Brisits Frigyes: Prohászka breviárium

550 Ft

Szerző: Prohászka Ottokár
Összeállította: Brisits Frigyes
Cím: Prohászka breviárium
Sorozatcím: Zászlónk Könyvtára 7-8. szám
Szerkesztő: Dr. Alszeghy Zsolt és Dr. Radványi Kálmán
Kiadás éve: 1927.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 11
Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

Prohászka Ottokár
     Az én problémám
          I. A diadalmas világnézet
               Véges és végtelen világ
               A vallásos világnézet
               Az eszmények sodrában
               Az objektív ideálizmus
               Imádkoznunk kell
               Isten
               Isten arculatának vonásai
               Isten és a Világ
               Isten akarata
               Szeressed az Istent
               Az ideál
               Tekints Krisztus arcára
               Krisztus gondolata
               A mi Urunk Jézus Krisztus
               Krisztus egyénisége
               Az Evangélium lelki világa
               Az Oltáriszentség
               A keresztfán
               A mi pálmánk
               A túlvilág atmoszférájában
               Az Isten lelke
               Jön a Lélek
               A katholikus egyház
               Egyház és belső élet
               A bűnös az Egyház lábainál
               Apostoli tekintély
               Modern kultúra — ősi kereszténység
               Mi keresztények
               Az én hitem
          II. A harmonikus ember
               Az Én
               Mi vagyok én
               Evezz a mélyre
               A lélek
               A lélek értéke
               Az emberi élet értéke
               A kultúra
               A lélek kultúrája
               A szép egyéniség
               A vallásos lélek
               A lélek művészete
               Az egész ember
               Az imádkozó ember
               A legszebb remekmű
               A hadak útján
               A szentek arisztokráciája
               Szent István király
               Szent Imre herceg
               Szent László
               Szent Erzsébet
               Szent Margit
               A mennyei Asszony
               A szentek közössége
               Az én világom, az én harmóniám
          III. A győzelmes élet
               A modern ember
               A modern ember világa
               A modern kultúra
               A modern művészet
               Dekadens morál és isteni akarat
               A “kultúemberiség”
               A világháború
               Európai kultúra és kereszténység
               A realisztikus világnézet
               A keresztény világnézet
               Az igazi kultúrember
               Ismeret
               Az igazi kultúra
               Inspirált ész
               Vallás és tudomány
               Élet és tudomány
               Ne csak ismerjünk
               Akarjatok
               Evangélium és munka
               Kereszténység és szociáldemokrácia
               Lélek és Természet
               A tenger
               Isten vértanú népe
               A kereszténység és a magyarság
               A keresztény szellem útja
               A kereszténység kultúrhivatása
               A győzelmes élet
               Élet, halhatatlan élet
               A főpap imája

Leírás

“PROHÁSZKA OTTOKÁR.

Prohászka Ottokár a XX. századeleji magyarság egyik legragyogóbb alakja. Pályájának kezdete a múlt század végére esik, működésének ereje és jelentősége azonban egészen a mi századunkban bontakozik ki. Tehetségének eredetisége és fénye úgyszólván egyszerre, tüneményszerűen villan fel. Szinte alig kapunk magyarázatot attól a mély és rejtett úttól, amely a  nyitrai szülői háztól a kalocsai gimnáziumon át a római Collegium-Oermanico-Hungaricum tanulmányainak hét évébe, innen az esztergomi papnevelő intézet lelki igazgatójának első könyvéig vezetett, amely A diadalmas világnézet címe alatt egyszerre készen és győzedelmesen hozta meg Prohászka Ottokár nevét és irányát.

Mindenképpen új volt ez az irány, formában csakúgy, mint szellemben. Formában azért, mert megteremtett egy szokatlanul friss és páratlanul gazdag költői nyelvet, mely nemcsak a megszokott theológiai nyelvnek átcserélése, hanem a modern magyar irodalmi nyelvnek első megjelenése volt. Szellemben pedig azért, mert nálunk első visszahatása, kifejlődésének tényében pedig diadala lett a vallásfilozófiai idealizmus s vele a katholikus gondolat renaissance-nak.

Ez a kettős, nagy, történeti hatás sugárzik ki abból a gazdag összetételű életből, mely Prohászka Ottokárban filozófus, theológus, író és szónok tudott lenni s melynek történeti hitelesítői munkái: A diadalmas világnézet, Isten és a világ, Föld és ég, A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat, Dominus Jesus, Elmélkedések az Evangéliumról, Magasságok jelé, Világosság a sötétségben, A háború lelke, Kultúra és terror, Elbeszélések és útirajzok, mindenekfölött pedig legnagyobb alkotása, az öntudatra ébredt magyar katholikus lelkiség.

