Akció!

Müller Lajos S. J.: Aszkétika

1 301 Ft 1 170 Ft

Szerző: Müller Lajos S. J.
Cím: Aszkétika
Sorozatcím: Aszkétika és misztika
Kiadás éve: 1940.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 340

Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

 

Előszó.
Bevezetés.
1. § Az aszkétika fogalma s a rokontudományokhoz való viszonya
2. § Az aszkétika forrásai
3. § Az aszkétika módszere és egysége
4. § Az aszkétika, misztika története főbb vonásokban
    I. A keresztény ókor
      E kor tévedései
    II. A középkori skolasztika korszaka
      E korszak tévedései
    III. Az újkor
      E korszak tévedései
5. § Adatok a magyar aszkétika történetéből
    XI—XVI. századig
    XVI—XIX. századig
    XIX. és XX. század
    Legújabb kor

I. RÉSZ.
A TÖKÉLETESSÉGRŐL ÁLTALÁBAN.

6. § A tökéletesség elmélete
    A) Az ember célja és a megszentelő malaszt
    B) Az érdem
    C) Mi fokozza az érdemet?
    D) A szerzett készség (habitus acquisitus)
    E) A belénk öntött készség (habitus infusus)
    F) Mi csökkenti az érdemet?
    G) A segítő kegyelem
7. § A gyakorlati tökéletesség lényege
8. § A tökéletesség és a szeretet
9. § A tökéletesség és az isteni akarat betöltése
10. § Tökéletesség és Krisztus követése
11. § A szentek és a szenttéavatás
12. § A tökéletesség és a szentek utánzása
13. § A tökéletességre vonatkozó tévedések
14. § A tökéletesség szabályai
    A) A tevékeny élet
    B) A szemlélődő élet
    C) A vegyes élet
15. § A tökéletesség fokai
    A) A tökéletesség első foka
    B) A tökéletesség mésodik foka
    C) A tökéletesség harmadik foka
16. § A természet és természetfeletti

II. RÉSZ.
A TÖKÉLETESSÉG ESZKÖZEI.

I.
(Pozitív eszközök.)

Az ima.

17. § Az imáról általában
18. § A kérő ima
19. § Az ima kieszközlő ereje
20. § A jó ima tulajdonságai
21. § Az imára való előkészület. Az ima helye és ideje
22. § Az ima különböző fajai
23. § A szóbeli ima

Az elmélkedés.

24. § Az elmélkedés lényege és szükségessége
25. § Az elmélkedés történetéből

Az elmélkedés módjai.

26. § A hármas lelki tehetség rendszeres foglalkoztatása
    A) A sorozatos elmélkedés
    B) A szöveg-elmélkedés
    C) Az elmélkedő lelkiolvasás
    D) A képzeleti elmélkedés (applicatio sensuum)
    E) Szemlélődés (contemplatio)
    F) Alkantara Szent Péter módszere
    G) Szalézi Szent Ferenc módszere
    H) Liguori Szent Alfonz módszere
    I) St. Sulpice módszere
27. § Affektív ima és az egyszerű szemlélet
28. § Az összeszedettség
    Isten jelenlétének gyakorlata
    A röpimák
29. § A lelkiolvasás
30. § A lelki oktatás (exhortatio)

A lelki vezetés.

31. § A lelki vezetés. Szükségessége
32. § A lelki vezető tulajdonságai
33. § Magatartás a lelki vezetővel szemben
34. § A lelkiismeret feltárása (ratio conscientiae)

Az Oltáriszentség.

35. § A szentmiséről általában
36. § A szentmisehallgatás módja
37. § A pap s a szentmise
38. § A szentáldozás
    A) szentáldozás gyümölcsei
    B) A gyakori szentáldozás történetéből
    C) A „Sacra Tridentina Synodus” dekrétuma
    D) A „Quam singulari” dekrétum
39. § Az Oltáriszentség, mint Krisztusnak állandó jelenléte köztünk

A lelkigyakorlatok.

40. § A lelkigyakorlatok

A liturgia.

41. § A liturgia

Ájtatosságok.

42. § Ájtatosságok
43. § Ájtatosság Krisztus kínszenvedéséhez
44. § Ájtatosság az Oltáriszentséghez
45. § Ájtatosság Jézus Szent Szívéhez
    Jézus Szent Szíve tiszteletének történetéből
    A Jézus Szíve-ájtatosság konkrét formái
    Szentáldozás, kilenced Jézus Szent Szíve-tiszteletére
46. § Ájtatosság az Isten Anyjához

III. RÉSZ.
A TÖKÉLETESSÉG AKADÁLYAI.

47. § A vérmérsékletből eredő akadályok
48. § A kolerikus temperamentum
49. § A szangvinikus temperamentum
50. § A melanchólikus temperamentum
51. § A flegmatikus temperamentum
52. § A vegyes temperamentumok

A szenvedélyek.

53. § A szenvedélyekről általában

A szenvedélyekről részletesen.

I.
A törekvő (concupiscibilis) szenvedélyek.

54. § A szeretet
55. § A gyűlölet
56. § A vágy
57. § Az irtózat
58. § Az öröm
59. § A szomorúság

II.
Az ellenálló (irascibilis) szenvedélyek.

60. § A remény
61. § A kétségbeesés
62. § A bátorság
63. § A félelem
64. § A harag
65. § Önalkotta akadályok
66. § A kísértések
67. § A kísértések célja
68. § A kísértésben követendő magatartás
69. § Az aggályosság

IV. RÉSZ.
A TÖKÉLETESSÉG AKADÁLYAINAK LEKÜZDÉSE.
(Negatív eszközök.)

Az önmegtagadás.

Az önmegtagadásról általában.

70. § Az önmegtagadás lényege és értelme
71. § Az önmegtagadás tulajdonságai

Az önmegtagadásról részletesen.

I. A külső önmegtagadás.

72. § A külső önmegtagadás történetéből
73. § Indítóokok
74. § A külső önmegtagadás gyakorlatai
    1. Látás
    2. Hallás
    3. Szaglás
    4. Ízlés
    5. Tapintás
    6. A nyelvről

II. A belső önmegtagadás.

75. § Célja és indítóokai
76. § A belső önmegtagadás gyakorlatai
    1. Az emlékező- és képzelőtehetség
    2. Az értelem
    3. Az akarat
77. § A szellemek megkülönböztetése (discretio spirituum)

A lelkiismeretvizsgálás.

78. § A lelkiismeretvizsgálásról általában
    A) A lelkiismeretvizsgálás történetéből
    B) Mi a lelkiismeret?
    C) Mi a lelkiismeretvizsgálás?
79. § Az általános lelkiismeretvizsgálás
80. § A részletes lelkiismeretvizsgálás
81. § A gyakori szentgyónás
    A) A gyónás hatásai
    B) Hányszor gyónjunk?
    C) Hogyan gyónjunk?
82. § A pap és a gyakori gyónás

V. RÉSZ.
AZ ERÉNYEK.

83. § Az erényekről általában

Az isteni erények.

84. § A hit
85. § A hit védelme és növelése
86. § A remény
87. § A remény védelme és gyarapítása
88. § A szeretet
89. § A szeretet védelme és gyarapítása
90. § A felebaráti szeretet
91. § Az irgalmasság erénye

Az erkölcsi erények.
A sarkalatos erények.

92. § A sarkalatos erényekről általában
93. § Az okosság
94. § Eszközök az okosság megszerzésére
95. § Az igazságosság
96. § Az igazságosság erénykísérete
97. § A szoros jogcímen alapuló erények:
    A) Az istentisztelet (religio)
    B) A kegyelet (pietas)
    C) Tisztelet (observantia)
    D) Tiszteletadás (honor)
    E) Engedelmesség (oboedientia)
98. § A nem szoros jogi kötelezettségen, hanem erkölcsi szükségességen alapuló erények

Szükségesek:

    A) A hála
    B) Az igazság (veritas)

A tökéletességhez kívánatosak:

    C) A barátságosság
    D) A bőkezűség
99. § A lelki erősség
100. § A lelki erősség megszerzésének eszközei
101. § A lelki erősségei rokon erények
    A) A nagylelkűség
    B) A nemeslelkűség
    C) A bőkeblűség
    D) A türelem
    E) A kitartás és állhatatosság
102. § A mértékletesség
    A mértékletességhez tartozó erények
    Az evés-ivásnak mérséklése
    A tisztaság
    A szemérmesség
103. § A belső indulatokat rendező erények:
    Az önuralom
    A szelídség és a kegyesség
    Az alázatosság
    A tudásvágy
104. § A külső magatartást szabályozó erények:
    A szerénység
    A vidámság
    Az illedelmesség a ruházkodásban
Tárgymutató
Névmutató

Leírás

“Előszó.

Jóllehet sokszor halljuk a — nem minden alapot nélkülöző — panaszt s vádat korunk ellen, hogy nagyon is anyagias gondolkodású, mégis dicsőségére legyen mondva — a legtisztább lelkiség nagyszerű megnyilvánulásait is felmutathatja. Ilyen többek közt a lelki áramlat az aszkézis és a misztika felé. Ennek köszönhető, hogy az idevágó kérdésekkel a teológiai tudomány is mind részletesebben s behatóbban foglalkozik, hogy a szinte áradássá dagadó lelki folyamot tanulmányozza, irányítsa, medrébe szorítsa, sőt egészségesen fejlessze.
Az aszkézisről s testvéréről, a misztikáról, manapság nemcsak jámbor könyveket írnak, aminők a kereszténységben sohasem hiányoznak, hanem tudományos szakkönyvek jelennek meg; nemcsak konferenciáznak ájtatos hallgatóság előtt, hanem főiskolai katedrákon tárgyalnak. Szóval az aszkézist és misztikát illető ismeretek rendszeres összefoglalása mint önálló, bár a keresztény erkölcstannal szoros rokonságban levő tudomány „Aszkétika“, illetőleg „Misztika” néven a főiskolákon is, mint tudományos tárgy polgárjogot vívott ki magának.
Ez a könyv is a szegedi teológiai főiskolán tartott előadásokból született.
Tehát nem lelki olvasmánynak van szánva, nem a vallásos érzelmek s még kevésbbé a képzelet táplálása a közvetlen célja, hanem a tárgyra vonatkozó kérdések lehetőleg rövid s világos közlése. Ha méltó s illő, hogy az aszkétika iránt minden tökéletességre komolyan törekvő egyén érdeklődjék, múlhatatlanul szükséges, hogy abban a lelki élet vezére, a papság, akinek könyvünket elsősorban szántuk, — kellő jártassággal rendelkezzék. Miért is úgy véljük, nem végeztünk felesleges munkát, amikor ezeket az igénytelen előadásokat sajtó alá rendeztük. Talán a papi pályára készülők vagy azon már működők haszonnal fogják forgatni.
Még csak megjegyezzük, hogy előadásaink az elismert aszkétikai szakkönyvek, nevezetesen Otto Zimmermann: „Lehrbuch der Aszetik“ és Mutz: „Christliche Aszetik“ s mások szemmeltartásával készültek. Ez a kötet az aszkétikával foglalkozik, ha a körülmények megengedik, egy második kötet fogja a misztikát tárgyalni.”

(Visited 78 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Müller Lajos S. J.: Aszkétika” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…

  • Müller Lajos S. J.: Lehet-e keresztény ember szociáldemokrata?

    300 Ft
    Kosárba rakom
  • Dr. Kovács Vince: Egy természetes kultúra lehetőségei

    100 Ft
    Kosárba rakom
  • Müller Lajos S. J.: Misztika

    Akció! 2 000 Ft 1 800 Ft
    Kosárba rakom
  • Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet

    2 503 Ft
    Kosárba rakom
  • Tomka Ágoston S.J.: Modern hitvédelmi kérdések

    601 Ft
    Kosárba rakom