Akció!

Dr. Dömölki János: „A népért, a sötétség ellen, az igazsággal!”

2 000 Ft

Szerző: Dr. Dömölki János
Cím: „A népért, a sötétség ellen, az igazsággal!”
Cím: A szabadkőműves szövetség magyar nyelvű kalauza és bibliográfiája 1786-2017
Kiadás éve: 2017.
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Szerzői magánkiadás
Oldalszám: 555+5

OLVASS BELE!

Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

ifj. Tompó László: Ajánlás egy rendhagyó bibliográfiához

Bevezetés

Segédlet a bibliográfia használahtához

I. fejezet: A magyar felvilágosodás korának az „ütött-kopott emberek”-re vonatkozó kiadványai 1772–1825

II. fejezet: A magyarországi nagypáholyok kalauza és könyvészete

1. Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy (1870. május 31 .–1886. március 21.)
2. Magyarország Nagy Oriense Nagypáholy (1871. június 11.–1886. március 31.) és a Magasfokú Műhelyek (1869–1886. március 21.)
3. A Magyarorsági Symbolikus Nagypáholy (1886. március 21.–) és a Magasfokú Műhelyek (1886. március 31.–1894.)
4. A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya (1913–1929)

III. fejezet: A magyarországi páholyok kalauza és könyvészete

1. A Szent István páholy (1861. augusztus 10.–1894. január 22.)
2. Az Egyesség a hazában páholy (1868. október 27.–1877.)
3. A Három fehér liliomhoz páholy (1869. április 3.– 1900.)
4. A Corvin Mátyás páholy (1869. május 23.–1950. június 12.)
5. A Testvérülés és a Széchenyi páholy (1869. május 29.–1920. május 18.)
6. A Humboldt páholy (1869. december 5.–1920. május 18.)
7. A Zur Grossmuth páholy (1869.–1876.)
8. Az aradi Széchenyi páholy (1871. január 2 3.–1880. május 31 .)
9. Az Árpád, a Testvériséghez páholy (1870. május 2 9.–)
10. A Régi hivek páholy (1870. november 17.–1950. június 12.)
11. A kassai Haladás, Egyetértés és Resurrexit páholy (1870. május 20.–1924 után).
12. A budapesti Haladás páholy (1871. május 20.–1950. június 12.)
13. A Galilei páholy (1871. december 12.–)
14. A Hungária páholy (1872. március 9.–1920. május 18.)
15. Kisfaludy Károly páholy (1872. március 20.–1876. augusztus 1.)
16. A Könyves Kálmán Az előítéletek legyőzéséhez páholy (1872. március 24.–1950. június 12.)
17. A Fraternitas a Kárpátok tövében páholy (1875. január 9.–1900. február 26.)
18. A debreceni Haladás páholy (1875. szeptember 24.–1950. június 12.)
19. A László király páholy (1876. október 26.–1920. május 18.)
20. Az Eötvös páholy (1877. január 5.–1950. június 12.)
21. A Tisza páholy (1877. január 7.–1920. május 18.)
22. A Felvidék páholy (1878. szeptember 4.– 1920. május 18.)
23. A Deák Ferencz páholy (1885. július 16.–)
24. A Zur Grossmuth (Comenius) páholy (1886. április 8.–1920. május 18.)
25. Az Unio páholy (1886. május 30.– 1937.)
26. Az aradi Összetartás páholy (1888. június 28.–1934 után.)
27. A Világosság páholy (1888. december 27.–1920. május 18.)
28. A Demokratia páholy (1889. október 17.–1950. június 12.)
29. A Munka páholy (1889. október 18.–1920. május 18.)
30. A Stella Orientalis páholy (1890. január 9.–1920. május 18.)
31. Az Alföld páholy (1891. október 18.–1920. május 18.)
32. A Siculia páholy (1892. február 26.–1920. május 18.)
33. A Reform páholy (1892. április 24.–1950. június 12.)
34. A Minerva páholy (1894. február 20.–1920. május 18.)
35. A Pátria páholy (1898. november 17.–1919 május) 278
36. A Losonczy (majd Pax) páholy (1899. február 19.–1937 eleje)
37. A Szepes páholy (1899. április 29.–1920. május 18.)
38. A Philantrophia páholy (1900. május 13.–1920. május 18.)
39. Az Erzsébet páholy (1902. február 5.–1920. május 18.)
40. A Madách páholy (1902. május 31.–1920. május 18.)
41. A Thököly Imre páholy (1902. június 20.–1920. május 18.)
42. A Nemzeti páholy (1902. szeptember 29.–1920. május 18.)
43. Az Ébredés páholy (1902. október 6.–1920. május 18.)
44. A Hajnal páholy (1902. október 22.–1920. május 18.)
45. A Testvériség páholy (1902. november 13.–post 1927.)
46. A Berzsenyi páholy (1902. november 30.– 1920. május 18.)
47. Az Irányi Dániel páholy (1902. december 29.–1920. május 18.)
48. A Honszeretet páholy (1903. március 29.–1920. május 18.)
49. A Kossuth Lajos páholy (1905. február 28.–1920. május 18.)
50. A Bethlen Gábor páholy (1905. április 11.–1936.)
51. A Petőfi páholy (1906. február 10.–1950. június 12.)
52. A Prometheus páholy (1907. február 26.–1920. május 18.)
53. A Szabolcs páholy (1907. március 5.–1950. június 12.)
54. A Martinovics páholy (1908. május 27.–)
55. A Március páholy (1909. március 15.–1920. május 18.)
56. A Kazinczy páholy (1909. június 12.–1950. június 12.)
57. A Szeged páholy (1910. március 12.–1920. május 18.)
58. A Horváth Boldizsár az „Igazsághoz” reformpáholy (1910. március 14.–post. 1925.)
59. Az Alkotás páholy (1910. szeptember 29.–1941.)
60. A Progressio páholy (1911. május 8.–1950. június 12.)
61. A Sas páholy (1911. május 27.–)
62. A Klauzál Gábor reformpáholy (post. 1912 március–post. 1925.)
63. A Budapest páholy (1912. október 16.–1920. május 18.)
64. A Bihar páholy (1912. december 5.–1937. március)
65. Türr István páholy (1913. február 6.–1920. május 18.)
66. Az Előre páholy (1913. március 8.-1920. május 18.)
67. A Pro Libertate páholy (1913. április 21.-post 1938.)
68. A Kölcsey Ferenc páholy (1913. december 13.-1930. június 26.)
69. A Körösi Csorna Sándor páholy (1914. január 24.-1920. május 18.)
70. A Fáklya páholy (1914. január 30.-1920. május 18.)
71. A Világ páholy (1917. május 22.-1920. május 18.)
72. A Libertas páholy (1945. december 31.-1950. május 18.)
73. A Balassa József páholy (1946. június 16.-1950. június 12.)
74. Az Egyenlőség páholy (1990.-)
75. A Nyugati Kapu páholy (2006.-)

IV. fejezet: Nagypáholyhoz, páholyhoz nem köthető, „testvérek” által írt kiadványok könyvészete 1869–1950

V. fejezet: A „hivatalos” szabadkőműves folyóiratok kalauza és könyvészete 1871–2017

1. Hajnal – Morgenroth (1871. október 15.–1872. december 31.)
2. Szabadkőmívesi figyelő – Freimaurer-Beobachter (1873. január 15.–1873. október 1.)
3. A kelet (1873. február 1.–1873. december)
4. Hajnal (1874. január 10.–1888. december 30.)
5. Kelet, Orient (1874. november 22.–1879.)
6. Világosság (1882. március 1 .–1885. február 28.)
7. Kelet (1889. január 25.–)
8. Galilei (1898. november–1900. június)
9. Dél (1908. január 31.–1919. február 28.)
10. Progressio (1910. szeptember 15.–1911. március 15.)
11. Testvériség, 1935-től Humanitás (1931. április–1936. október)
12. Nyugati Kapu (2009–?)

