Akció!

Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet

2 250 Ft

Szerző: Cathrein Viktor S. J.
Cím: Katholikus világnézet
Alcím: A modern ember „igazságra vezető kalauza”
Fordító: A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája
Kiadás éve: 1911.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 606
Egyéb információ: A német eredetinek második, bővített kiadása nyomán
Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

Bevezetés

ELSŐ KÖNYV.
Az ember.

Az ember eredete, lényege és végcélja a természetes ész világánál.

ELSŐ FEJEZET.
Az ember eredete.

ELSŐ SZAKASZ.
Az ember családfája az állattal való összehasonlítás alapján

1. §. A mikrokosmos
2. §. Teremtés vagy kifejlődés
3. §. Az ősnemződés kérdése
4. §. Az ember és állat testi hasonlósága
5. §. Átöröklés az állatnál és embernél
6. §. Az ember és állat összehasonlítása szellemi tekintetben
7. §. Az ember értelme és akarata
8. §. Haladás az emberiség életében
9. §. Egy ellenvetés cáfolata

MÁSODIK SZAKASZ.
Mit mond a világegyetem az emberiség eredetéről?

1. §. Három világnézet
2. §. A materializmus
3. g. A pantheizmus

HARMADIK SZAKASZ.
Az ember családfája az élet céljából levezetve.

1. §. Az emberi életnek van célja
2. §. Csak a theizmus ad az életcél kérdésére kielégítő feleletet
3. §. Isten lényege

MÁSODIK FEJEZET.
Az ember helyzete a világmindenségben.

1. §. Az ember Isten teremtménye
2. §. A teremtés koronája
3. §. A látható világ ura
4. §. Az ember Isten szolgája

HARMADIK FEJEZET.
Az ember végcélja

ELSŐ SZAKASZ.
Újabb nézetek az ember végső céljáról.

1. §. Az epikureizmus életfelfogása
2. §. A többember kifejlődése
3. §. Boldogulás és művelődés

MÁSODIK SZAKASZ.
Az ember igazi végső célja.

1. §. Minden teremtmény végső célja az Isten
2. §. Hogyan kell a teremtményeknek Istent dicsőíteniök?

HARMADIK SZAKASZ.
Az ember másodrendű végső célja.

1. §. Az ember szükségszerűleg törekszik teljes boldogságra
2. §. Az ember teljes boldogságra van hivatva
3. §. Semmiféle földi jó sem teheti az embert teljesen boldoggá
4. §. Lehet-e tökéletes boldogság a földön?
5. §. A boldog élet egy más világban

NEGYEDIK SZAKASZ.
Földi zarándoklásunk föladata.

1. §. A földi élet az előkészület és az érdemszerzés ideje
2. §. A helyes út, mely az örök cél eléréséhez vezet
3. §. A földi élet értéke és jelentősége

MÁSODIK KÖNYV.
A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában.

ELSŐ FEJEZET.
A keresztény kinyilatkoztatás igazságának bizonyítása.

ELSŐ SZAKASZ.
Természetes és természetfölötti kinyilatkoztatás

MÁSODIK SZAKASZ.
Maga a kereszténység ténye bizonyíték isteni alapítása mellett

HARMADIK SZAKASZ.
Krisztus feltámadása.

1. §. Az újszöv. szent könyveinek szavahihetősége
2. §. Jézus valóban meghalt
3. §. Jézus feltámadása a Szentirás bizonyítékai alapján
4. §. A legrégibb hagyomány is bizonyítja Jézus feltámadását

NEGYEDIK SZAKASZ.
Jézus Krisztus Istensége.

1. §. Jézus tanúsága önmagáról
2. §. Az apostolok tanuságtétele Jézus istenségéről
3. §. Bizonyítékok a kereszténység első századaiból

ÖTÖDIK SZAKASZ.
Az Istenember a mi közbenjárónk, királyunk és tanítónk

MÁSODIK FEJEZET.
Jézus Krisztus egyháza.

ELSŐ SZAKASZ.
Krisztus egyháza valóban létezik.

1. §. Krisztus anyaszentegyházat alapított
2. §. Krisztus egyházának egysége
3. §. Az egyház látható társaság. Az egyházkormányzati rangfokozat Krisztus tanítása szerint
4. §. Az apostolok tanítása az egyház természetéről
5. §. Az őskereszténység bizonyítékai az egyház hierarchikus tagozottságáról
6. §. Protestáns kifogás az egyház ellen

MÁSODIK SZAKASZ.
Krisztus egyházának tulajdonságai.

1. §. Krisztus egyháza tökéletes, önálló társaság
2. §. Az egyház csalatkozhatatlan tanítótekintélye
3. §. Péter primátusa
     I. A Szentirás tanítása a primátusról
     II. Péter elsőségét bizonyítja a hagyomány
4. §. Péter elsősége tovább folytatódik a római pápában
     I. Az elsőség fennmaradása az egyházban
     II. Péter utóda az elsőségben a római püspök, a pápa

HARMADIK SZAKASZ.
A római katholikus egyház Krisztus igaz egyháza.

1. §. Csak a római egyházban folytatódik Péter elsősége
2. §. A római egyház apostoli eredete
3. §. A római egyház egysége
4. §. A római egyház szentsége
5. §. A római egyház egyetemessége
6. §. Az egyház szenvedései és diadalai
7. g. A konvertiták tanúsága

HARMADIK KÖNYV.
A katholikus erkölcstan alapvonalai.

ELSŐ FEJEZET.
Az ember természetfeletti végcélja és e cél elérésének egyetlen akadálya.

1. §. A természetfeletti végcél
2. §. A végső cél elérésének egyedüli akadálya: a bűn

MÁSODIK FEJEZET.

A természetes erkölcsi törvény

HARMADIK FEJEZET.
Hit, remény, szeretet.

1. §. A hit
2. g. A remény
3. §. A szeretet

NEGYEDIK FEJEZET.
Az istentisztelet.

1. §. Az istentisztelet lényege
2. §. Az imádság
3. §. Az Oltáriszentség

ÖTÖDIK FEJEZET.
Kötelességeink embertársainkkal szemben.

1. §. A felebaráti szeretet
2. §. Az igazságosság
3. §. Engedelmesség és igazmondás

HATODIK FEJEZET.
Kötelességeink önmagunk iránt.

1. §. Mivel tartozunk lelkünknek
2. §. Mi a kötelességünk testünk iránt és külső javainkkal szemben?

HETEDIK FEJEZET.
A keresztény család.

1. §. A házasság
2. §. A szülők és gyermekek kölcsönös kötelességei
3. §. A család, mint egységes egész

NYOLCADIK FEJEZET.

A szerzetesség és az evangéliumi tanácsok

KILENCEDIK FEJEZET.
Néhány ellenvetés a katholikus világnézet, különösen a katholikus erkölcstan ellen

1. §. Heteronomia. A személyiség elnyomása
2. §. A külsőséges katholikus szentség és a protestáns bensőség
3. §. Az önmegtagadás erkölcstana
4. §. Világkerülés és világmegvetés
5. §. Az egyház a kultúra ellensége
6. §. A szerzetesség
7. §. Jutalomért erkölcsös

TIZEDIK FEJEZET.
Vallás és erkölcs.

1. §. A vallás fogalma
2. §. A vallás keletkezése
3. §. A vallás és erkölcs kölcsönös viszonya

TIZENEGYEDIK FEJEZET.
A lelkiismeret.

1. §. A lelkiismeret tényei
2. §. A lelkiismeret lényegéről és eredetéről szóló modern vélemények
3. §. A lelkiismeret keletkezése, lényege a keresztény tanítás szerint
4. §. A lelkiismeret szavát követni tartozunk
5. §. A lelkiismeret kiművelése kötelességünk
Visszapillantás és befejezés
Név- és tárgymutató

Leírás

A SZERZŐ ELŐSZAVA AZ ELSŐ KIADÁSHOZ.

Mindennap erősebb lesz a művelt kereszténynek az a törekvése, hogy hitét minél jobban megalapozza és fegyvereket szerezzen magának a kereszténységet mindenünnen érő szüntelen támadások ellen.

