Akció!

Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – I. kötet

2 000 Ft 1 800 Ft

Szerző: Bangha Béla S. J.
Cím: Összegyűjtött művei – I. kötet
Szerkesztő: Dr. Biró Bertalan
Kiadás éve: 1942-43.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 410
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

Nagy kérdések útján.

Bevezetés
I. Válaszúton
II. Hit és hitetlenség
III. A hit alapjai
IV. Természet és természetfelettiség
V. A kereszténység lényege
VI. Hol a kereszténység?
VII. Kereszténység és társadalom
VIII. Katolicizmus és társadalom
IX. Katolicizmus és nemzet
X. A város a hegyen

Istenhit és Istentagadás

Előszó

I. Bevezetés
A kérdés jelentősége. — Harc az isteneszme körül. — Bebizonyítható-e az Isten létezése. — Az istenérvek logikai értéke. — A kérdés megkerülése

II. Az istentagadás főbb elméletei.
A szkepticizmus (Általános kételkedés)
A szubjektivizmus (alanyelviség). — A szubjektivizmus tarthatatlan
A pozitivizmus
A Kant-féle agnoszticizmus. — Kant bölcseleti rendszere. — A kantizmus bírálata. — Kant és az istenérvek
A pantheizmus
A monizmus. — Miben van igaza a monizmusnak? — A monizmus bírálata. — A monizmus ellenmondásai. — A monizmus lehetetlen következményei
A materializmus. — A materializmus bírálata. — A) A materializmus nem tudja bizonyítani alaptételét. — B) A materializmus lehetetlenségeket állít. — A materializmus és az öntudat. — C) A lélek léte bizonyos
A darwinizmus. — A darwinizmus gondolatmenete. — A darwinizmus látszólagos támaszai. — Darwinizmus és származástan. — A darwinizmus bírálata. — A kérdés természettudományi része. — A darwinizmus bölcseleti tarthatatlansága. — A darwinizmus ú. n. támaszai. — Összefoglalás
A deizmus
A pesszimizmus

III. A pozitív istenbizonyítás (Istenérvek).
Az istenérvek beosztása

Az erkölcsi istenérvek:
I. A közmegegyezésből folyó istenérv. (Argumentum ex consensu.) — A) Amiben az emberiség túlnyomó része megegyezik. — Csalás nem lehet a közmegegyezés forrása. — A közmegegyezés forrása nem lehet közös tévedés. — B) Az összes népek ismerték s vallják az Istent. — Ellenvetések. — Az ősi isteneszme és a félelem. — C) Tehát az Isten létének igaz dolognak kell lenni
II. A boldogságvágyból folyó istenérv. (Argumentum eudaemonologicum.) A) A boldogságvágy minden embernek veleszületett kiirthatatlan tulajdonsága. — B) Lehetetlen, hogy az ember természetes szükségességgel törekedjék olyasmi után, ami el nem érhető. — C) Ez a boldogságvágy csak a végtelen jóban elégülhet ki teljesen. — D) A végtelen jó azonban az Isten
III. A lelkiismeretből folyó istenérv. (Argumentum deontologicum.) A) Az emberi lelkiismeret egy feltétlenül felettünk álló erkölcsi törvényt tételez fel. — B) Ez a lelkiismereti törvény Isten nélkül érthetetlen volna. — Összefoglalás

A fizikai (természetbölcseleti) istenérvek:
IV. A világrendből és célszerűségből vett istenérv. (Argumentum teleologicum.) — A) Ezen az egész világon a legcsodálatosabb, legsokszerűbb és legállandóbb rend és célszerűség uralkodik. — Célszerűség a természetben. — A világrend jellege. — B) Ennek a rendnek és célszerűségnek alapjának kell lennie. — Még egy összefoglaló érv. — D) A világ rendjének alkotója csak a világfeletti értelmes Isten lehet. — Ellenvetések a teleologikus istenérv ellen. — Rendellenességek (diszteleológiák) a természetben
V. A fizikai mozgásból vett istenérv. (Argumentum ex motu physico)
VI. Az élet eredetéből folyó istenérv. (Argumentum biologicum.) A) A földön valamikor nem volt élet. — B) Ma a földön van élet. — C) Az élet nem keletkezhetik élettelenből. — Az ősnemződés bölcseleti lehetetlensége. — Az ősnemződés természettudományi lehetetlensége. — Ellenvetések. — Agy és lélek. — D) Az élet tehát csakis Teremtő által jöhetett létre a földön. — Pótlás: A világ térbeli végessége s időbeli kezdete. — Végtelenül nagy-e és öröktől fogva való-e ez a világ?

