Huber Lipót: A drámai költészet és színház a zsidóknál

200 Ft

Szerző: Huber Lipót
Cím:
 A drámai költészet és színház a zsidóknál
Kiadás éve: 1900.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 21

Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

 

Leírás

“A DRÁMAI KÖLTÉSZET ÉS SZÍNHÁZ A ZSIDÓKNÁL.

Hogy Goldfaden-Davidsohn »Sulamith« című zsidó operája magyar átdolgozásban az összes magyar színpadokat bejárta, alkalomszerűnek tartom röviden értekezni a dráma sorsáról a zsidóknál.
A szorosan vett színpadi költészetet a bibliai korban a zsidók nem művelték. Az ó-héber irodalom korában a zsidók a történetíráson kívül csak a vallásos tárgyú tanítóköltészetet és lírát ápolták. A színmű a zsidó irodalomban, mint egyáltalán a sémi népek irodalmában, helyet nem foglal. Ennek oka azonban nem a héber nyelv alkalmatlan voltában, sem pedig a drámai tárgyak hiányában rejlik; másban keresendő az.
A héber nyelv és irály, miként az a Bibliából kitűnik, nagyon is alkalmas lett volna a drámaírásra; eleven, közvetetlen s nem egy helyen meglepően drámai. Hisz beszélgető formában van megírva csaknem az egész Biblia. Elbeszélései dialogizált történetek csupa cselekvénnyel, úgy, hogy az ószövetség csaknem megjelenítve, mintegy dramatizált történet alakjában vonul el szemünk előtt.
Drámai tárgyakat pedig szintén bőven szolgáltathatott volna a Biblia. Gondoljunk csak Káinra, József megható történetére, Mózesre, a lázadó Koré, Dátán és Abironra; Jefta bíróra, ki egyetlen leányát kénytelen az Úrnak (szolgálatára) áldozni; Sámsonra, a zsidók Herkulesére és az álnok Delilára; Saul volt fővezérére, Abnerre; Holofernesre, Nebukadnézár hadvezérére, és a betúliai Juditra; a zsidók első királyára, az öngyilkos Saulra; a királyi atyja ellen pártot ütő Absolónra; Dávidra, Salamonra és a következő királyok tragikus mozzanatokban gazdag történetére… Kész drámák, tragédiák ezek, csak költői felfogás, képzelet és alkotó erő kellett volna hozzá. Ámde éppen ez hiányzott általában a zsidó népnél. »Hiányzott mindenek előtt a tragikus fölfogás. Hőseinek jelleme, törekvése mindenkor eposzi természetű, epikai jellemek. Küzdésük Jahveért, Jahvé mellett történt, győzelmük Isten dicsőítése és haláluk az isteni eszmével való egybeolvadás.”

(Visited 38 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Huber Lipót: A drámai költészet és színház a zsidóknál” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…

  • Dr. Szörényi Andor: Zsidó fajiság, zsidó lélek

    200 Ft
    Kosárba rakom
  • Somogyi József: A faj

    550 Ft
    Kosárba rakom