Leírás

„ÖSSZEÜL A FASISZTA NAGYTANÁCS.

Benito Mussolini, az olasz nemzet vezére, 1943 július 24-én, este hat órakor meglehetősen komor kedvben jelent meg a fasiszta nagytanács ülésén. Olaszország általános helyzete súlyos volt és veszedelmekkel teli, ezt mindenki tudta az országban. Már hetek és hónapok óta elégedetlen, aggodalmas hangok hallatszottak különböző tényezők részéről, a Duce tisztában volt azzal, hogy magában a fasiszta nagytanácsban ellenzéki mozgolódások folynak, természetesen pontos információi voltak arra vonatkozólag is, kik az ellenzéki mozgalmak központjai és kik tartoznak a különböző csoportokhoz. Arról azért szó sem volt, hogy Mussolini bármilyen, akárcsak a legkisebb aggodalommal tekintett volna a tanácskozás kimenetele elé. A Duce alkotó erejének teljében érezte magát, minden tényből és jelenségből arra következtetett, hogy a kormányzati hatalmat változatlanul biztosan tartja kezében. A fasiszta nagytanács régen nem volt már együtt, hiszen utoljára 1939 szeptember 6-án ülésezett, amikor a „Non-Belligeranza” (nem hadviselő) elvet deklarálta. Az utóbbi időben különböző oldalról ismételten kérték a tanács összehívását, Mussolini azonban minden alkalommal elutasította ezt a kérést, mert rengeteg más, fontosabb tennivalója közepette nem akarta ülésezéssel, vitatkozással tölteni az időt. Most tulajdonképpen azért hívta össze a fasiszta nagytanácsot, hogy szembenézzen ellenzékével, hogy korlátlan személyi és politikai tekintélyével elnémítsa a kritikusokat. Ebben a nyomott, de harcos kedvben foglalta el az elnöki széket.

A fasiszta nagytanács tagjai teljes számban vonultak fel az ülésre. Mussolini jobbján Carlo Scorza foglalt helyet, a fasiszta párt főtitkára, balján Tringali-Casanova, a rendkívüli bíróság elnöke. A Duce iratokkal szakadásig megtömött, nagy aktatáskát tett ki maga elé az asztalra, az ülés megnyitása után néhány pillanatig idegesen remegő ujjakkal kutatott az aktatáskában iratai között, végül elővett húsz-huszonegy oldal terjedelmű írógépen készült iratot és abba belenézve, hozzáfogott előterjesztéséhez.”