Akció!

Bosnyák Zoltán: Harc a zsidó veszély ellen!

900 Ft 765 Ft

Szerző: Bosnyák Zoltán
Cím: Harc a zsidó veszély ellen!
Alcím: Az antijudaizmus kézikönyve
Sorozatcím: A Zsidókérdéskutató Magyar Intézet Könyvei – II.
Kiadás éve: 1944.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 255

Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

Bevezetés.

I. Az anyag
     1. Zsidóság és zsidókérdés
     2. A zsidóság fajélettana
     3. A zsidóság lélektana
     4. A zsidóság társadalom élettana
           a) A társadalmi élősdiség — a parazitizmus
           b) A mimikri, az alkalmazkodás
           c) A vándorlás
     5. Zsidókérdés számokban
     6. A zsidó történelem tanulságai
     7. A zsidókérdés múltja, jelene és jövője Magyarországon

II. Módszer
     1. Az antijudaizmus zsidó bírálatának cáfolata
     2. A társadalom nevelése zsidóellenes magatartásra
     3. A parasztság és a zsidókérdés
     4. A zsidókérdés és a munkásság
     5. A zsidóság és a polgárság
     6. A zsidókérdés és az értelmiség
     7. A felső tízezer és a zsidókérdés
     8. A plutokrata réteg szerepe
     9. Az iskolai oktatás és a zsidókérdés
     10. Zsidókérdés és népművelés

III. Az eszközök
     1. A sajtó
     2. Szakirodalom
     3. Szépirodalom
     4. Színház
     5. Film
     6. Előadások
     7. Kiállítások
     8. A propaganda egyéb eszközei
          a) Röpiratok
          b) Karikatúrák, rajzok, fényképek, plakátok
          c) Zsidókérdéskutató Intézet

Végszó

Megjegyzés: A könyv 1944-ben jelent meg, abban az időszakban, amikor a háború miatt a papírhiány és a nyomdai minőségromlás általános volt. Sajnos ez a könyv sem kerülhette ki ezt az állapotot. Olvasni gond nélkül lehet, de a karakterfelismerő programokat már megdolgoztatja. Nyomdai minőségéből eredően a szöveget nem mindig ismeri fel helyesen. Árengedményes termék.

Leírás

Bevezetés.

A napjainkban dúló nagy világmérkőzés sok egyéb között abban is különbözik a népek korábbi összecsapásaitól, hogy most ebben a küzdelemben a világzsidóság is a legközelebbről érdekelt felek közé tartozik. Jövendő sorsa, helyzete, léte függ ennek a küzdelemnek végső kimenetelétől. A világzsidóság életérdekének védelmét a demokrata, plutokrata, bolsevista erőkre és hatalmakra bízta. Ezektől várja nemcsak érdekeinek védelmét, hanem sérelmeinek megtorlását, a nagy jóvátételt, bosszújának és gyűlöletének szabad kitombolhatását. Hogy olyan látszólag ellentétes erők, világnézeti, társadalmi, gazdasági rendszerek, mint amilyen a plutokrácia és a kapitalizmus, a másik oldalon a bolsevizmus, a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak ma vált-vállnak vetve egy táborban menetelnek és egyképpen a zsidóság érdekvédelmezőinek csapnak föl, erre csak egyetlen egy magyarázatot találhatunk, nevezetesen azt, hogy mindkettőnek benső lényege a zsidó szellemiség.

A zsidóság tudja, vagy legalább is tudnia kellene, hogy történetének legválságosabb korszakát éli át napjainkban. Az évezredes nagy per új, döntő fordulóponthoz érkezett. A zsidóság tisztában van vele, ha a most folyó küzdelemben védelmezői és pártfogói: az angolszász, szovjet hatalmak vereséget szenvednek, úgy ez a zsidóságra is a megsemmisítő véget jelenti. Ezért erejének végső megfeszítésével igyekszik az egész világon az angolszász-szovjet szövetségesek győzelmi esélyeit biztosítani, háborús és katonai teljesítőképességüket-a végsőkig felfokozni. Ugyanakkor azonban a megújuló, fiatal, felfelé törekvő, boldogulni és érvényesülni akaró, szabadságukért harcoló népek is át vannak halva attól a tudattól, hogy ebben a háborúban csak győzni, vagy elpusztulni lehet. Kiegyezés, vagy megbékélés nincs. Szabadság, vagy rabszolgaság, diadalmas élet, vagy szégyenteljes megsemmisülés lenhet osztályrészük.

