Akció!

Dr. Dömölki János: A nemzetrontó vallásellenes irányzatok boszorkánykonyhái

2 745 Ft

Szerző: Dr. Dömölki János
Cím: A nemzetrontó vallásellenes irányzatok boszorkánykonyhái
Alcím: A szabadkőműves szövetség, ahogy a politikusaink látták (1883-1943)
Kiadás éve: 2020.
Kiadás helye: Hajdúnánás
Kiadó: Szabad Szellem – Magyar Kultúra Alapítvány
Oldalszám: 744+13

OLVASS BELE!

Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

AJÁNLÁS dr. Dömölki János könyvéhez

ELŐSZÓ

I. RÉSZ
A kezdetektől az 1920. évi Nemzetgyűlés összehívásáig terjedő időszak (1883-1920)

I. FEJEZET
Ugron Gábor felszólalásától az 1910-1911. évi nagy szabadkőműves vitáig (1883-1910)

1. Ugron Gábor beszéde (1883. január 22.)
2. Istóczy Győző beszéde (1883. november 23.)
3. Ivánka Imre válasza Istóczy Győzőnek (1883. november 23.)
4. Kovács Albert beszéde (1883. november 26.)
5. Komlóssy Ferenc beszéde (1884. október 17.)
6. Zimándy Ignác beszéde (1884. október 18.)
7. Zimándy Ignác beszéde (1884. december 4.)
8. B. Adreánszky Gábor beszéde (1885. február 17.)
9. Komlóssy Ferenc beszéde (1885. február 20.)
10. Komlóssy Ferenc interpellációja (1885. október 10.)
11. Rácz Géza beszéde (1885. december 9.)
12. Zimándy Ignác beszéde (1886. február 5.)
13. Zimándy Ignác beszéde (1887. február 16.)
14. Szemnecz Emil beszéde (1887. február 17.)
15. Rakovszky István válasza Szemnecz Emilnek (1887. február 17.)
16. Szemnecz Emil interpellációja (1887. február 23.)
17. Szemnecz Emil beszéde (1887. május 16.)
18. Trefort Ágoston válasza Szemnecz Emil interpellációjára (1887. május 16.)
19. Szemnecz Emil viszontválasza Trefort Ágoston válaszára (1887. május 16.)
20. Trefort Ágoston megjegyzése Szemnecz Emil viszontválaszára (1887. május 16.)
21. Helfy Ignác beszéde (1888. január 16.)
22. Asbóth János beszéde (1894. március 09.)
23. Gr. Pongrácz Károly beszéde (1894. november 21.)
24. Rakovszky István beszéde (1900. május 14.)
25. Vészi József válasza Rakovszky Istvánnak (1900. május 14.)
26. Mezei Mór válasza Rakovszky Istvánnak (1900. május 14.)
27. Rakovszky István viszontválasza Vészi Józsefnek és Mezei Mórnak (1900. május 14.)
28. Barta Ödön interpellációja (1901. június 19.)
29. Markos Gyula beszéde (1907. október 23.)
30. Lukács László beszéde (1908. december 4.)
31. Lukács László beszéde (1909. március 23.)
32. Városi Gyula beszéde a Főrendiházban (1910. január 14)
33. Zboray Miklós beszéde (1910. január 25.)
34. Szmrecsányi György beszéde (1910. július 18.)

II. FEJEZET
Az 1910-1911. évi nagy szabadkőműves vita

35. Polónyi Géza beszéde (1910. november 22.)
36. Huszár Károly beszéde (1910. november 22.)
37. Huszár Károly határozati javaslata (1910. november 22.)
38. Huszár Károly beszéde (1910. november 23.)
39. Huszár Károly beszéde (1911. április 1.)
40. Huszár Károly beszéde (1911. április 5.)
41. Haller István beszéde (1911. április 6.)
42. Polónyi Géza beszéde (1911. április 7.)
43. Bakonyi Samu válasza Polónyi Gézának (1911. április 8.)
44. Huszár Károly beszéde (1911. május 7.)
45. Polónyi Géza interpellációja (1911. május 7.)
46. Polónyi Géza beszéde (1911. május 11.)
47. Molnár János beszéde (1911. május 22.)
48. Tisza István beszéde (1911. május 23.)
49. Rakovszky István válasza Tisza István beszédére (1911. május 29.)
50. Polónyi Géza beszéde (1911. június 2.)
51. Sághy Gyula beszéde (1911. június 10.)
52. Hédervári Lehel beszéde (1911. június 13.)
53. Molnár János beszéde (1911. június 16.)
54. Baross János beszéde (1911. június 18.)
55. Sándor Pál válasza Baross Jánosnak (1911. június 18.)

