Dr. Somogyi József: Eugenika és etika

450 Ft

Szerző: Dr. Somogyi József
Cím: Eugenika és etika
Alcím: A fajok sorsának erkölcsi megvilágítása
Kiadás éve: 1934.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 60
Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

1. Történeti bevezetés
2. A modernátörökléstan
3. Az eugenika mai állása
4. Etikai megvilágítás

Leírás

“1. Történeti bevezetés.

Az egyéni élet sorsa a pusztulás. A nemlét rejtelmes mélyéből előbukkanva hamarosan ismét letűnünk az élet szinteréről és nincs számunkra többé újjászületés. Ámde az élet szintere mégsem néptelenedik el. A letűnői életből újak sarjadnak, újabb és újabb generációk lépnek nyomukba, hordozzák, terjesztik a faj életét szinte az idők végezetéig.
Nekünk azonban nem lehet közömbös, hogy vajon folytonosan tökéletesbedő újabb generációk veszik-e tőlünk át a szerepet, avagy mindjobban degenerálódó, korcs nemzedékek lépnek-e nyomdokainkba. De érhet-e bennünket felelősség fajunk jövőjéért? Hatalmunkban áll-e a folytonosan megújuló élet épségének megőrzése, értékes örökségekkel való gyarapításrai Ha igen, akkor ez számunkra elsőrendű feladat. Ezt a fenséges, de nehéz és óriási felelősséggel járó feladatot vállalja magára az eugenika.
E törekvés nem éppen új. Úgyszólván minden korban és minden népnél találunk törvényeket, szokásokat, melyek többé-kevósbé tudatosan a faj épségének megóvását szolgálják. Gyakran a legkíméletlenebb eszközöktől, a gyengék, nyomorékok, torzszülöttek elpusztításától sem riadtak vissza, hogy megóvják a fajt az elkorcsosodástól. A görögöknél éppen nem ritkaság az ilyen eugenikai célzatú gyermekgyilkosság. A spártai Taigetos örökké emlékezetes vesztőhelye a nyomorék újszülötteknek. És ennek törvénybe iktatásánál Lykurgost, Spárta törvényhozóját, Plutarehos szerint, már tudatos eugenikai szempontok vezették. A gyermekek elpusztítása a klasszikus ókorban egyébként is büntetlen és nem egyszer gyakorolt eljárás volt. A római jog a családatya tetszésére bízta, hogy újszülött gyermekének felnevelését vállalja, vagy pedig veszni hagyja. Még a szelíd Seneca is helyeselte ezt az eljárást, amennyiben így a nyomorékokat kiselejtezik az egészségesek közül. A régi germánoknál is szokásban volt a gyermekgyilkosság, sőt az izlandiak, mikor a kereszténységre áttértek, követelték, hogy e jogukat továbbra is megtarthassák. Indiában és Kínában a gyermekgyilkoság szinte a mai napig szokásban maradt. A kínai atyának abszolút hatalma van gyermekei felett. Természetesen itt is elsősorban a nyomorék, gyenge gyermekeket ölik meg. Leggyakrabban mégis a nyomor a gyermekgyilkosság oka. Azonban így is a tehetségtelenebb, tehetetlenebb családok pusztulnak, mivel ezeket hamarabb és nagyobb nyomor fenyegeti. És ha megborzadunk e pogány kegyetlenkedéstől, gondoljuk meg, nem folyik-e ma nálunk is hasonló arányú gyermekgyilkosság, amikor évenkint százezer számra oltják ki a még meg sem született magzatok életét, nem mindig éppen eugenikai okokból.”

(Visited 80 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Somogyi József: Eugenika és etika” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…

  • Somogyi József: A faj

    550 Ft
    Kosárba rakom
  • Csuray Károly: A magyarság, mint faj és nemzet

    601 Ft
    Kosárba rakom
  • Somogyi József: A nemzeteszme

    600 Ft
    Kosárba rakom