Szerző: admin14

Berlin, szeptember hó.

Míg künn a keleti arcvonalon tízmilliók csatája folyik, itt a Grűnewald legfrissebben vágott sétányán, Berlin legújabb utcácskájának végén vadonatúj hatalmas műteremben már a győzelem emlékművet faragják. Százméter magas diadalkapu domborműveit, kétszáz méternél hosszabb reliefsorozatot csupa gigászi kétemeletes alakokkal. El sem készült még ez a műterem egészen, rögtönzött fenyődorong kerítéssel félnyersen adatta át Hitler saját ajándékaként nagy szobrászának, Brekernek. Itt csak fele-nagyságban készülnek a minták. A kétszeres-háromszoros életnagyságú gipszóriásokat aztán különleges kocsikkal szállítják át a közeli Herberstrasse még nagyobb műtermébe. Ott történik a végső felnagyítás, a gránitba faragott gigászok tenyerében ott már kényelmesen elalhatnánk, ha valamilyen szerkezettel föl tudnánk kapaszkodni hozzájuk.

A régi császári Németország is vágyott a mamutméretek után. A müncheni Bavaria-szobor feje szabályszerű toronyszoba, ahova a dómtornyok garádicsaival vetekedő csigalépcsőn jutsz fel, a koblenzi Rajnaszögletben álló császárszobor bronzlovának magasraemelt első patája alól a legnagyobb esőben, harmadmagaddal szárazról nézheted a túlparti citadellán felsistergő tűzijátékot. Oláh György: Alkotók fölszabadulása részletei…

„A legszentebb emberi jog s egyúttal a legszentebb kötelesség is a vér tisztaságának fenntartása, hogy a legjobbak megőrzése által lehetővé tegyük az ember nemesebb fejlődését.” Hitler Adolf e szavai jellemzik legjobban azt a felfogást, amely a diadalmas német nemzeti szociálizmusnak a fajkérdésben elfoglalt álláspontját megszabja.

A faj tisztaságának megőrzése a legszentebb jog és a legfontosabb állampolgári kötelesség is, éppen ezért a nemzeti szociálizmus minden lehetőséget megragad, hogy a fajkérdésben elfoglalt álláspontját érvényesítse. Azonban a német nép vezetői azt is jól tudják, hogy az ilyen irányú törvényalkotások sikerét és eredményét csak az biztosíthatja, ha azok az alapvető fontos kérdések, amelyeken a szigorú fajvédelmi törvények természettudományi alapjai nyugszanak, minél szélesebb körben válnak ismeretessé. Éppen ezért a felvilágosító és oktató propagandának minden lehető módját felhasználják, de ugyanekkor arról is gondoskodnak, hogy az erre vonatkozó alapvető ismeretek tanítása az iskolába is bevezettessék. Dr. Malán Mihály: Fajismeret és örökléstan a német iskolákban részletei…

A Dob-utcától le az Alvilágig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar…
Göndör hajával, keskeny homlokával
A «pesti polgár», vajjon, mit akar?
Azt olvasom, hogy hősch volt a viharban
S a Rombach éjén meg is ütközött.
Hős volt, vitéz, a demokráciának
Rettenthetetlen sorai között…
Mert mit jelent az itt, hogy pesti polgár?
Egy ősi típust oly hatásokon,
Miket baloldalunk közöl rakásra
A fenti címmel folytatásokon.
Nem én vagyok hát, nem is olvasóim,
A «polgár» szó itt másokkal rokon:
Egy kéjes érzés fut rajtunk keresztül
Nyájas kurirként a polgárokon… Liszt Nándor: Pesti polgár a viharban részletei…