III. FEJEZET
Az 1910-1911. évi nagy vitától az 1920. évi Nemzetgyűlés összehívásáig (1911-1920)

56. Csernoch János beszéde a Felsőházban (1914. május 14.)
57. Huszár Károly beszéde (1918. február 23.)

II. RÉSZ
Az 1920. évi Nemzetgyűlés összehívásától az 1931. évi Országgyűlés összehívásáig terjedő időszak (1920-1931)

I. FEJEZET
Az 1920. évi Nemzetgyűlés összehívásától Hegedüs György interpellációjáig (1920-1924)

1. Huszár Károly beszéde (1920. február 16.)
2. Szmrecsányi György beszéde (1920. február 23.)
3. Usetty Ferenc interpellációja (1920. március 19.)
4. Frühwirth Mátyás beszéde (1920. április 12.)
5. Budaváry László interpellációja (1920. április 14.)
6. Schandl Károly beszéde (1920. április 20.)
7. Nagy János beszéde (1920. április 23.)
8. Patacsi Dénes beszéde (1920. április 24.)
9. Usetty Ferenc beszéde (1920. május 19.)
10. Schandl Károly beszéde (1920. május 26)
11. Teleki Pál beszéde (1920. július 22.)
12. Huber János beszéde (1920. július 29.)
13. Budaváry László beszéde (1920. augusztus 7.)
14. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi miniszter hozzászólása (1920. augusztus 7.)
15. Schandl Károly beszéde (1920. szeptember 6.)
16. Gömbös Gyula beszéde (1920. szeptember 17.)
17. Milotay István beszéde (1920. szeptember 18.)
18. Haller István beszéde (1920. szeptember 21.)
19. Szilágyi Lajos interpellációja (1921. február 19.)

II. FEJEZET
Hegedüs György interpellációjától Hegedüs György beszédééig (1921-1923)

20. Hegedüs György interpellációja (1921. február 26.)
21. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter válasza Hegedüs György interpellációjára (1921. február 26.)
22. Huszár Károly válasza Hegedüs György interpellációjára (1921. február 26.)
23. Szádeczky Lajos válasza Hegedüs György interpellációjára (1921. február 26.)
24. Sándor Pál válasza Hegedüs György interpellációjára(1921. február 26.)
25. Gratz Gusztáv válasza Hegedüs György interpellációjára (1921. február 28.)
26. Szterényi József válasza Hegedüs György interpellációjára (1921. február 28.)
27. Bródy Ernő válasza Hegedüs György interpellációjára (1921. március 2.)
28. Tasnádi Kovács József beszéde (1921. március 12.)
29. Budaváry László interpellációja (1921. augusztus 23.)
30. Hegedüs György beszéde (1922. január 12.)
31. Drozdy Győző beszéde (1922. július 5.)
32. Raimprecht Antal beszéde (1922. július 10.)
33. Viczián István beszéde (1922. július 10.)
34. Kiss Menyhért beszéde (1922. július 14.)
35. Pikler Emil beszéde (1922. július 25.)
36. Herczegh Béla beszéde (1922. július 27.)
37. Bogya János beszéde (1922. július 27.)
38. Bethlen István beszéde (1922. július 31.)
39. Ulain Ferenc beszéde (1922. szeptember 13.)
40. Éhn Kálmán beszéde (1922. december 5.)
41. Láng János beszéde (1922. december 18.)
42. Rupert Rezső beszéde (1922. december 18.)

III. FEJEZET
Hegedüs György beszédéről az 1931. évi Országgyűlés összehívásáig (1923-1931)

43. Hegedüs György beszéde (1923. január 19.)
44. Zsitvay Tibor interpellációja (1923. március 14.)
45. Bethlen István válasza Zsitvay Tibor interpellációjára (1923. március 14.)
46. Zsitvay Tibor viszontválasza (1923. március 14.)
47. Csilléry András interpellációja (1923. március 20.)
47. Hegedüs György beszéde (1923. július 5.)
48. Vázsonyi Vilmos beszéde (1923. július 26.)
49. Eckhardt Tibor interpellációja (1924. március 12.)
50. Wolff Károly beszéde (1924. december 17.)
51. Eckhardt Tibor beszéde (1925. február 3.)
52. Viczián István beszéde (1925. december 6.)
53. Propper Sándor beszéde (1926. április 20.)
54. Drozdy Győző beszéde (1926. április 27.)
55. Viczián István beszéde (1926. április 29.)
56. Pakots József beszéde (1926. április 30.)
57. Lukács György beszéde (1928. április 18.)
58. Krüger Aladár beszéde (1928. április 25.)