Filozófiai rendszere szemben áll az intellektualizmussal s teljesen voluntarisztikus jellegű. Prohászka Ottokár filozófiája a keresztény pragmatizmust hirdeti, mely az akaratban és a cselekvésben látja és keresi az élet súlypontját s amazok elsőségét hirdeti az ismeret értékével szemben, amelyet  fontosnak ismer ugyan el, de mindig csak a tettre való ráképesítés szempontjából. Az ismeret célja a tett, a cselekvés.

Ez a filozófiája magyarázza meg theológiáját is, amely míg történeti vonatkozásban kultúr-theológiai területre mutat, belső elgondolásában erősen lélektani irányú, és a hitigazságok bensőséges átélését sürgeti.

Prohászka Ottokár filozófiája és theológiája — minden eredetisége mellett is — kritikai összefoglalása kora szellemi irányainak. A modern gondolkodás, érzület és kifejezésmód nagy kezdeményezői és átalakítói Nietzschétől Bergsonig mind benne vannak világszemlélete történeti elemeiben, kritikailag feloldva, megtisztítva, a katholicizmushoz átalakította úgy, hogy Prohászka Ottokár gondolkodásának eme harmonikus összetételében a katholikus gondolatnak minden új jelenséget magába felszívó, magához áthasonító, mindig diadalmas korszerűsége és örök frissessége jut kifejezésre.

Voluntarisztikus életszemléletén alapul legnagyobb művészete: szónoklata is. Prohászka Ottokár ma nemcsak Magyarországnak, hanem Európának is egyik legragyogóbb egyházi szónoka. A szónoklat egyházi területe számára felfedezte a modern lelket, amelynek világnézeti nagy válságait a modern világ vezető szellemeinek munkáiból ismerte meg. Problémája is a modern kultúrának ez „a nyugtalan, vergődő intelligenciá“-ja lett. Prohászka Ottokárban minden tulajdonság megvolt, amellyel még tudta magának szerezni ennek a művelt, de fáradt értelmiségnek először az érdeklődését, majd pedig a bizalmát: nagy részvét értelmi kultúrájának hajótöréseivel szemben; nagyszerű műveltség, melyben egymásra talált szónok és közönség; páratlan művészi érzék mind a formában, mind a nyelvben, mellyel a közönség irodalmi kultúrája kielégülést kapott; mindenekfölött pedig szónoki erejének vonzó, szinte misztikus hevülete, amelyben nehéz elemezni, mi a lenyűgözőbb: a lélek apostoli vihara-e, vagy a lángész hatalmas ténye. A tőle megteremtett Konferencia-beszédek szerencsés időszerűsége és találó alkata még jobban fokozta e tulajdonságok megnyilvánulásának és hatásának lehetőségeit. Így teremtett nemcsak közönséget, hanem új szónoki iskolát is.

Prohászka Ottokár megújította az egyházi szónoklatnak úgyszólván minden elemét. A külső formában uralkodóvá tette a költői elgondolást, általában a művészi fokú stílus-erőt. A beszédek elvontságát a ráhatásnak, szinte a sugallásnak személyességével enyhítette meg s melegítette föl. A filozófiai felszerelés és átélés állandó kapcsolataival egyrészt új színt és alapot adott a beszédeknek, másrészt pedig termékeny bőségét teremtette meg a beszéd-témák lehetőségének. A tárgy-bővítés egyúttal visszahatással volt a szónoki beszéd módszerének lélektanibbá finomuló átalakítására s alkalmul szolgált arra, hogy a katholicizmus igazságai az új idők módján is éreztessék erejük és képességük örök tartalmát. Prohászka Ottokár ezen a ponton lett a legnagyobb. Itt vált: a tudós, a költő, a művész, a szónok lenyűgöző szinthézisévé. Nem is mérhető hozzá senki, sem a francia Touchet, sem a német Faulhaber, kiváló szónoki kortársai.

Prohászka Ottokár legnagyobb ereje azonban mégis egyénisége. Sikerének, hatásának ez a szinte elemezhetetlen gyökere. Mikor beszél, akkor ő maga sem veszi észre, hogy nem fényes páthoszát, sem ragyogó dialektikáját, hanem egyéniségének ízét élvezi mindenki. Ezt a fenséges harmóniát, amelyből ma legkevesebb van ezen a világon. Magyarságunk összetört értékeinek idején lehet-e nemesebb és fölemelőbb öröm számunkra, mint az ő homlokára, erre a fénylő gondolat-földre feltekinteni, ahol nem tört össze semmi abból, amit a történelem kereszténynek és magyarnak hitt és hirdetett…”

(Visited 26 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Brisits Frigyes: Prohászka breviárium” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…

  • Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet

    2 503 Ft
    Kosárba rakom
  • Bangha Béla S.J.: Istenhit és istentagadás

    651 Ft
    Kosárba rakom
  • Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem

    650 Ft
    Kosárba rakom