Az izraeliták tizennyolcz évszázad óta számkivetett nemzetnek tekintettek, szégyen, gyalázat és nyomorúság bőségben lett halmozva rájuk. De ők a gyalázatnak gyűlöletet, a nyomorúságnak vészt s a meggyalázásnak bosszút szegeztek ellene. Ők a keresztény civilizáczió által nekik kirendelt helyet azzal a fenntartással fogadták el, hogy azt a szerencsétlenség tanyájává teszik, hogy ők onnét elnyomóikra egy ragadós dögvészmérget lövellnek ki, a mely méregnek nincs neve, a mely méreg feltalálhatatlan, észre nem vehető, s a mely ellenségeik velőjét felemészteni fogja s csontjaikon rágódni fog. Ha aztán dögletes búvhelyeikből elűzték őket, a hol a kincseket felhalmozták, a melyek segélyével üldözőiket és a megcsaltakat megmérgezték, tova vonultak, s egy más honnak ugyanazt a mézes-mázos haragot, ugyanazt az engesztelhetetlen gyűlölséget és utálatot hozták eléje. Liszt Ferencz a zsidókérdésről részletei…

Az iskolaév folyamán nincs még egy olyan időpont, amelyben a diákság annyira megtelítődnék lelkiséggel, mint a lelkigyakorlatok idején. A diáklélek kedvessége és szeretetreméltósága hatványozottan mutatkozik meg e kegyelmi időpontban, mikor belemélyed önmaga értékelésébe, mikor bűnbánatot tart és penitenciázik, mikor túlcsordul őszinteséggel, bizalommal, jóakarattal és erős fogadással. Mint feltáruló délig-nyitó, a lelkigyakorlat vezetője felé fordul a diákhallgatóság, fényt, melegséget, szeretetet, megértést és segítő jóbaráti szót várva, s mennyire lesújtó, ha az igét váró fiúk felfokozott várakozása betöltetlen marad, ha a lélekalakításnak ezt a páratlan alkalmat kihasználatlanul hagyja a vezető. Viszont óriási nyereség egy iskola vagy nevelőintézet számára, ha a lelkigyakorlat megfogta a diáksereget, ha sikerült elérni azt, hogy nemcsak egyesek kapnak új életerőre a lelkigyakorlat nyomán, hanem az egész közösségen meglátszik a felfrissült diáklélek lelkesedése, üdesége, s a lelki dolgokra való ráhangoltsága. Lantos-Kiss Antal: Diáklelkigyakorlat és tömeglélek részletei…

Bármennyire magunkénak valljuk is életünket, bármennyire szívünk-lelkünk melyére legyen is rejtve az élet, mégsem mondhatjuk, hogy az élet, mit élünk, teljesen a miénk. Valamiképp a magunk életében is mások életét éljük. A szervezet, mely életünket hordozta, idegrendszerünk, vérkeringésünk — már meg van határozva legfőbb tulajdonságaival akkor, midőn még egyáltalán nincs módunk alakulásába saját elhatározásunkkal belenyúlni. Mondhatjuk, hogy fizikai életünkben őseink élete folytatódik.

De szellemi életünkbe is sok külső hatás nyúlik bele. A szókincs, mely gondolatainkat, érzéseinket kifejezi, öröklött kincsünk. Tudásunk, fogalmaink legtöbbje a család, az iskola, a környezet adománya számunkra. Erkölcsiségünk alapjait is a család, a környezet közvetíti számunkra.

Mennyit utánoz nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt ember is. Hisz mi más a divat, mint utánzás; mennyire elveszti saját egyéniségét, elhatározását vele szemben még az is, aki különben elítéli. Akarva — nem akarva, éljük mások életét; a családét, a társadalomét, a korét. Dr. Kühár Flóris O. S. B.: Együttélésünk az Egyházzal részletei…

Amióta 1323-ban Aquinói Szent Tamást az Egyház oltáraira emelte, a halandóság porát levetvén, fr. Thomas a történelem sodró árja fölé emelkedett és a liturgia a múlandóság forgó körében évről-évre elénk állítja azt, ami benne örök érték és eszmény, akárhogy cserélődnek a nemzedékek, akárhogy forog a világ kereke, akármerre járnak az emberi gondolatok, vélemények, bölcseleti rendszerek és hittudományi állásfoglalások szellemútjai. Úton járó vándora, mint amilyen Szent Tamás szó szoros és teológiai értelemben is volt — gyalogos vándora a Nápoly-Róma-Párizs közti útnak — és alig ötven éves vándora az életútnak, mely a földről új égbe vezette, nagyobb záloga a történelem fölé emelkedésnek nincs, mint a szentté avatás. Ebben az örök élet szempontjai szerint pecsételik meg Tamás testvér földi pályájának küzdelmeit, eredményeit, eszményeit és erényeit.

Mi az, ami Szent Tamásban örök érték, követésre méltó minta, lelkeket vonzó eszmény marad? A szentek elsősorban egyéniségük győzelmes harcaival, erényeiknek Krisztust másoló vonásaival győzik le a feledést. Kühár Flóris: Mit jelent Szent Tamás személye és műve korunknak? részletei…

A zsidóknak két olyan fajvédő lapjuk is van a sok között, amelyek nyíltan hirdetetik fajvédőségüket. (A többiek csak burkoltan csinálják.) Ez a két lap az „Egyenlőség” és a „Zsidó Szemle”. Zsidónak írják zsidók, de azért nem ártana, ha cikkeiket a magyarok is olvasnák. Tanulhatnánk tőlük bátor, sőt vakmerő fajvédelmet. Ha lenne a földkerekségén valahol egy Zsidóország, amelyben ők nemcsak az urak lennének, — mert ilyen ország fájdalom, sok van, köztük szegény Csonkamagyarország is, — de amely nekik igazi hazájuk is lenne, úgy mint nekünk a magunké, — amelyet vérükön szereztek volna, mint mi a magunkét, — amelynek megtartásáért sok-sok századon keresztül hullott volna a zsidóvér, mint hullott Magyarországért a magyar, — amelyen nekik élni és halni kellene, mint nekünk itt, ezen a magyar földön, mert nekik sem lenne a nagy világon ezenkívül számukra hely, mint nekünk nincs Magyarországon kívül, — szóval, ha olyan Zsidóországa volna valahol a földkerekségén a zsidóknak, mint amilyen Magyarország a magyaroknak és abban a soha nem hívott, lopva beszivárgott magyarok lapja úgy merne magyar fajvédelmet hirdetni, mint Csonkamagyarországon zsidó fajvédelmet hirdetnek ezek a zsidó lapok; akkor azok a zsidók abban a Zsidóországban azokat a magyar fajvédő lapokat meg nem tűrték volna. De nem tűrnének egyetlen magyart sem meg maguk között, ha azok a magyarok úgy viselkednének Zsidóországban, mint ahogy a zsidók viselkednek Magyarországon. Gálócsy Árpád: Nyomorgó izraeliták részletei…

Gyónjad az Istennek, ami rosszat tettél
Amit elvétettél s ellene vétettél…
Mikor Szamuelly halálgőzösének
Gyilkos zaja után fölzengett az ének,
Azok közé, akik mernek és akarnak,
Nem álltál be rögtön ébredő magyarnak – .
Mert a szomszéd boltos nem jó szemmel nézte,
Ha Prohászka püspök Széchenyit idézte,
Vagy, ha ólálkodva jobbra balra lestél
S aranyközépúton ezüstöt kerestél.

Gyónjad az Istenek, kapkodtál, haboztál,
Trianon korában cseh fürdőn napoztál,
Puha gépkocsikért szívedet eladtad,
Szép magyar leányzó lány maradt miattad,
Gazdag asszonyt vettél, már amilyet leltél
Félvér gyermekeket más pénzén neveltél
Tetszelgett magadnak szabadelvű lényed,
Nagyidőket vétő kis kultúrfölényed,
Floridába mentél, Bostonba loholtál:
Valljad meg a bűnöd, silány ember voltál!  Liszt Nándor: Szegény pesti polgár részletei…

A Napoleon által 1807-re egybehívott nagy zsidó Synhedrium előkészítő ülésén mondta Salamonm Lipmann Gerfpbeer rabbi:

„Ne feledjük, hogy honnnan származunk! Nem „német” zsidóktól és nem „portugáloktól” szétszóródva a földön egyetlen népet alkotunk!”

