Leírás
„A helyzet.
„Háromszáz egymást jól ismerd ember irányítja Európa sorsát.”
Rathenau.
A mai erkölcsi és gazdasági válságot rég meg lehetett volna szüntetni, ha az európai népek becsületesebb tagjainak agya nem volna összezavarodva és lelke nem volna tévútra vezetve.
Az emberek:
1. össze-vissza beszélnek,
2. a sok beszédben elvész a lényeg.
A lényeg pedig a következő:
Magyarország nemzeti vagyonát 1927-ben még kb. 30 milliárd pengőre értékelték. Ez az érték 1933-ban már csak kb, 15—16 milliárdot tett ki. Ezt a megcsappant nemzeti vagyont a legújabb kimutatások szerint 9—10 milliárd pengő bel- és külföldi adósság terheli.
A nemzeti vagyon csaknem kétharmad részéig meg van tehát terhelve.
A nemzeti jövedelem 2.3 milliárd pengőre tehető. Ebből az összegből csupán az adósságok kamata címén legalább 600 milliót kellene évente fizetni. Csak kamatra ennyit, de hol van még a többi fizetni való, nem is beszélve a fentemlített adósságok törlesztéséről?!
A külföldi adósság egymaga 4 milliárd pengő.
Ilyen körülmények között lehetetlenség virágzó életet teremteni. Ha mindenki éjjel-nappal dolgoznék, akkor is lehetetlenség volna ez.
Gyenge vigasz, részben azonban mégis szerencse, hogy nemcsak Magyarországon van ez így, hanem hasonlóan van ez — talán Japánt kivéve — mindenütt.
Minden állam és minden állam lakossága ma nyakig el van adósodva, akár megnyerte a háborút, akár nem!
A külföldi adósságokat illetőleg a legnagyobb tévedés azt gondolni, hogy az egyik ország a másik országnak tartozik.
Ugyanilyen tévedés azt gondolni, hogy az egyes országok birtokában aranykészletek vannak. Az az arany, amire azt mondják, hogy a forgalomban lévő pénz fedezetét képezi, nem az államoké, hanem a nemzetközi bankokrácia urainak a tulajdona.
A főhitelezők, akiknél valamennyi állam polgársága el van adósodva, a nemzetektől teljesen függetlenek: „300 ember, akik jól ismerik egymást”!
Az első nagy megtévesztés, hogy ezeket a tényeket elhallgatják a népek előtt!
Svéd kölcsönről írnak az újságok, de ha egy Kreuger nevű szélhámos fejbe lövi magát, akkor kiderül, hogy ahhoz a kölcsönhöz a svéd államnak, vagy népnek nincsen semmi köze. Svédországban élt egy ember és ez adta nekünk a gyufakölcsönt.
Amerikai kölcsönöket emlegetnek a lapok és az újságok híradása szerint ugyanúgy mondják tovább az emberek. Ha azonban egy kicsit jobban utána nézünk a dolognak, akkor kiderül, hogy a hitelezőt nem Amerikának, hanem Speyer vagy Seligmann úrnak hívják.
Vakard meg a népszövetségi jelzővel folyósított kölcsönt, a máz alatt ott találsz egy Rotschildot, vagy egy Samuelt.”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.