Reventlow E. gróf: Nemzeti szociálizmus az Új Németországban

550 Ft

Szerző: Reventlow E. gróf
Cím: Nemzeti szociálizmus az Új Németországban
Fordító: gróf Pálffy Fidél
Kiadás éve: 1933.
Kiadás helye: Magyaróvár
Oldalszám: 112

Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

     ELŐSZÓ.
I. RÉSZ ANTISZOCIÁLIZMUS A RÉGI BIRODALOMBAN.
          A gép és a pénz rabszolgája.
     Marx, a nagy csaló.
     Marxizmus, szakszervezet és az állam.
     A vörös lobogó útja.
II. RÉSZ NEMZETI SZOCIALIZMUS ÉS A MUNKÁS.
          Feljelenik Hitler Adolf.
     A munkás és a munka érdekében.
     A nemzeti szocializmus a gazdaságban.
     Nemzeti szocializmus és az ipar.
     Nemzeti szocializmus és a pénzügy.
     Nemzeti szocializmus és a föld.
     Félre az osztálygondolattal és a felsőbbrendűség hóbortjával!
     Mi legyen?
     Vége a „tömegek”-nek.
     A vezérség kérdése
     Eredmény.
     FÜGGELÉK.

Leírás

“ELŐSZÓ.

Nemzetünk iránt mélyen érzett szeretetem tette erkölcsi kötelességemmé, hogy Reventlow könyvét, amelyben a német nemzeti szocializmusnak oly átfogó és kiváló vázlatát adja, lefordítsam. Ha nem tartanám nagyon fontosnak, hogy mi magyarok is végre tisztán lássunk, és ha nem állnánk feltétlenül elkövetkező nagy elhatározások küszöbén, vártam volna, amíg nálam alkalmasabb ember fogott volna hozzá a fordításhoz.
De nincsen idő a várakozásra, és mindenkinek, akinek Isten megadta, hogy beláthasson a jövő idők elmaradhatatlan nagy változásaiba, kötelessége, hogy a maga módjára — úgy, ahogy éppen teheti — hozzájáruljon ahhoz, hogy magyar „test-vére” szintén világosan lásson. Nincsen akkora, fáradság, amelyet a nagy cél elérése meg nem érne annak, aki nemzetét igazán szereti. Nincsen az a tisztességes eszköz, amelyet fel nem kellene használnunk azért, hogy végre az álmos és tétova szemeket is felnyissuk és rászegezzük minden magyar tekintetét az igazság és a pártatlan igazságosság meztelen valóságára.
A maga tömör képfestésével oly kérdéseket érint Reventlow, amelyek egyenként kötetekre terjedő munkák tárgyai volnának, de nem mélyed el részletekbe, mert a részletekbe való behatolás megnehezítené az egész kérdéstömeg világos áttekintését, és ma még az a fontos, hogy nagy vonásokban ismerjük fel a jelen tévedéseit és lássuk a jövő irányát. Hiszen a ma tévedései a fundamentumok betegsége, amelyet bárki laikus szemmel is észrevesz, ha szabaddá tesszük neki a látás útját. A társadalom- és államépület összes hibái, ez épület szilárdságának hiánya az alap hibájának folyománya, szükségszerű következménye.
Ha valaki behatóbban kívánna foglalkozni a nemzeti szociálizmus célkitűzéseivel, olvassa el Hitler „Mein Kampf” c. 800 oldalas könyvét, amely azonban szintén csak általános képet fest. A részletekbe igen érdekesen mélyednek bele Feder tanár, Darré és mások munkái.
De ma az áttekintő látás a fontos, a széles néprétegek figyelmének a felhívása az alapok egészségének kérdésére és a valóság elfogulatlan megítélésére.
Szükségesnek tartom Reventlow lefordítását azért is, mert a könyv röviden rámutat arra, milyen komolytalan dolog csak úgy könnyedén elintézni a nemzeti szociálizmus kérdését azzal, hogy „nem lehet átültetni idegen rendszereket”. E könyv, amely valóban csakis a német nemzeti szociálizmussal foglalkozik, — de még az annak győzelme és kormányra jutása előtti állapotokat festi, hiszen már 1932-ben megjelent — bepillantást enged abba az igazságba, hogy a nemzeti szociálizmus nem tisztán „német rendszer”, még akkor sem, ha bizonyos vonatkozásokban kizárólag a német viszonyokat veszi bonckés alá és azok visszásságainak gyógyszeréül tekinti a nemzeti szocializmust. Ne áltassuk magunkat, hogy nálunk nincsenek visszásságok. Figyeljük meg a mi bajainkat és ítéljünk, vajon a láz ellen az aspirin vagy a chinin nem gyógyszer-e az egész világon, még ha vegyes fajoknál vegyes adagolásban is. A kórokozó ugyanaz, s a gyógyítási mód is közös alapgondolatból indul ki, ha annak részletei alkalmazkodnak is a különleges népi adottságokhoz.