Az Archives Israelites hirdette 1864-es évfolyamában:

„Mi zsidók vagyunk, mert zsidónak születtünk. A zsidó szülőktől származó gyermek mindig zsidó. Születésével a zsidóság minden kötelessége reá hárul… Mi nem azért vagyunk zsidók, mert körülmetéltettünk, hanem azért metéltetjük körül gyermekeinket mert zsidók vagyunk. A zsidóság pecsétjét születésünk nyomja reánk. E pecsétet sohasem vethetjük le. Még az a zsidó, aki megtagadta vallását és megkereszteltette magát, még az sem szűnik meg zsidó lenni. Mindig alávetve marad a zsidóság minden kötelmének.” Zsidók önmagukról részletei…

Oroszországban forradalom volt – ez tény, amit mindenkinek el kell ismernie. De egy tény elisme­rése még nem jelenti annak értékelését. A forradalom természeti jelenség. Azon nem lehet vitatkozni, hogy a japán földrengést elismerjük-e vagy ne ismerjük el. Az orosz forradalom nagy szerencsétlenség. Minden forradalom szerencsétlenség; szerencsés forradalmak so­hasem voltak. De a forradalmakat az isteni Gondviselés küldi és ezért a népek sokat tanulhatnak be­lőlük. Az orosz forradalom elrettentő, mint mindem. forradalom. Jó, örvendetes, szép forradalmak soha­sem voltak és sohasem lesznek. Minden forradalom szükségképen balul sikerül; eredményes forradalmak nincsenek. Az úgynevezett »nagy« francia forradalom éppolyan elrettentő és sikertelen volt. Egyáltalában nem volt jobb, mint az orosz; mert nem kevésbé volt véres és borzalmas, éppen olyan istentelen volt és éppúgy összezúzott minden történelmi szentséget. Az orosz forradalmat nem nevezik »nagy«-nak, egyelőre az erkölcsi nimbusz is hiányzik hozzá. De akadnak majd történetírók, akik eszményíteni fogják és nagy forradalommá emelik. Legendát költenek majd, nim­busszal veszik körül. – Azután minden bizonnyal jönnek majd más történészek, leálcázzák ezt az esz­ményítést és szétfoszlatják a legendát. Nikolaj Berdjajev: Az orosz forradalom részletei…

(Noha mi, hungaristák az alábbi írás nem minden megállapításával értünk egyet, talán nem lesz érdektelen betekintést nyernünk az egyik jobboldali amerikai csoport gondolatvilágába. Rajtuk is meglátszik, mint a legtöbb Amerikában született politikai vagy vallási szervezeten, egy súlyos, központi gondolatmag meg-nem-értése, minél fogva az egész ügy amolyan naiv-amerikai bombasztikus csodabogárra torzul. Különösen ebben az esetben egy, az amerikai lelkiségtől merőben idegen eszmének játékosan látványos utánérzése áll fenn. Az igazi, eredményre is vezető metafizikai „muszáj”-nak a hiánya az oka annak, hogy horogkereszt, egyenruha, verekedések és Mein Kampf-szerű írások külsőséges megnyilvánulásai jellemzik az egész mozgalmat. Ha volna bennük valami sorstól-irányítottság, akkor nem öltenék magukra a horogkeresztes kellékeket, miként a pesti gyerekek a karácsonyra kapott cowboy öltözéket, hanem kialakult volna náluk egy sajátosan nemzeti-amerikai eszme és frazeológia, amerikai emblémákkal. Ebben az esetben épp oly távol állnának a hitlerizmustól, mint ahogy a hungarizmus, a maga sajátosan magyar jellegeivel távol áll.

