Posted on Hozzászólás most!

Bágyoni Váró Andor: A pók az első zsidókutató regényünk

Nyírvidék, 1944. június 03.
Nyírvidék, 1944. június 03.

Farkas László nyíregyházi ref. vallástanár, regényíróról egy oldalas cikket írt a Magyarság

Bágyoni Váró Andor: A pók az első zsidókutató regényünk

Farkas László nyíregyházi ref. vallástanár, több mélyreható és nagy érdeklődéssel fogadott regény írója országos figyelem és méltatás terébe került a megtisztult új magyar szellem győzelmes kibontakozása óta. A Magyarság c. fővárosi lapban Bágyoni Váró Andor, a kiváló esztétikus egyoldalas cikkben foglalkozik „az első magyar zsidókutató regény”, Farkas László: A pók c. művének, a mai időkben fokozott jelentőséget nyert regényének méltatásával. A jeles újságíró-esztétikus több részletet közöl A pók-ból, s e közléseket a következő rendkívül érdekes adatok közlésével vezeti be:

Farkas László református pap. A pók címmel 1936-ban regényt írt. Tudomásom szerint ez volt az első komoly és irodalminak nevezhető írás, amely regény formájában dolgozta fel a zsidókérdést. (Talán csak elődje volt a Kazárföldön.)

A református pap regényét röviddel a mű befejezése után felhozta Budapestre. Mint kezdő író úgyszólván teljesen tájékozatlan volt az akkor főként zsidó, vagy zsidószellemű kiadó-őserdőben és ezért — egyébként helyes és egészséges ösztönnel — nem könyvkiadóvállalathoz vitte kéziratát, hanem a Függetlenség szerkesztőségébe. Farkas László kéziratával Hubay Kálmánhoz, a lap akkori főszerkesztőjéhez került, aki testvéri szeretettel és érdeklődéssel fogadta az új írót. Hubayt különösen akkor kezdte érdekelni a regény, amikor a pap-író elmondta, hogy a regény témája a magyarországi zsidókérdés. A szerző könyvében a falusi zsidó szatócsok, a kisvárosi zsidó ügyvédek és a vegyesházasságok nemzetrontó hatását vetíti az olvasó elé. A regény nagyon tetszett Hubaynak és főmunkatársának is, akit a könyv kiadásának támogatásával bízott meg.

De hiábavaló volt minden igyekezet és támogatás: ebben az időben nem akadt könyvkiadó, aki A pókot kinyomatta volna. Vagy nyolc könyvkiadó nem akarta, egy tisztességes pedig — nem merte.

Az első zsidókutató regény

Így szorult le A pók Debrecenbe, ahol is Hubay Kálmán ajánlására és egy református teológiai professzor támogatásával a Debreceni Ujság-Hajduföld végre vállalkozott arra, hogy az első magyar „zsidókutatóregényt” folytatásban leközli. Úgy látszik, amit nem mertek és nem lehetett Budapesten, az sikerült Debrecenben. A debreceni lap nyomdája félretette a regény szedését és ötszáz példányban könyvalakban is megjelentette. Amikor a regény megjelent, a debreceni zsidóság riadtan szisszent fel s minden erejét és összeköttetését megmozgatta, hogy a könyvet betiltsák. Azt állították, hogy ez a fércmű nem is regény, hanem propagandairat, röviden felekezet elleni izgatás! A könyvet a legrövidebb úton elkobozták. A debreceni kiadó ekkor vitéz Kolosváry-Borcsa Mihályt kérte fel közbenjárásra. Kolosváry-Borcsa közbelépésére az ügyészség — csodákcsodája! — feloldotta a tiltó végzést.

De a hivatalos tilalmon kívül még egy „tilalomfa” állt a regény útjában. A zsidó könyvkereskedők és keresztény cégérű, de lényegében ugyancsak hasonló szellemű csatlósaik valósággal — elásták a könyvet. Eltüntették, eltemették. A regényhez nem lehetett hozzájutni. Titokzatos erő száműzte a könyvkereskedők kirakatából A pókot. Pedig a közönség kereste a könyvet: híre pusztai tűzként futott szét a még romlatlan magyar szellemi rónán. A debreceni kiadó nem merte mégegyszer kinyomatni a könyvet, amely így lassan a feledés temetőjébe került.

Közben a könyvet elolvasta egy magyar újságíró, aki abban az időben Berlinben dolgozott. Farkas László regényére felhívta a Német- Magyar Társaság figyelmét. A társaság a regény vázlatának bemutatása után elhatározta, hogy a könyvet németre fordíttatja. Évek múlva ez volt az első komoly és reményt keltő eredmény a tehetséges és új magyar író bátor, szókimondó írásával kapcsolatban. Sajnos, a háború kitörésé megakadályozta a Német-Magyar Társaságot abban, hogy nagyszabású kulturális terveit végrehajthassa, s így a Farkas-mű sem jelenhetett meg német nyelven.

Igen óvatosan egyik filmgyártónk is érdeklődött a regény iránt: ez a Jud Süss budapesti bemutatójának idején történt. A gyártó A pók nyomán szerette volna megcsinálni a magyar Jud Süsst. Erről természetesen az akkori cenzúraviszonyok között szó sem lehetett. Tudomásunk szerint Páger Antal is olvasta a regényt; neki kellett volna A pók magyar hősét játszania.

Farkas Lászlót antiszemita regényének példátlan balsikere nem csüggesztette el. Tovább dolgozott. 1938-ban megjelent Az újszövetség történeti könyvei című bibliafordítása. 1940-ben az egyik napilapban Forgószél című regénye, 1943-ban Urnak szolgái című meglehetős feltűnést keltett műve, 1944-ben pedig Ezüstfenyőt keresem című könyve. Teljesen készen áll, de még kiadatlan a szerző Szik című parasztregénye és a Porlik a szikla, amelyben az erdélyi eloláhosodó magyarság kérdését dolgozta fel.

S most lapozzuk fel a betiltott és elsüllyesztett regényt, amely az új és újjászülető magyar irodalom egyik legérdekesebb és legértékesebb műve. Az izmostehetségű szerző első munkája természetesen szerkesztésében még nem tökéletes, kiforrott írásmű, de olyan őszinte és íróilag is igaz írás, hogy nyugodtan veheti kezébe az is, aki a könyvben csupán a költészet és irodalom kincseit keresi.

A Magyarság cikke az első országos nagy elégtétel az itthon kellően nem méltányolt tehetséges ref. papnak, akinek mi egyébként már az Urnak szolgái c. könyve megjelenésekor diadalmas jövőt jósoltunk, mert tudtuk, hogy elérkezik hatalmas mondanivalóinak korszaka s az ő nagyszabású írói sikerének ideje. Örülünk tiszta szívből, hogy ez a siker már bontogatja sasszárnyait.

Farkas László: A pók c. kegyetlenül realisztikus regénye ide kattintva érhető el

(Visited 57 times, 1 visits today)
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .