Leírás
„Előszó.
A Nyilaskeresztes Párt soha sem felejtett célja: megtalálni és megteremteni azt a magyar életformát, amely a magyar nemzetet a történelem ítélőszéke előtt, az 1000 éves hagyaték örökösévé avatja. A történelmi örökség jogcíme: erő! A legnagyobb nemzeti erőkifejtés életformája pedig a nemzeti öncélúság és a szociális igazság összhangja. Az antimilitarista zsidó szellemiséggel vezérelt szociáldemokrácia legvégzetesebb tévedése volt a szociális gondolatnak és a katonás szellemnek szembeállítása, mert a kettő nemcsak, hogy nem ellentétes, hanem ugyanazon, a sorsközösség bajtársiasságában egybeforrott szellemnek megnyilatkozása a honvédelemben és a nemzeti munkában. A XX-ik század totális háborúja bebizonyította, hogy a kettő elválaszthatatlan! Aki hisz a Mindenható örök bölcsességében és jóságában, annak tudnia kell, hogy önmagáért semmi rossz nem történik e világon, mert csak a föld porából felemelkedni képtelen szellemi rokkantak nem látják a rosszban az örök jó tanúságait. Éppen azoknak, akik a szociális elesettség következtében és a társadalom helytelen teherelosztásából rájuk hárult kereszt súlya alatt nyögnek, kell tudniuk, hogy az emberi nem az örök béke állapotában az osztályönzés hierarchiájában haladni képtelen kőbálvánnyá merevednék. Évezredeknek a múlt ködébe vesző sorozatán át, ameddig az ember útját követni tudjuk, a háború volt a Gondviselés ítéletének megnyilatkozása, amely éppen azokat az erényeket jutalmazta, amelyek végső fokon minden szociális gondolat kútforrásai: a közösségért vállalt önfeláldozást, a bátorságot, hűséget és szervezőképességet.
Az a felismerés, hogy a XX-ik század totális háborújában az a nép kerekedik felül, amely a szociális bajok megoldásával a nemzetnek testben-lélekben ép legszélesebb tömegeit képes a honvédelem szolgálatába állítani, ez volt a több-kevesebb világossággal látott indító felismerése az 1930-as évek elején megindult, a nemzeti erőkifejtés teljességét kereső nyilas mozgalmaknak is. Szemben a pacifizmus lágy párnáin alvókkal, az elkerülhetetlen új mérkőzés ösztönös megérzése és az erre való felkészülés, ez volt a nyilas mozgalmaknak is voltaképpeni terjesztő ereje, ez szabta meg eszmevilágát, ez határozta, meg jelszavát és külső megjelenésében is katonás alakiságokra való törekvését. Az események teljesen igazolták e törekvések helyességét. Nevezzük ezeket fasizmus, nemzetiszocializmusnak, vagy falangizmusnak: elnevezések ezek csupán, lényegükben ugyanazon történelmi jelenségnek, a nemzet életakaratának a XX. századbeli eszmék megnyilatkozási formái, amelyek legmélyebb tartalma a néperőknek egy történelmi korszakváltó küszöbén az áldozatos nemzeti lelkesedésben jelentkező kiteljesedése. Új hajtása az egy évszázad előtti korszakváltó, a dicsőséges emlékezetű 1848-as idők nemzeti lelkesedésének.”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.