Vannak a német nemzeti szociálizmus képfestésében, — amelyet a szerző nekünk nyújt — oly részletek is, amelyek részünkre már meghaladott álláspontot jelentenek. Mi magyarok például a földreform tapasztalataiból tudjuk, hogy nemcsak a földnek mennél több tulajdonos kezébe juttatása a fontos, hanem az is, hogy a földtulajdonosok életképes exisztenciákká váljanak. Ezért, és tekintve a nálunk felette fontos fogyasztási decentralizációt, a földkérdést csak telepítések útján lehet megfelelően megoldani.
Örömmel kell megállapítanunk azt is, hogy a munkásságnak a vezető rétegben való képviseltetése nálunk, — bár még távolról sem abban az arányban, amely nagy számukra való tekintettel joggal megilletné őket, — az autonómiák révén az utóbbi időkben bizonyos érvényre jutott. Igaz, hogy ez is csak félszociálista intézkedés, amely csak tapasz számba megy és sokszor többet árt, mint használ. De legalább az irány helyes, és ránk vár a sor, hogy nyílt utat hasítsunk. Kétségtelen, hogy nálunk is „keserű komikum”-ként hat, amint Reventlow írja, ha nemzeti egységet kívánunk megteremteni ugyanakkor, amikor a nép túlnyomóan nagy része, a földművesség és a munkásság nem jut ahhoz a szerephez a politikában, amely őket, mint a nemzet legerősebb alkotó tényezőit megilletné. Hogy továbbá a nemzetnek az ú. n. világkrízis által kárvallott kétharmada kénytelen legyen nemzeti egységet alkotni a világkrízis haszonélvezőivel, akik nincsenek a magyar nemzetnek egyötöde sem. Nem is szólva arról, hogy a politikai befolyás a mammon jegyében 90 % erejéig, ennek az egyötödnek a kezében van, a kárvallottak túlnyomó többsége pedig szóhoz sem jut.
E könyv hivatása az, hogy világosságot derítsen arra, miféle gyökérből ered a nemzetközi krízis. Felhívja figyelmünket a marxizmus osztályharcának és a világproletár- közösség gondolatának nemzetközi faji eredetére. Ugyebár nem nevezik német rendszernek a nemzeti szociálizmus „jóindulatú kritikusai” a szociáldemokráciát, amelynek alapítója a német zsidó Marx volt, ellenben a keresztény és német Hitler által rendszerbe foglalt nemzeti szociálizmust a jó hazafiak nyomban német mozgalomnak nyilvánítják! A jóakaratú következetesség minden elismerésünket megérdemli.
Tudom, hogy e mű fordításával nem fogom megnyerni a mai vezető rétegek kegyét, de miután erre sohasem törekedtem, főképpen azért lépek most a fordítással magyar testvéreim elé, mert tudom, hogy itt van az idő, amikor vége szakad a politikai polgári pártok pepecselésének, és választanunk keli majd zsidó nemzetköziség vagy nemzeti szociálizmus között. Nem leszek azok között, akik öntudatlanul az árral hömpölyögnek és hápogva állnak a válaszút előtt. Ha az út balra találna vinni, az ő féltett életüknek éppoly kevéssé fog megkegyelmezni a vörös marxi fajta patologikus kegyetlensége, mint azoknak, akik férfias küzdelmet folytatnak. Mi azonban tudjuk, és pedig teljes bizonyossággal tudjuk, hogy ha nagy küzdelmek árán is, mégis a miénk lesz a győzelem, mert az igazság nálunk van, és mert nem furfangos politikai kacskaringókon járunk, hanem az igazi magyar nemzeti egységet és azt a szociálizmust hirdetjük, amely a mi fajunk szociálizmusa: minden dolgozó magyarnak közös érdekünkben való eggyé-forradását.

Bátorság!

Dunakiliti, 1933. július 25.

Pálffy Fidél gróf.”

(Visited 49 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Reventlow E. gróf: Nemzeti szociálizmus az Új Németországban” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…

  • Dr. Némethy Béla: Hol vagy magyar Hitler?

    300 Ft
    Kosárba rakom
  • Kibédi Varga Sándor: A nemzetiszocialista Németország

    100 Ft
    Kosárba rakom
  • Soós Tihamér: Nemzetiszocialista nevelés a III. Birodalomban

    400 Ft
    Kosárba rakom