VI. fejezet: Profán szerzők által írt („testvéri láncon” kívüli) kiadványok könyvészete 1825–1950

VII. fejezet: Magyar szerzők által írt kiadványok könyvészete 1950–2017

VIII. fejezet: Külföldi szerzők által írt kiadványok könyvészete 1950–2017

Névmutató (szerző, főszerkesztő, szerkesztő, álnév, kézjegy) a bibliográfiai részhez

Nagypáholy-, páholymutató a bibliográfiai részhez

Szerző (főszerkesztő, szerkesztő, álnév, kézjegy) nélküli, négy szerzőnél több (főszerkesztő, szerkesztő nélküli), nagypáholyhoz, páholyhoz nem köthető kiadványok jegyzéke

Tartalomjegyzék

Leírás

Ajánlás egy rendhagyó bibliográfiához

Vannak a világtörténelemben, különösen az európaiban, tabutémák, melyek végzetesen megosztják az értelmiségét. Ilyen a szabadkőműves szövetség értékelése is.

Napjainkban sokan sokféle műből óhajtanak minél részletesebb tájékoztatást kapni lényegéről, működéséről és hatásáról, de gyakorta, amint nemzetközi tapasztalatok is egyértelműen bizonyítják, kudarcot vallanak ebbéli törekvésük során. Csak hófehéret és szurokfeketét találnak, árnyalatokat, átmeneteket nem.

Aki a modern szabadkőműves szövetség létrejötte (1717) óta eltelt háromszáz év alatt az alapításáról, célkitűzéseiről, mibenlétéről az e témában megjelent irodalomból óhajtott (személyes tapasztalatok hiányában) objektív képet alkotni, rendszerint falakba ütközött. Egyfajta hírzárlat jellemezte, különösen a kommunizmus évtizedei alatt, a szabadkőműves szövetség kutatását.

A kommunizmus falainak leomlása óta ugyan tengernyi – elsősorban angolszász – mű jelent meg magyar nyelven is a szabadkőműves szövetségről, a valódi eredetét, mi több, mibenlétét taglaló munkák azonban mintha alig jutnának el a szélesebb olvasóközönséghez.
Maradva azonban most Magyarországnál: aki a tizenkilencedik század irodalmát (amelybe természetesen nemcsak a szépirodalom tartozik!) behatóbban ismeri, nagyon is jól tudja, hogy a szabadkőműves szövetség menynyire meghatározta annak témáit, alkotóinak személyiségét és világnézetét. Például a méltatlanul elfeledett irodalomtörténész-könyvész Pintér Jenő arról írt tudományos rendszerező magyar irodalomtörténete utolsó kötetében (1941), hogy a tizenkilencedik század végen a magyar időszaki sajtó szerkesztőnek túlnyomó többsége valamilyen szinten a szabadkőműves szövetség uszályhordozója volt.

De idézhető Zoltvány Irén irodalomtörténész is, aki könyvében (Erotika és irodalom, 1924) filológiai analízissel mutatott rá, hogy mennyire meghatározta a dualizmus kori magyar irodalmi, sőt általában szellemi életet az Osztrák–Magyar Monarchia szabadkőműves páholyai vezető képviselőinek eszmeisége, vagy pályatársai közül Alszeghy Zsolt, aki kismonográfiájában (A XIX. század magyar irodalma, 1923) szintúgy oknyomozóan bizonyította, hogy a keresztény értékrenden alapuló hagyományos magyar társadalomszemlélettel, főként az irodalmi képviselőik alkotásai által, mennyire szembeszálltak.

Mindennek hangsúlyozása azért oly fontos, mert kialakult egy torz kép az átlag olvasóközönség előtt, amely szerint, amit a szabadkőműves szövetség irodalmi téren alkotott, csak szuperlatívuszokban emlegethető. Anélkül, hogy az ellenkezőjét állítanánk ab ovo, biztosan kijelenthető: nem véletlen, hogy a keresztény eszmeiségen felnevelkedett nemzedékek a szabadkőműves sajtóorgánumok olvasását követően, világnézeti önvédelemből, maguk is írtak röpiratokat, cikkeket, könyveket a szabadkőműves szövetség céljainak – általuk valódinak vélt – bemutatása végett.