A szerkesztőség megjegyzése.) Rockwell: In hoc signo vinces részletei…

Politikai fogalmaknak éppúgy megvan a maguk sorsa, mint az őket szülő eszmeáramlatoknak, ideológiai és társadalmi rendszereknek. A történelem hullámverése őket is felkapja vagy mélybe taszítja, felszínre veti vagy eltakarja, megcsillantja vagy beszennyezi.

Sorsuk, befolyásuk és hitelük azonban nemcsak koronként, hanem nemzetekként is változik, aszerint, hogy fellépésük, eszmei és gyakorlati hatásuk a nemzeti múlt dicső vagy dicstelen, szerencsés vagy szerencsétlen, felemelő vagy szégyenletes szakaszával esett-e egybe, állt-e okozati kapcsolatban.

Ha e megállapítás helytállóságát a „demokrácia” példáján vizsgáljuk meg, szemünkbe tűnik, hogy ennek a fogalomnak többek közt Angliában, Amerikában és Franciaországban azért jó a csengése, mert az angolok eredményes parlamentarizmusuk és világhegemóniájuk kifejtéseitek, az amerikaiak függetlenségi küzdelmük győzelmének, a franciák pedig nagy forradalmuk dicsfényének emlékével társítják. Harkányi Vilmos: Magyarság és demokrácia részletei…

Történelmi sorsfordulatok nemzeteket olyan szerepre és magatartásra kényszeríthetnek, amely nem felel meg lényüknek, valójuknak, gondolat- és lelkiviláguknak. Olyasmin mennek át, mint a lelkibetegek, akik énjük egy részéi elnyomták és tudatalatti rétegekbe kényszerítették, hogy legalább külsőleg alkalmazkodni tudjanak az adott valósághoz, vagy ahhoz, amit annak tartanak. A tények vagy a velük összetévesztett képzetek kényszerítő hatása alatt erőszakot követnek el magukon, is ezzel véghezviszik és betetézik azt a folyamatot, amihez valamely történelmi sorscsapás adta meg az első lökést. Valójukból nemzeteket is ki lehet forgatni, őket is neuraszténiába, sőt tudathasadásba lehet taszítani, ha előzőleg megrendült önbizalmuk és összeomlott történelmi szerepükről és rendeltetésükről alkotott világképük. Harkányi Vilmos: Ha egy nemzet meghasonlik önmagával… részletei…

I m r é d y: „Fontos a nemzettest biológiai szem­pontok szerinti ápolása, nemcsak a népbetegségek elleni küzdelem, hanem tudatos egészségügyi, fajvé­delmi irányítás és vezetés is, szóalt mindaz, ami alatt biológiai szempontokkal is alátámasztott családvé­delmi és népvédelmi politikát értünk.” 

A nemzetek gigantikus összecsapásában a győzelmet nem egyedül a fegyver, a haditechnika és a gazdasági felkészültség, hanem sokkal in­kább az öntudatos emberanyag és a kollektív szellem biztosítja. A nagy világégés eseményeiből le kell vonni a tanulságot: a német és az olasz nép a szellemi, erkölcsi és szociális felemelke­dés új eszközeivel fajtájuk sziklaszilárd egységét kovácsolták össze és most feltartóztathatatlan győzteskéntnyomulnak előre a szellemi, erkölcsi és szociális fejlődés területén. Ez a tanulság köteles­ségünkké teszi, hogy a mai diadalmas korszellem vívmányait mi is átvegyük és mindazt, ami sajá­tos magyar életviszonyaink között, magyar szel­lemben megvalósítható, nemzetünk megerősítése céljából mielőbb gyümölcsöztessük. Doros Gábor: A magyar fajjavítás új útjai részletei…