részesedik a népközösség által termelt összes anyagi és szellemi javakban. Krisztus országát akarja megvalósítani a nemzeti szocializmus ezen a földön.