I. A világ térbeli végességének érvei. — Ellenvetés. — Ugyanaz más alakban
II. A világ időbeli kezdetének érvei. — Az „örök” világ természettudományi lehetetlensége. — Az „örök körforgás”

A bölcseleti istenérvek:
VII. A világtani istenérv. (Argumentum cosmologicum.) A) Ez a világ nem önmagában bírja létének végső alapját. — B) Tehát ez a világ nem lehet magától. — C) Vagyis kell Istennek lenni, aki ennek a világnak létet adott. — Ugyanez más alakban. — Ugyanaz más úton. — Ellenvetés.
VIII. A mozgástani istenérv. (Argumentum cinematologicum.) A) Ez az egész világ, beleértve az embert is, csupa változékony lényből áll. — B) Ami azonban bármely értelemben, akár állagilag, akár csak járulékailag is változékony, semmiesetre sem létezik önmagától. — C) Kell tehát egy világfeletti, önmagától létező lénynek lennie. — Ellenvetés
IX. Az egységelvi istenérv. (Argumentum henologicum.) A) Az önmagától létező lény csak végtelen tökéletességű lény lehet. —- B) Végtelen tökéletességű lény csak egy lehet. — C) Ez a világ csupa sokszerű s tökéletlen lényből áll. — D) Kell tehát lenni egy világfeletti, végtelen tökéletességű, egyetlen lénynek, amely önmagától van. — A világ tökéletlensége. — Ellenvetés. — Ami nem végtelen tökéletességű lény, az nem lehet magától, a maga erejéből. — Tehát ez a világ nem önmagától való s kell lenni egy világfeletti végső, értelmes oknak: Istennek
X. Az eszmetani istenérv. (Argumentum ideológiaim.) A) Az igazság reális s az embertől és ettől a világtól független valami. — B) Az igazságnak ez a mindentől független realitása és hatalma egy végtelen lényre, mint ős Igazságra utal. — Hasonlat. — Ellenvetés. — C) A jóság reális s az embertől és világtól független valami s mint ilyen a végtelen Jóra utal. — D) A szépség is Istenhez mint a szépség ősforrásához vezet. — Összefoglalás

IV. Befejező rész.
A vallás és az ember. — A vallás fogalma. — Az emberi lélek szellemisége. — A lélek szellemiségének bizonyítékai. — Az akaratszabadság. — A lélek állaga. — Az emberi lélek halhatatlansága. — A lélek halhatatlanságának bizonyságai. — A vallási tények. — Vallás és hit. — A kinyilatkoztatás lehetősége. — Összefoglalás

Leírás

“Borzasztó dolog látni, miként bolyong és tapogatózik nagyon sok ember az élet legmélyebb kérdései körül s mily kevés jut el közülük legalább a viszonylagos tisztánlátásig. Fájdalmas látvány ez a vergődés, egyfelől ez a tehetetlen és vigasztalan ide-odakapkodás, másfelől a belenyugvás az elintézetlenül-hagyásba, a megfeneklés a kétely zátonyai közt, a tanácstalan rámeredés a nagy kérdések örök szfinkszeire.

S kétszeresen fájdalmas aztán ennek a világnézeti sehová-tartozásnak gyászos hatásait is látni erkölcsi, társadalmi és nemzeti életünk terén. Erő helyett céltudatosság, világosan kitűzött s egységesen akart feladatok szétfolyás, jelszópolitika, visszaélés a kereszténység nagy igéivel, önzés, értelmetlenség, széthúzás és összeveszés.

