id. Egan Lajos: A zsidókérdés Magyarországban

451 Ft

Szerző: id. Egan Lajos: 
Cím: A zsidókérdés Magyarországban
Kiadás éve: 1910
Kiadás helye: Esztergom
Oldalszám: 77
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • Epub

Tartalom:

ELŐSZÓ.
II. Bevándorlás, kivándorlás.
III. A szétszórtan is diadalmas faj.
IV. Az új kultúra lovagjai.
V. Történeti vázlatok.
VI. A szétszóródás története.
VII. Zsidók a szomszédban.
VIII. Az orosz példa.
IX. A Biblia.
X. Talmud. (Tankönyv.)
XI. A zsidó vándorlásról.
XII. Tekintélyes vélemények.
XIII. A zsidóság szervezete.
XIV. A tőzsde.
XV. Sajtó és irodalom.
XVI. A parcellázó hiénák jövedelmező munkája.
XVII. A kis mellékjövedelmek.
XVIII. A zsidó iskola és annak hatása.
XIX. A szövetkezés.
XX. A kereskedő.
XXI. Az uzsora.
XXII. A pálinka.
XXIII. Vissza a faluba.
XXIV. A mérleg.

Leírás

“Szállóige lett Szemere Miklósnak e mondásából: „Nem boldog a magyar!”

Megszállotta a lelkeket ez a mondás és szárnyra kelt az egész országban azért: mert igaz! Hazafiúi kötelesség a boldogtalanság okát felkutatni és megismertetni, hogy ezen az alapon, a segítség helyes módját megtalálhassuk és késedelem nélkül alkalmazhassuk.

Hazánk jelenlegi társadalmi életét tudományos vizsgálat tárgyává téve, sok betegségre akadunk a politikai, gazdasági, jogi, kulturális és erkölcsi életben. Évek óta összesereglenek a nemzet jeles közgazdái, jogászai, feltárva a társadalmi kór egyes jelenségeit, kutatják a gyógyítás módozatait, mely megmentse a népet a végromlástól. Bevándorlás, kivándorlás, uzsora, tőzsde, csalás, hamisítás, sajtó útjáni rablás, pornográfia, leánykereskedés, erkölcstelen szórakozás stb. külön-külön kutatás tárgyát képezte s a tudósok által beigazolást nyert, hogy mindezeken a tereken létrejött beteg állapotok okozzák azt, hogy míg a nép igen kicsiny százaléka könnyű szerrel gazdálkodik pénzben és süllyed az erkölcseiben, az alatt a másik, a nagyobbik, a munkásabb része szegényedik, pusztul, elvándorol.

A sok bajnak okát, okozóját és okozatát, néhány őszinte szóval lehet kifejezni, ez pedig a zsidóság természetéből folyó tevékenysége és az őslakosság elzsidósodása.

Jellemző az élősdi növény természetrajzának megfigyelése a hasonlítás kedvéért. Ismerjük az ördögcérna nevezetű, lóherefojtó arankát. Magja a földre esvén, rövid csira gyökeret hajtva, megkapaszkodik a földön, szálait szétágaztatva keresgél maga körül, míg ráakad a gazdanövényre, amint arra rátalál, rácsavarodik, kifejleszti szívóit, belemélyeszti azt a gazdanövény testébe, azt mohón szipolyozva megöli. Ezután tovább vándorol, káros munkáját ott végezi, ahol még talál életnedvet. Tompa Mihály ezt énekli róla:

Fű virág míg hervadoznak:
Ő gyarapszik, sarja buja;
Ezt elnyomja a növésben,
Azt helyéből is kitúrja.

Nyíltan ki kell tehát mondani, hogy nálunk a sok bajnak az okozója, a zsidóság egy részének szellemi nevelése, élet iránya és az erre támaszkodó szervezett gazdasági tevékenységének módja és eszközei; másrészt a nem zsidó lakosság szervezetlensége, annak tisztultabb erkölcsi életfelfogása és ebből következő jóhiszeműsége; végre ez utóbbiak védelmére elégtelen törvények, okai a meglevő bajnak.”

(Visited 109 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„id. Egan Lajos: A zsidókérdés Magyarországban” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..