Ráttkay R. Kálmán: Hitler és a magyarság

400 Ft

Szerző: Ráttkay R. Kálmán
Cím: Hitler és a magyarság
Kiadás éve: é.n.
Kiadás helye: n.a.
Kiadó: Historica
Oldalszám: 30

OLVASS BELE!

Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

Ráttkay R. Kálmán: HITLER ÉS A MAGYARSÁG

Marschalkó Lajos: KÖNYVAJÁNLÓ

Ráttkay R. Kálmán: A VEZÉR

Ráttkay R. Kálmán: MAGÁNYOS SAS (Magyarság, 1944. április 20.)

Leírás

„A német nemzetiszocializmus sohasem tagadta azt, hogy nem tartja egyenlő értékűnek az egyes fajtákat, nemzeteket. A német fajkutatás tudománya régen hirdeti, hogy amiként hazugság a liberalizmus tétele: ember egyenlő emberrel, – ugyanúgy hazugság az is, hogy a nemzetek és a fajták azonos és egyenlő értékűek. A nemzetek és fajták nem azonos és nem egyenlő értékűek, így nem is képesek azonos teljesítményekre. Nem kutatjuk, hogy a Teremtő miért alkotott tehetségesebb és kevésbé tehetséges fajokat, – egyszerűen meghajolunk a teremtés ténye előtt és tudomásul vesszük, hogy vannak fajták, amelyek a fejlődés élén járnak, azt irányítják és tovább viszik és vannak olyanok, amelyek csak élvezik a felsőbbrendű fajták által kimunkált eredményeket.

Hitler csodálatos könyvében, a Mein Kampfban így osztályozza a fajokat: vannak kultúraalkotó, kultúrahordozó és kultúraromboló fajták. Az elsők közé sorolja az árja fajokat, megállapítva, hogy a ma létező kultúra megteremtői az árják voltak. A nemárja fajták csak átvevői, illetve hordozói, úgy is mondhatnók: haszonélvezői az árjakultúrának. A zsidóságot pedig lelki habitusa és parazita életmódja miatt a kultúraromboló fajok közé sorozza. A zsidóság nem alkotott faji kultúrát, bármilyen hangsúlyozott is a fajisága.

A sokat emlegetett nürnbergi törvények gyakorlati konzekvenciái a nemzetiszocializmus faji teóriájának. A politika eltorzította magyarázata során a nürnbergi törvényeket is és azokban nem látott mást, mint kegyetlen és indokolatlan antiszemitizmust. Pedig e törvények meghozatalánál nem az antiszemitizmus volt a kiindulópont: a kiindulópont volt a pro-germánizmus. A fajkutatás a leszármazástan és örökléstan tudománya kétségkívül beigazolta, hogy a magasabbrendű fajok keveredése az alacsonyabbrendűekkel lecsökkenti a magasabb faj értékátlagát, denaturálja az értékes faji jelleget és a keverék csökkentértékű lesz. Az egyént egyéni tulajdonságok, a fajokat, fajtákat faji jellegek jellemzik.

A szangvinikus, lobbanékony, dús költői fantáziájú, teátrálitásra hajlamos spanyol éppen olyan zárt faji jelleggel jelentkezik, mint a hallgatag, csendes beszédű, szívós, munkás, realitások iránt fogékony, lassú mozgású svéd vagy norvég. Vannak rokonfajok, ahol az elütő bélyegek felfedezése nehezebb. A fajták közötti hangsúlyozott ellentéteket azonban a laikus is felismerheti.”

(Visited 144 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Ráttkay R. Kálmán: Hitler és a magyarság” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…