Leírás
„Minden emberi alkotás valami után való vágyból születik meg, vagy a lét kényszerűségeiből származik. így a különböző filozófiák örök emberi törekvések kielégítését szolgálják. Két mélyen emberi indíték van, amely a filozófusok gondolatrendszereiben megnyilvánul. Néha egymástól függetlenül, de ha együtt, akkor rendszerint egymás rovására.
Az egyik az igazság után való vágy. Ennek, ha igazán őszinte, szigorú morálja van, amelynek fő szabálya, röviden és képletesen, talán legjobban Nietzsche szavaival fejezhető ki: „Egy lépcső sem bocsátja meg nekünk, ha átugrottuk“. Az úgynevezett tudományos filozófia axiómákból, vagy tényekből kiindulva, tételeit lépésenként módszeresen bizonyítja. S csak azt fogadja el igazságnak, ami ily módon igazolható.
Azonban az emberi szellem nem elégszik meg és nem is elégedhetik meg azzal, hogy csak olyan dolgok számára keressen magyarázatot, amelyekre a tudomány akkori állása szerint tudományos magyarázat található. Néha az idő sürget és cselekednünk kell. És ha a tudomány valamely cselekvésünk célszerűségére vonatkozó problémánkra nem ad feleletet, magunknak kell azt kitalálni. Néha az életprobléma természete szerint az ember maga a kísérleti nyúl és a tudományos magyarázat csak a kísérlet utáni, csak utólagos lehet. Ilyenkor sejtelmeinkre, tudományosan megalapozatlan meggyőződésekre vagyunk utalva, s csak a cselekedet után mutatható ki tudományosan, hogy célszerűen vagy célszerűtlenül cselekedtünk.
Az ilyen, tudományosan megalapozatlan meggyőződéseink, amelyek lehetővé teszik és már akkor is, mikor még tudomány nem is volt, lehetővé tették számunkra az életet és a cselekvést, szintén filozófiai jellegűek. Ezek azonban nem a tudományos filozófiába, hanem egy másfajta filozófiába tartoznak, amelyet, mivel az emberi lét és jólét biztosítását szolgálja, életfilozófiának nevezhetünk.
Az életfilozófia sajátos célja nem az igazság, hanem maga az élet, az egyén, vagy egy közösség egzisztenciája, a létnek elviselhetőbbé, szebbé tevése. Van tehát igazság-filozófia, és van életfilozófia, velünk született, elsajátított, vagy kigondolt életbölcsesség, amely megóvja az egyéneket, vagy esetleg egész népeket a pusztulástól, lelkesedést és reményt ad a küzdelemhez s a jövő szebbé változását célozza, ha kell, még tévedések, fikciók elhitetése árán is. Sőt, az ilyen filozófia gyakrabban épít fikciókra, mint tudományosan megalapozható valószínűségekre. Mert igazsága nem abban rejlik, hogy a tételek, amelyekre épít, igazak, hanem abban, hogy célhoz vezet. Nem igaz tan, hanem igaz út. Ha ugyan igaz. De tévessége sem belső ellenmondásaiban rejlik, — a tévhit gyakran segít ott, ahol az igazság öl — hanem abban, hogy kétségbeesésbe vagy pusztulásba visz.
A német nemzetiszocializmus filozófiája sem tudományos filozófia, hanem tudományból és fikciókból, lelkesedésből és büszkeségből összeszerkesztett lelki motor. Egy egész népnek életfilozófiája, amelynek helyességét, azaz célravezetőségét ma még aligha lehet megállapítani. Ezt majd csak a történelem bíráló szava döntheti el.”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.