Bárczi Géza: A „pesti nyelv”

400 Ft

Szerző: Bárczi Géza
Cím: A „pesti nyelv”
Sorozatcím: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai – 29. szám
Kiadás éve: 1932.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 38

Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

 

Leírás

1. Mindenki előtt ismeretes, hogy a pesti ember társalgási, sőt nem egyszer írott nyelve is általában sok tekintetben eltér a nem pesti magyar köznyelvtől. Az átlagos pesti ember igen sok olyan szót, de főként kifejezést és mondattani fordulatot használ, mely a legtöbb magyar ember nyelvérzéke előtt hibásnak, magyartalannak, idegenszerűnek tűnik fel. Ez az idegenszerű, sőt a beavatatlanok számára sokszor érthetetlen szó- és kifejezéskészlet, amelyet a puristák annyiszor megróttak és megrónak, különböző eredetű és különböző társadalmi osztályokból indul ki.
A pesti ember nyelvében található idegen szavak, valamint főképpen a magyar nyelvszokással ellenkező s így bántó, idegen, német fordulatoknak szó szerint való magyarra fordításai nagyrészt abban lelik magyarázatukat, hogy a gyorsan magyarosodó főváros német eredetű, anyanyelvű és műveltségű lakossága, továbbá a betelepült s túlnyomóan ugyancsak német anyanyelvű zsidóság a magyar nyelvet csak fokozatosan tanulta meg, s hiányos nyelvtudása a német mondat formájában megfogamzott gondolatot sokszor nem tudta megfelelő magyar formába önteni. Ebben a magyar anyanyelvűnek még nem mondható, de már magyarul beszélő társadalomban aztán egy egész sereg német szó s főképpen németes, fordulat honosodott meg. Ez a körülmény a teljes megmagyarosodás után is bizonyos ingadozó, tágabb lelkiismeretű nyelvérzéket teremtett. Azonkívül, bár az irodalmi nyelv s az ép nyelvérzékű vidékkel való társadalmi érintkezés következtében a barbarizmusok egyike-másika elpusztult, ilyen calque-ok, idegenszerű kifejezések mai napig is szakadatlanul keletkeznek, minthogy Budapest polgári társadalmának jelentékeny része még ma is tud németül, noha azt már nem mint anyanyelvét beszéli. Ez idegenszerűségek a társadalmi érintkezés, de meg a túlnyomóan pesti, hiányos nyelvérzékű emberek szerkesztette újságok révén sokszor igen gyorsan terjednek, nem egyszer még Budapesten kívül is, sőt sok közülük végleg meggyökeresedik a magyar köznyelvben is. Minden magyar antibarbarus részletesen tárgyalja az ilynemű elemeket, amelyek lehetnek szavak, pl. fess, gúnyár (Spottpreis), kifejezések, pl. közös nevezőre hozni, mondatklisék, pl. nézd, hogy elmenj innen, mondattani fordulatok, pl. a Duna-parton megtalálták a holttestet, melyet a halottas kamrába szállítottak stb. A Magyar Nyelv megindulásától kezdve küzd ellenük. Dolgozatomban nem ezekkel óhajtok foglalkozni.”

(Visited 268 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Bárczi Géza: A „pesti nyelv”” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…