Közülük főleg a könyvek jelentősek. A tizenkilencedik század második felétől hazánkban főleg a római katolikus papok voltak azok (különösen Machovich (Csápori) Gyula, Bartha Tamás OCist., Lepsényi Miklós OFM és Zimándy Ignác) akik a szabadkőműves szövetség célkitűzéseit alaposan tanulmányozták, megismerték, és lelkiismeretbeli kötelességüknek tartották, hogy megszerzett ismereteiket könyvekben és cikkekben a nagy nyilvánosság elé tárják. Ami az utóbbiakat illeti: aki – hogy csak a vezető katolikus lapokat említsük – A Szív, az Alkotmány, a Credo, a Ferences Közlöny, a Herkó Páter, a Jézus Szentséges Szívének Hírnöke, a Katholikus Hitvédelmi Folyóirat, a Katholikus Nevelés, a Katolikus Szemle, a Magyar Állam, a Magyar Kultúra, a Magyar Sion, a Mária Kongregáció, a Nagyasszonyunk, a Religio, a Rózsafüzér Királynéja, az Új Magyar Sion vagy a Zászlónk egykorú évfolyamait fellapozza, megbizonyosodhat erről. A szabadkőműves páholyok életéről, céljairól közölt hírcikkek vagy tanulmányok bibliográfiai feltérképezése a bennük lévő anyag nagysága miatt igencsak emberpróbáló feladat lenne.

Nem kevésbé emberpróbáló feladat persze a szabadkőműves szövetségről pro és kontra megjelent önálló magyar írásművek jegyzékbe foglalása sem. Szinte hihetetlen, ámde tény: dr. Dömölki János könyvéig nem született komplex bibliográfia e tárgyban. Pedig égető szükség lett volna ilyenre, mivel a szabadkőműves szövetség hatása döntően irodalmi működésének produktuma. Nagy kérdés persze, hogy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy megalakulása óta eltelt lassan másfél évszázad során miért nem született ilyen alapmű a hazai szabadkőműves értelmiség köreinek tollából?

Alapművet említhetnők, éspedig joggal, hiszen dr. Dömölki János kötete megmutatja már önmagában is, hogy a szabadkőműves szövetség meglehetősen inkoherens tanításai mennyi nyomot hagytak irodalmi életünkben.
Nemcsak a lírát, epikát és drámát, hanem a közéleti zsurnalisztikát is erőteljesen befolyásolták a kiegyezés után a szabadkőműves szövetség eszméi. Ahhoz pedig, hogy egy korszak szellemi életét feltérképezzük, mindenképpen nélkülözhetetlenek az azt rekonstruáló műveket nyilvántartó bibliográfiai kalauzok.

Dömölki János dr.-é az úttörés érdeme, hiszen kötetében megkapja a tisztelt olvasóközönség azt a vademecumot, amellyel biztosan eligazodhat a szabadkőműves szövetség irodalmának hazánkban is rejtelmes erdeiben. Kötetéből egy meglehetősen eklektikus tablókép rajzolódik ki e szövetségről: a kereszténységért és a hazaszeretetért küzdés jelszavait hirdető szabadkőműves „testvérek” brosúráitól eljuthat a mindezek hol nyílt, hol burkolt tagadását hirdető értekezésekig. Nem megítéli, csupán bemutatja a szabadkőműves szövetségről pro és kontra írt magyar nyelvű műveket, melyek alapján a különféle világnézetű szekértáborok képviselői szabadon alakíthatják ki vagy módosíthatják e tárgyban eddig kialakított álláspontjaikat.

Csak örülni lehet dr. Dömölki János áldozatos munkával elkészült rendhagyó bibliográfiájának, amely nélkülözhetetlen az újkori magyar politika-, társadalom-, gazdaság- és művelődéstörténelem kutatóinak éppúgy, mint a magyar irodalom eszmetörténete búvárlóinak.

Budapest, 2017. július 13.

Ifj. Tompó László

(Visited 23 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Dömölki János: „A népért, a sötétség ellen, az igazsággal!”” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…