Hallgathat-e ilyenkor az, akinek – úgy érzi – mondanivalója van? Akinek lelkében, mint egy nyugodt, mozdulatlan világosság ragyog a hit s a tudat, hogy mindez másképp is lehetne, ha csak az emberek felismernék a nagy kérdések megoldásának útját s elfogulatlanul, oktalan húzódozás és gyűlölet nélkül rálépnének a megoldásnak erre az útjára?

Vagy talán azért hallgassunk, mert lesznek, akik félreértik szavunkat? Az élet legnagyobb problémáit bolygatnunk talán azért nem szabad, mert a helyes válasz, amelyet ez a bolygatás eredményezhet, előreláthatólag nem lesz a divatos elmosódottság és semmit mondás válasza? Vagy, mert az a sekélyes világfelfogás, amelyet nem utolsó helyen egy célzatos újságirodalom és pán-szemita behatások alatt elfejlődött társadalmi élet tett meglehetősen általánossá, eleve pereátot (vesszen-t!) kiált minden komolyan keresztény megoldásra? Vagy, mert akik a tagadás és széthúzás szellemét képviselik, azonnal a békebontás vádját szegzik neki annak, aki éppen azáltal akarja szolgálni a béke igazi ügyét, hogy a nagy keresztény alapkérdéseket nem a tagadás és széthúzás jegyében oldja meg?

Ez az irat utat szeretne mutatni a nagy kérdések rengetegében. A legnagyobbakéban, amelyeket az emberi értelem ismer. Nem szakszerű, száraz fejtegetéseket kínál, hiszen az itt érintendő kérdések legtöbbjének nemhogy egész irodalma, de egész külön tudományszaka van, s nem is tér ki minden lehetséges ellenvetés rostálására sem, mert hiszen ahhoz is kötetek kellenének. Csak néhány összefoglaló szempontot mutat be, vázlatos vonásokat, nagy összefoglalásokat.

Aki e sorokat leírta, évtizedes tanulmányok és eszmélődések eredményét mutatja be sűrítetten; egy életét, amelyben szintén volt kétely és ború, sok önállóságra törekvés, de a mások gondolatainak megbecsülése is, szörnyű átérzése a nagy kérdések súlyának s rettenetes felelősségek sejtése, akár pro, akár kontra dől el a vizsgálódás. Végül is ez az egy nagy és nemes életcél: látni, s miután láttunk, másoknak is megkönnyíteni a látást. Úgy érzem, nem lidércfény az a világosság, amelyet a vizsgálódó ezen az úton talál.

E sorok írója nincs is egyedül vele. A nagy rázkódtatások és zűrzavarok, a tagadás propagandájának hallatlan pusztításai után jelentékeny mennyiségben ébrednek rá az elmék – a legnagyobbak és élesebbek – ugyanerre az eredményre. Csak a nagy konvertitákra utalok itt: a Coppée-kra és Bourget-kre, a Huysmans-okra és Hermann Bahrokra, a Brunetiérekre, Henry Newmanekre, Chestertonokra s a modern természettudományok és bölcselet nagy keresztény képviselőire.

Ez a kis kötet egyúttal bevezető egy hitvédelmi sorozatba, amely „Katolikus Kultúrkönyvtár” címen indult meg. A művelt magyar közönség nagyrészt nem is ismeri azokat a hatalmas gondolatmeneteket, amelyeken a mi diadalmas keresztény világnézetünk és katolikus hitünk épül. E gondolatmenetek és bizonyítékok részletesebb kifejtése lesz ezeknek a könyveknek feladata.

A jelen bevezető kötet feladata az, hogy a nagy kérdések jelentőségére az olvasót ráébressze. Hogy kevesebb legyen az alvajáró az élet rengetegében s több a boldog és megvilágosult látó!”

(Visited 44 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái – I. kötet” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..