Bár a mostani nagy küzdelemnek egyik legfőbb előidézője és mozgatója a zsidóság, mégis az ellene való cselekvő fellépést nagymértékben megnehezíti a zsidóság különleges, a maga nemében páratlan népi elhelyezkedése. A zsidó nép óriási többsége szerte szétszóródva él az egész világon a befogadó népek között. Ezek közölt egyformán ott találjuk a zsidóság pártfogóit és ellenfeleit. Ebből a helyzetből következik, hogy azoknak a népeknek, amelyek a mostani háború során szembefordultak a zsidósággal, tulajdonképpen két arcvonalon kell harcolniok. Egyrészt fegyverrel a kezükben az igazi csatatéren, a külső arcvonalon a zsidóság által felvonultatott nemzsidó népekkel szemben, másrészt a belső arcvonalon, amelyet elsősorban a körükben élő zsidóság alakít ki. A belső arcvonalon a zsidóság a társadalombomlasztás eszközeivel és módszereivel dolgozik s a gazdanépek belső lelki egységét, ellenállóerejét, gazdasági szervezetének zavartalan működését igyekszik hátráltatni. A belső fajközi harcnak leghatásosabb módja és formája ez, amelyben a zsidóság évezredek alatt a szétszóratás idejében utolérhetetlen gyakorlatra és képességekre tett szert. A társadalombomlasztás a zsidó életformának egyik lényeges sajátságává lett. Mindenütt tudatosan, vagy tudattalanul, de következetesen és végzetszerűen folytatja ezt a munkát a zsidóság, mert öröklött ösztönei szükségszerűen kényszerítik erre. Bomlasztó elem tehát a zsidóság a gazdanépek testében. A társadalmi ellenlétek kiélezésével, forradalmi agitációval, gazdasági kizsákmányolással, a gazdanépek faji, vérségi és szellemi egységének és jellegének feloldásával törekszik, céljait elérni. Ha régebben a zsidóság talán mindezt öntudatlanul végezte is, ma, amikor a nagy világmérkőzéssel kapcsolatban létéről és jövőjéről van szó, öntudatosan és tervszerűen sorakozik fel a belső arcvonalon azokkal a népekkel szemben, amelyek el vannak szánva a zsidóság nemzeteken belüli és nemzetek feletti uralmi törekvéseinek felszámolására. Ez a belső arcvonal annál szélesebb, mélyebb és annál jelentősebb, minél nagyobb az érdekelt befogadó népeken belül a zsidóság lélekszáma, befolyása, társadalmi, gazdasági és szellemi, kulturális hatalma; másrészt minél kisebb a gazdanépek ellenálló ereje, szervezettsége és öntudata.

Nálunk mindezeket a tényezőket egyenként és együttesen is megtaláljuk. A zsidóság lélekszáma tekintélyes, egy millió körül jár, gazdasági ereje és szerepe lényegesen nem csökkent, társadalmi életünket át meg átszövi a zsidó kapcsolatok szövevényes szálainak hálózata, másrészt a nemzeti társadalom öntudata és szervezettsége is fogyatékos. Ilyen körülmények között fokozott figyelmet kell szentelnünk a belső arcvonal alakulásának. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy a belső rend, fegyelem, egység, összetartás és nyugalom, a belső arcvonal szilárd és biztos tartása milyen hathatósan segíti elő a külső arcvonalon, a csatatéren a döntő sikert és a végső győzelmet.

A belső arcvonalnak ez a jelentősége valamennyiünket kötelez, hogy védelmében részt vállaljunk. Másrészt a zsidóság szerepe és magatartása azt követeli tőlünk, hogy vele szemben kivétel nélkül állást foglaljunk. Mindenkinek színt kell vallania a zsidóság mellett, vagy a zsidósággal szemben. Senki sem lehet közömbös, vagy semleges, választani csak kettő közül lehel: zsidóbarát, vagy zsidóellenes. Kibúvásnak, félre állásnak nincs helye ebben a küzdelemben. Akár érdekből, akár meggyőződésből átpártol, vagy félreáll valaki, annak nincs többé helye sorainkban. Nemcsak a háború győzelmes befejezése érdekében kell vállalnunk a zsidósággal szemben a harcot, hanem azért is, mert csak ez hozhatja meg nekünk egy közel félszázados, kíméletlen zsidó elnyomatás alóli felszabadulásunkat.

Különben is a történelmi fejlődéssel mi sem szállhatunk szembe, hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat. A feltörekvő fiatal népek elsöprő lendülettel rázzák le magukról a zsidó igát. Világharcról van szó, mi sem állhatunk félre. A kor parancsa ránk nézve is az, hogy fenntartás nélkül, minden erünket latba vetve arra kell törekednünk, hogy nemzeti életünkből kiküszöböljük a zsidókérdést és hordozóját: a zsidóságot. A zsidókérdés előbb-utóbb elkövetkező egységes, általános elrendezését meg kell előzze az egyes népeknek saját, külön belső zsidókérdésük kielégítő megoldása.

E törekvésünkben két járható út áll elöltünk. Az egyik az államhatalom, a törvények ereje, a másik az öntudatos társadalom szervezett ereje. Mindkettő egyformán szükséges, egymást kiegészítik, egyik a másik nélkül nem lehet hatékony. A törvények, a jogszabályok a társadalom akarata és egysége nélkül üres és holt paragrafusok, de a társadalom ereje és elszántsága megfelelő törvények nélkül semmiesetre sem tud kézzelfogható eredményeket elérni.”

(Visited 78 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Bosnyák Zoltán: Harc a zsidó veszély ellen!” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…

  • Bosnyák Zoltán: Sem antiszemitizmus, sem zsidógyűlölet, hanem nemzeti önvédelem

    400 Ft
    Kosárba rakom
  • Bosnyák Zoltán: Hogyan szállta meg a zsidóság Magyarországot?

    400 Ft
    Kosárba rakom
  • Bosnyák Zoltán: A zsidókérdés törvényes rendezése

    100 Ft
    Kosárba rakom
  • Bosnyák Zoltán: Két világ harca

    200 Ft
    Kosárba rakom