Csuray Károly: A magyarság, mint faj és nemzet

601 Ft

Szerző: Csuray Károly
Cím: A magyarság, mint faj és nemzet
Kiadás éve: 1935.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 132
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

A fajmeghatározás tényezői
     Testi és lelki jegyek. Vérközösség — nemzeti eszme
     Az antropológia értékelése
     A típusok maradandósága
     Az eltolódás okai
     Antropológiai feloszlások
     A faj meghatározása
Melyik típusú fehér ember teremtette meg a kultúrát?
     A hosszúfejű és kerekfejű fehérember
     A rövidfejűség oka
     A ló felfedezése
A nyelv
     A beszéd keletkezése
     A szavak útja
     A szláv „cél-tudósok”
     A finnizmus kezdete
     Hunfalvy fellépése
     Mátyás Flórián
     Ami valóban probléma: a finn!
     Az ellenhatás
     Vámbéry érdemei
     A lelki jegyek további vizsgálata
A nagy előnépek.
     A khitik.
     A szkíthák.
     Mondai emlékek.
     A szarmaták.
     Szkítha = hun.
     Megcáfolt elméletek.
A keleti hunok.
     A mongol faj.
     A mongol faj török típusa.
     A mongol-törökség megszervezése.
     A szkítha írás kifejlődése.
     Az ősi magyar írás.
A szkítha népek fémkorszakai.
     Az arany.
     Az agathirsek.
     A réz.
     A bronz.
     Szokások. Erkölcs.
     A magyar jellem.
     Matriarchatus, patriarchatus. A kimmeriek útja.
Ipar, kereskedelem, fegyver, ruházat.
     Kazárok, alánok, királyi szkíthák.
     Az ijj.
A vallás.
     A régi szkítha vallás.
     A magyarok vallása.
     A temetés jelentősége.
     Sírhalmok, sírkövek.
A nyugati-hun hegemóniák kialakulása.
     Európa néprajza Atilla korában.
     A hunok.
     A »fehér« és »fekete« hunok.
     A fehér hunok megjelenése.
     Baján népe: a pseudoavares.
     A hunok jellemzése.
     Hogyan lett a kaukázusiból »alpesi«?
     Politikai alakulások.
     Az »ugor« szó és fogalom.
     A bolgárság kiválása és faji elkülönülése.
Kik voltak az avarok?
     A »turk«. A »massagéta«.
     Az avarok megfelekezése.
     Az Arszakidák.
     »Savartoeasphaloi«.
     A pártus birodalom.
     A »magyar« név kezdete.
     A történetírás zűrzavarának kezdete.
     A magyarok elindulásának okai.
     A keleti kútfők értékelése.
     Lebedia. A kazárok és kabarok.
     A szkítha dialektusok.
     Kik voltak a kunok és a bessenyők?
A honfoglalás után.
     A magyarok továbbindulásának okai.
     A honfoglaló magyarság száma.
     Faji egység. Nyelvi egység.
     A »törökösség« oka.
     Az »Árpád-típus.«
     A betelepülések hatása.
     A mai magyarság anthropologiája.
     Konklúzió.

Leírás

“Az emberiséggel foglalkozó tudományok elsősorban az egyént vizsgálják. Az egyedeket sajátosságaik különböztetik meg egymástól és sajátosságaikban hasonlítanak egymáshoz. Ezek a sajátosságok az egyén testi és lelki — somatologiai és psichologiai — jegyei.

A beszéd pl. lelki funkció, — az értelem terméke, a gondolatközlés módja. Ilyen a szokás, a művészet, az intézmények, a szervezettség, a jóról, szépről, helyesről, igazról való egyező felfogás. Az egyedek ilyenfajta összegezett sajátosságai, megnyilvánulásukban a felfogásnak és akaratnak egy bizonyos általános típusát adják. A tényezők ilyen kombinációjában már népről beszélünk.

A fejlődés azon fokozatában, midőn az összesség cselekvése nem függ az egyének akaratának egyezőségétől, vagy többségétől, hanem az összességnek egy amazoktól elkülöníthető akarata alakul ki, az öntudatra ébredt összesség, az egyénektől s magától a néptől különálló személyiséggé — nemzetté válik.

A nemzet akarata és sajátos lénye önálló és önállóan nyilatkozik meg. Öntudatos és öncélú megnyilatkozása kihat az egyénre és a népre, s ezen hatásában államnak nevezzük. Mindezt Concha levezetése szerint akként is kifejezhetjük, hogy a sajátosságoknak céltudatos és hasznos megnyilatkozása nemzeti eszme, amely egy földterületen anyagiasulva — állam.

A nemzeti eszme a lélek, a földterület és az állami szervezettség a test, amelyben a nemzeti eszme megnyilatkozik.

A szellem azonban a testnél hatalmasabb. Hibás ezért minden törekvés, amely a nemzet fogalmát elsősorban, sőt kizárólagosan a testi jegyeknek a vérszerinti közösségen alapuló hasonlóságából akarja megállapítani. A biológusok definíciója — mely pl. Méhely megfogalmazásában — azt mondja: »Népnek nevezzük (populus) valamely vidék egészet alkotó embertömegét.

Azt a tömeget, vagy annak részét, amely közös származás által polgári egésszé egyesült, nemzetnek (gens) mondjuk. «A nemzet meghatározó kritériuma ezen felfogás szerint csak a vérközösség. Tévesen. Ellentétben nemcsak a politikai tudománynak évezredek óta kiművelt és helyesnek bizonyult megállapításaival, hanem az írott történelem tanúságaival is, amely azt bizonyítja, hogy az állam elsősorban szellemi feltételek alapján, a népeknek egymás közötti reakciójaképpen alakult és csak akkor állandósult, ha ezek a szellemi feltételek elégségesek, illetve megfelelőek voltak.”

(Visited 83 times, 1 visits today)