III. RÉSZ
Az 1931. évi Országgyűlés összehívásától Magyarország megszállásáig terjedő időszak (1931-1943)

I. FEJEZET
Gál Jenő beszédétől Vajna Gábor interpellációjáig (1932-1940)

1. Gál Jenő beszéde (1932. május 11.)
2. Kóródi Katona János beszéde (1932. május 19.)
3. Meskó Zoltán beszéde (1932. május 19.)
4. Gál Jenő beszéde (1932. május 20.)
5. Meskó Zoltán beszéde (1933. június 12.)
6. Meskó Zoltán beszéde (1934. április 26.)
7. Meskó Zoltán beszéde (1934. május 24.)
8. Meskó Zoltán beszéde (1934. május 28.)
9. Festetics Sándor kérdése (1938. február 16.)
10. Széll József belügyminiszter válasza Festetics Sándor kérdésére (1938. február 16.)
11. Festetics Sándor viszontválasza Széll József belügyminiszter válaszára (1938. február 16.)
12. Károlyi Viktor interpellációja (1938. május 4.)
13. Széll József válasza Károlyi Viktor interpellációjára (1938. május 4.)
14. Haám Artur beszéde (1938. május 10.)
15. Hubay Kálmán beszéde (1938. május 18.)
16. Peyer Károly beszéde (1938. május 18.)
17. Bródy Ernő beszéde (1938. május 18.)
18. Kovács Sándor beszéde (1938. december 13.)
19. Rónay István beszéde (1939. január 17.)
20. Krúdy Ferenc beszéde (1939. február 24.)
21. Vajna Gábor interpellációja (1939. augusztus 2.)
22. Milotay István mentelmi ügye (1937. október 27.)
23. Budinszky László interpellációja (1939. november 15.)
24. Meskó Zoltán beszéde (1939. november 22.)
25. Vajna Gábor beszéde (1939. december 4.)
26. Meskó Zoltán beszéde (1940. június 4.)

Leírás

AJÁNLÁS
dr. Dömölki János könyvéhez

Dr. Dömölki János úr évtizedek óta gyűjti a szabadkőművességről szóló könyveket és tárgyakat. A mennyiség íme, átcsapott minőséggé: az Olvasó kezében tarja ezt a vaskos könyvet, amelynek hatalmas haszna van/lehet a hazai titkos társaságok nemcsak megismerésében, hanem szakszerű kutatásában is.
Ha a mai magyar közéletben és tudományos világban bárki azt mondja, hogy a szabadkőművesség történetét nem érdemes kutatni, mivel semmi jelentősége nem volt a Magyar Királyság történetében: az e könyvben olvasható tömérdek országgyűlési beszéd, mint a történetírás forrása ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja.
Ugyanis az 1883 januárja és 1943 decembere közötti hatvan év szinte minden jelentős politikusának itt olvashatóak a szabadkőművesség szerepéről, tevékenységéről elmondott beszédei. E beszédek között vannak olyanok, amelyekben komoly elemzések találhatók; vannak olyanok, amelyekből a korabeli pártpolitikai viszonyok bontakoznak ki; vannak olyanok, amelyek a hazai eszmetörténet megértéséhez járulnak hozzá. Mindegyik típusnak megvan a maga jelentősége, s mindegyik országgyűlési hozzászólás elemezhető, nemcsak a hazai szabadkőművesség tevékenysége megvilágításának céljával, hanem a dualizmus-, majd Horthy-korszak közpolitikai viszonyainak elemzése céljából is, s akkor még nem beszéltünk az egyik legfontosabb szempontról, a magyar eszmetörténetről. E hatvan év alatt (is) három ideológiai irányzat küzdött egymással, mind a Magyar Királyságban, mint a korabeli Európában: a két baloldali (szocializmus és liberalizmus) a keresztény-konzervativizmussal szemben. Érdeklődő olvasóként, de tudományos kutatóként is rendkívül sok, elemzendő szempontot talál az ember a kétségkívül különböző tehetséggel, képzettséggel, politikai tálentummal és ideológiai vértezettel rendelkező képviselői és kormányzati embereink beszédeiben.
Ha valaki meg akarja érteni a magyar 19. és 20. század hol békés, hol háborús történetét, forgassa e könyvet. Egyszerre nem lehet elolvasni, de nem is kell: ráadásul Dömölki doktor és munkatársa és felesége, dr. Dömölkiné Fejes-Nagyfejeő Mária többszáz oldalas végjegyzeteket írt a könyv minden személyéről. Jellemző munkájukra a történelmi személyekről való nyílt, semmit el nem kendőző tények és álláspontok megírása, ami nagyon fontos az egyetemes és magyar történelem jobb, igazabb megértéséhez. Tabutémát nem ismernek, viszont tudományos ismeretközlés szempontjából jegyzeteik nagyon is használhatóak.
A kötethez Ifj. Tompó László írt kimondottan elemző célzatú tanulmányt, amely a rá jellemző elemzőkészséggel- és képességgel mutatja be a hazai szabadkőművesség „trón és oltár” elleni tevékenységét. Ifj. Tompó tanulmányának figyelmes elolvasásával közelebb jut az olvasó a szabadkőműves szervezet hosszú távú céljainak megértéséhez.
Összegezve megállapítom, hogy fontos és érdekes, sokszínű forráskiadvány született, amelynek elemző tanulmánya és végjegyzetei segítségével megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség tevékenységének minden fontos mozzanatát.

Raffay Ernő

(Visited 231 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Dömölki János: A nemzetrontó vallásellenes irányzatok boszorkánykonyhái” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…