Előttünk a szomorú valóság, hogy a keresztényellenes sajtónak már a legjobb keresztény családokba is sikerült ügyesen beférkőznie, ahol a választékos stílus és tetszetős nyelvezet csalóka takarójába göngyölgetve adja be mérges piluláit. Nordau, Nietzsche, Haeckel, Chamberlain, Paulsen, Ziegler, Harnack és a többiek iratait katholikus körökben is igen nagy érdeklődéssel olvassák. A divat, a divat! Senki sem akar maradi lenni, azt gondolja, meg kell ismerni a legújabb kiváló könyveket is. Így lopódzik be a kicsi méregszelence észrevétlenül a család legbelső szentélyébe. És a méreg hatása csak annál veszedelmesebb, mert műveltjeink legtöbbje egyáltalán semmi, vagy nagyon is hiányos és felületes bölcseleti képzettséggel rendelkezik, a vallás tanításából pedig csak azt ismeri, amit az elemiben vagy a középiskolákban tanult és még el nem felejtett. Ilyen körülmények között éppen nem csodálkozhatunk, ha a régi boldogító hit és meggyőződés helyébe lassankint homály, tévelygés, nyugtalanság és kételkedés lépnek. Csak természetes, hogy a vallásos élet mindinkább elhidegül és a közönyösség végre is hitetlenségre vezet.

Ezekben a nehéz időkben minden kereszténynek, minden katholikusnak fontos, szent kötelessége, hogy magát a vallás tanaiban kiképezze, hitének alaptanairól világos ismeretet szerezzen és olyan könyveket tanulmányozzon, melyek e szent kötelességének teljesítésére képesítik.

De milyen könyveket olvasson? Milyeneket lehet neki ajánlani? Ez a nehézség. Nagyobb, tudományos munkák tanulmányozásához művelt társadalmunk legtöbb tagjának sem kedve, sem ideje, sőt nagyon soknak a kellő bölcseleti és theológiai képzettsége sincs meg. Puszta népiratok sem elégítik ki kívánalmaikat, kivált mikor ezek közül nem egy a kellő alaposságot is feláldozza, csakhogy annál népiesebb, világosabb legyen, amit mondani akar.

Eddig is szép számmal állanak ugyan rendelkezésünkre hitvédelmi iratok, melyek a művelt közönséghez kívánnak szólani és így a középúton járnak a tisztán tudományos és tisztán népies munkák között, — de ami van, még mindig nagyon kevés. Kívánatos, hogy házi könyvtárunkat minél több ilyen könyv ékesítse és így mindenki megtalálja azt a lelki táplálékot, mely egyéni ízlésének és sajátos szükségleteinek leginkább megfelel. Egy a sok közül a jelen munka is.

Megírásával eredetileg csak azt akartam, hogy a mai sok támadás és ellenvetéssel szemben a katholikus morálnak apológiáját adjam. Mivel azonban ezek a támadások nagyrészt tudatlanságon vagy félreértéseken alapulnak, nem akartam rájuk közvetlenül felelni, csak az volt a célom, hogy inkább közvetve adjam meg cáfolatukat, mikor alapvonalaiban, lehető világosan és könnyen érthetően, de mégis tudományos módszerben a keresztény morált bemutatom és így minden műveit embert meggyőzök annak igazságáról, következetességéről és szépségéről. Hamarosan láttam azonban, hogy a morálnak apológiáját csak úgy írhatom meg, ha egyúttal az egész theisztikus-keresztény világnézetre is tekintettel leszek. A keresztény erkölcstan nem lebeg a levegőben, nem alkot elzárt, izolált világot, ellenkezőleg benső összefüggésben van az egész keresztény világnézettel, hogy úgy mondjam: belőle nő ki, mint a fa a földből, a törzs a gyökérből. Ha valaki a keresztény világnézetet elveti, ezzel a cselekedetével a legélesebb ellentétbe kerül a keresztény morál legfőbb parancsaival; viszont senki sem oszthatja ezt a világnézetet anélkül, hogy a keresztény morált is ne vallaná.”

(Visited 174 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .