Posted on Hozzászólás most!

A Bessenyei körben elismeréssel fogadták Farkas László Pók c. regényének bemutatását

Nyírvidék, 1940. február 09.
Nyírvidék, 1940. február 09.

Hétfőn a szokásos irodalmi délutánon a Bessenyei Kör irodalmi szakosztálya helyi szerzőnek, Farkas László ref. vallástanár, írónak „A pók” című regényét mutatták be. A regény ismertetése előtt Belohorszky Ferenc dr. elnök felolvasta méltató értekezését. Rámutatott, hogy a magyar élet értelmisége jóformán teljesen, a falu felé fordult. Kétségtelen, hogy ez az érdeklődés bizonyos vonatkozásban káros is volt, mert avatatlan kézzel nyúltak a falu életéhez olyanok, akik ezt az életformát nem ismerték eléggé. Nem láttunk mást, csak bűnt, pusztulást, romlást, s ez már önmagában véve is csak csökkenthette erőinket kifelé, befelé egyaránt. Szerencsére sakkal többen voltak, akik komoly elmélyüléssel kutatták a falu életét, lelkiségét mozgató erőket és hatalmas munkával láttak neki a magyar ugar művelésének. Komoly tanulmányok, vaskos kötetek fordították tekintetünket a magyarság legértékesebb rétege felé. Nem volt nehéz a költészetnek ezen a területen sem újat teremtenie. Eddig nem nézték a magyar falu életét a költők, regényírók maga egészében. Belohorszky sorra vette Eötvöstől Kodolányiig a falu problémáival foglalkozó magyar alkotásokat és megjelölte szerepüket, körülhatárolta jelentőségüket. Majd Farkas László „A Pók” c. regényét vizsgálva, megállapította, hogy ez a regény a magyar falu életét jellegzetes vívódásával mutatja be. Farkas László a falu beállításával és szemléletével szintetikus képre. Beleilleszkedik az élet teljességébe és azt nem kívülről szemléli, hanem legbelsejéből. Hogy megkötöttsége mellett is — hisz így is az elkobzás veszélye fenyegette művét — nyílt és leplezetlen őszinteséggel tárta fel a falu égető kérdéseit, mély nyomot hagyhat a lelkekben. Tendenciát kereshetnek a regényben, de ma az élet maga is telve van tendenciákkal, méginkább a falu élete s ezért nem csoda, ha az író is tendenciózus lesz.

Az író legszebb hivatása, hogy megtisztulást, gyógyulást eredményezzen s Farkas László ezt a szolgálatot teljesítette. A regény a régi leírásmódnak csak emlékeit viseli magán, s ez okozza nyilván azt, hogy sem teljes jellemek, sem teljes embersorsok nem formálódnak ki előttünk, mert a külső eszközök sem alkalmasak arra, hogy akár egyik, akár másik megrajzolást teljessé tegyék. De vizsgálhatjuk ezt a regényt, mint a magyar élet keresztmetszetét s akkor kétségtelen, hogy a külső eszközök hiányossága ezt a keresztimetszetet fogja teljessé tenni s ez a hiányosság csak a magyar falu életének nagy törését szimbolizálhatja. Belohorszky dr. azzal végezte kritikai méltatását, hogy büszkén nézünk a szerzőre, Farkas Lászlóra, mert hozzá mert nyúlni olyan kérdésekhez is, amelyek eddig csendes társaságokban elmondott igazságok voltak s amelyeket a szépirodalomban kifejteni egyenlő volt a megvetéssel és népszerűtlenséggel. Úgy hisszük, hogy a regény, el fogja érni célját és felébreszti az élő kérdések iránt az olvasóközönség széles rétegeinek érdeklődését.

A méltatás után Farkas László behatóan ismertette regényét, majd a hallgatóság nevében Sziklay László dr. méltatta a művet, amely rendkívül mély hatást keltett a jelenlevőkben.

Farkas László: A pók című regénye itt érhető el kínálatunkban

(Visited 57 times, 1 visits today)
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .